1996. évi LV. törvénya vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben 2007. évi XVI. Törvény, a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM és 46/2006 (V. 31.) FVM rendelettel

2007. május 15-től hatályos szöveggel.

 

[Vastag betűvel az 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.), vékony betűvel a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövege.]

Az Országgyűlés felismerve azt, hogy valamennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak, valamint a biológiai életközösségnek pótolhatatlan része, tudatában annak, hogy a vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, s ezért - mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét - természetes állapotban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni, a természet védelme, a vadállomány ésszerű hasznosítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya

Vtv. 1. § (1) E törvény a Magyar Köztársaság területén vadon élő állatfajok közül a vadászható állatfajok természetes állapota fenntartásának igényével tartalmazza a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának, a vadászható állatfajok és élőhelyük védelmének, a vadgazdálkodás, a vadászat, továbbá a vad által és a vadászat során, valamint a vadban okozott károk megtérítésének szabályait, továbbá a vadászati jog jogellenes hasznosítása során alkalmazható bírságokat és egyéb szankciókat, a vadászati igazgatással összefüggő állami feladatokat és hatásköröket.

(2) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel telepített, vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló nagyvadnak, illetve apróvadnak minősülő vadászható állatfajokat (a továbbiakban: vad).

(3) A törvény hatálya nem terjed ki a természetes élő környezetben vadon élő, nem vadászható állatfajra, valamint arra a vadra, amelyet nem a vadászati jog hasznosítása érdekében tartanak bekerített helyen.

Vhr. 1. § A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad):

a) nagyvadfajok

Gímszarvas (Cervus elaphus),

Dámszarvas (Cervus dama),

Őz (Capreolus capreolus),

Muflon (Ovis gmelini musimon),

Vaddisznó (Sus scrofa),

Szikaszarvas - Japán szika (Cervus nippon nippon),

Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum), és

ba) apróvadfajok

Mezei nyúl (Lepus europaeus),

Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),

Fácán (Phasianus colchicus),

Fogoly (Perdix perdix),

Vetési lúd (Anser fabalis),

Nagylilik (Anser albifrons albifrons),

Tőkés réce (Anas platyrhynchos),

Böjti réce (Anas querquedula),

Csörgő réce (Anas crecca),

Barátréce (Aythya ferina),

Kerceréce (Bucephala clangula),

Szárcsa (Fulica atra),

Erdei szalonka (Scolopax rusticola),

Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),

Örvös galamb (Columba palumbus),

bb) egyéb apróvadfajok

Házi görény (Mustela putorius),

Nyest (Martes foina),

Borz (Meles meles),

Róka (Vulpes vulpes),

Aranysakál (Canis aureus),

Pézsmapocok (Ondathra zibethicus),

Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides),

Mosómedve (Procyon lotor),

Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),

Szarka (Pica pica),

Szajkó (Garrulus glandarius).

A vadászati jog

Vtv. 2. § A vadászati jog:

a) a vad, valamint élőhelyének védelmével, és

b) a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá

c) a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására,

d) a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való

kötelezettségek és jogosultságok összessége.

Vtv. 3. § (1) A vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg.

(2) Amennyiben vízfelület is része a vadászterületnek, a vadászati jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része.

Vtv. 4. § (1) Ha a vadászterület

a) kizárólag egy személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, e személyt a vadászati jog önállóan (a továbbiakban: önálló vadászati jog),

b) több személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen (a továbbiakban: társult vadászati jog)

illeti meg.

(2) Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Vtv. 5. § A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat az erdőgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, a vízgazdálkodásra, az állatvédelemre, az állategészségügyre, az állattenyésztésre, a termőföld-hasznosításra, valamint a növényvédelemre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

A vadászatra jogosult

Vtv. 6. § (1) Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni.

(2) Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak közösségét kell tekinteni. A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati közösséget alkotnak.

(3) A vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni.

(4) A vadászatra jogosultat (a továbbiakban: jogosult) a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi.

Vhr.  2. § (1) A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetén, amelyet a Vtv. 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján hozott határozat alapján terjesztenek elő, a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokat csak a vadászterület határának megállapítását követ_en, attól számított 60 napon belül kell a vadászati hatósághoz megküldeni.

(2) A vadászatra jogosultak (a továbbiakban: jogosult) hatósági nyilvántartásába társult vadászati jog gyakorlása esetén a földtulajdonosok vadászati közösségét a vadászterület 4. számú melléklet szerinti kódszámának megjelölésével kell bejegyezni. A jogosult székhelyeként a földtulajdonosok vadászati közössége képviselője által megjelölt székhelyet, ennek hiányában a képviselő lakóhelyét kell bejegyezni.

(3) A jogosultak hatósági nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelem mintáját az 1. számú melléklet tartalmazza. A kérelemhez mellékelni kell:

a) a Vtv. 12. § (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban foglaltakról hozott érvényes határozatok példányát;

b) a 6. §-ban meghatározott, a földtulajdonosok vadászati közössége működésére vonatkozó szabályzat két tanúval hitelesített példányát;

c) a jogosult által elfogadott, a 44. § (1)-(2) bekezdéseiben, valamint a 65. § (1)-(2) bekezdéseiben

meghatározottakat magába foglaló, a vadászat helyi részletes rendjét tartalmazó szabályzat (a továbbiakban: helyi szabályzat) két tanúval hitelesített példányát;

d) a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést;

e) a jogosult által a vadászterület meghatározott részére kötött bérvadászati szerződést;

f) a vadászterületen a teljes vadászati évben vadászni jogosult vadászok névsorát, lakóhelyét és vadászjegyük vagy - legalább egy teljes vadászati évre szóló bérvadászati szerződés esetén - a vadászati engedélyük számát.

(4) A hatósági nyilvántartásban a (2)-(3) bekezdésben foglalt adatokat érintő változást az őt érintő részek

vonatkozásában a jogosult, a földtulajdonosi közösséget érintő változást pedig a földtulajdonosok vadászati közössége képviselője köteles a vadászati hatóságnak harminc napon belül írásban bejelenteni.

(5) Ha a vadászati jog haszonbérlője vagy a földtulajdonosi közösség képviselője jogi személy, a vadászati

hatóságnak a nyilvántartásba vételt megelőzően vizsgálnia kell a bírósági nyilvántartásba vétel, illetve a cégbírósági bejegyzés meglétét.

(6) A vadászati hatóságnak gondoskodnia kell a személyes adatok védelmével kapcsolatos egyéb jogszabályban rögzített rendelkezések maradéktalan érvényesítéséről.

 

Vtv. 7. § (1) A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért a jogosult felel.

(2) A jogosult az őt megillető vadászati jogot az e törvényben foglaltak alapján köteles gyakorolni vagy hasznosítani.

A vadászterület

Vtv. 8. § (1) Vadászterületnek minősül - hasznosítási formájától függetlenül - az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad

a) a szükséges táplálékot megtalálja,

b) természetes szaporodási feltételei, valamint

c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott.

(2) Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található

a) település közigazgatási belterületét, valamint

b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan,

c) tanya, valamint major,

d) temető,

e) nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely,

f) repülőtér,

g) közút, továbbá

h) vasút

területét.

Vhr. 3. § (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában azokat a település külterületén lévő ingatlanokat, amelyek a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépéséig az ingatlan-nyilvántartásban zártkertnek minősültek.

 

(2) A vadászati hatóság a földtulajdonos és a jogosult közös kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas.

A vad tulajdonjoga

Vtv. 9. § (1) A vad az állam tulajdonában van.

(2) A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad tojása, az elhullott vad teteme a jogosult tulajdonába kerül, kivéve, ha a más vadászterületről átváltott sebzett vadat a jogosult hozzájárulásával ejtik el. Ez utóbbi esetben a sebzés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül a vad.

(3) A nem vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a hullatott agancs annak a jogosultnak tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad oda került. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület jogosultját kell tekinteni.

(4) A vadaskertben, a vadasparkban tartott vad - a vadaspark fenntartójával kötött eltérő megállapodás hiányában - a jogosult tulajdonában van.

(5) A gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, a vaddisznó, illetve az őz elejtésének minősül az első halálos lövés leadása.

(6) Az (5) bekezdésben nem említett vad elejtésének minősül a vad helybenmaradását eredményező lövés leadása, illetve ragadozó madárral történő elfogása.

(7) A vad elfogásának minősül annak mozgásképtelenné tétele útján élve történő birtokbavétele.

(8) E törvény alkalmazásában nagyvadfajoknál trófeának minősül az elejtett gímszarvas, dámszarvas, valamint az őz agancsa, a muflon csigája, továbbá a vaddisznó agyara.

Vhr. 4. § (1) A Vtv. 9. § (5)-(6) bekezdéseinek alkalmazásában a vad elejtésének minősül annak megsebzése is, ha utánkereséssel terítékre kerül, vagy elhullottan fellelik.

(2) A Vtv. alkalmazásában a vadaskertben engedéllyel tartott vadfaj egyede a jogosult tulajdonát képezi.

A vadászati jog gyakorlása, hasznosítása

Vtv. 10. § (1) Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a jogosult:

a) e törvényben előírt feltételek megléte esetén vadászterületén saját maga vadászik;

b) általa meghívott vadász számára biztosítja a vadászat lehetőségét (a továbbiakban: vendégvadászat);

c) megállapodás alapján biztosítja más vadász számára meghatározott fajú és számú vad vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat).

(2) Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbe adása.

Vtv. 11. § (1) A Magyar Állam önálló vadászati jogát nyilvánosan meghirdetett pályázat útján haszonbérbe adással vagy vagyonkezelői szerződéssel hasznosítja. Ebben az esetben jogosultnak a haszonbérlőt, illetőleg a vagyonkezelőt kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelő több, a Magyar Államot illető önálló vadászati jogot is hasznosíthat.

(3) Társult vadászati jog esetén - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a Magyar Államot tulajdonjoga alapján megillető vadászati jog hasznosításával kapcsolatos jognyilatkozatokat az állam nevében külön törvény szerint tulajdonosi jogokat gyakorló szerv - a miniszterrel, valamint védett természeti területek esetében a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - teszi meg. A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv e jog gyakorlását az állami tulajdonban levő és kincstári vagyon részét képező termőföld, illetve erdő esetében a kincstári vagyon kezelőjére átruházhatja.

(4) A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) kezelésében, illetve használatában levő területeket érintően a (3) bekezdésben foglaltak végrehajtásakor a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó szabályok szerint a honvédelmi miniszter egyetértése is szükséges.

Vhr. 5. § A Magyar Állam önálló vadászati jogának haszonbérbe adása esetén a nyilvános pályázatot országos szaklapban és napilapban is meg kell hirdetni.

Vtv. 12. § (1) Társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai

a) a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről,

b) a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló, e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről,

c) a vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módjáról, feltételeiről

a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vett összes földterület - ideértve a medret is - összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított szótöbbséggel határoznak a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén (a továbbiakban: földtulajdonosok gyűlése), és ebben az arányban viselik a vadászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.

(2) A tulajdonosok (1) bekezdés szerint megválasztott és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett - hatósági igazolással rendelkező - képviselője külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok a 14. §-ban foglalt eljárás szerint kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani.

(3) A földtulajdonosok vadászati közössége - az (1) bekezdés szerinti módon - köteles működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről, ideértve a képviselő elszámolási kötelezettségének, valamint vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is. A működési szabályzat elkészítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a földtulajdonosok vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a földtulajdonosok gyűlését.

(5) A vadászterület határának megállapítására irányuló földtulajdonosi gyűlés legkorábban a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző 6 hónappal hívható össze.

Vhr. 6. § (1)  Társult vadászati jog esetén a földtulajdonosok vadászati közössége a Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozathozatal részletes eljárási szabályait, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályait - a (2)-(5)  bekezdésben, valamint a 7. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - saját maga állapítja meg.

Amennyiben a földtulajdonosi közösség vadászati jogát maga gyakorolja, a működési szabályzat rendelkezéseinek tartalmaznia kell a földtulajdonosok vadászati lehet_ségének meghatározását, továbbá a többlethasználati díj megfizetésének rendjét, feltételeit. A tulajdonosi közösség működési szabályzatához a 2. számú melléklet mintát tartalmaz.

 

(2) A vadászterülethez tartozó föld tulajdonosa, amennyiben a határozathozatal alkalmával nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a Ptk. 219-223. §-aiban foglaltaknak megfelelően kiállított olyan írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat, amelyből megállapítható a tulajdonos neve, tulajdoni hányada - ideértve a részarány AK értékét is -, a képviselő személye, a termőföld helyrajzi száma, valamint annak területe hektárban. E rendelkezést a Magyar Állam földtulajdona esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv nevében eljáró személyre is alkalmazni kell. A meghatalmazás a (3) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott tulajdonjog igazolására vonatkozó dokumentumokkal együtt érvényes. Nem tekinthető érvényesnek a meghatalmazás, ha nem felel meg ezen előírásnak, vagy ha ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra és azok érvényességét nem lehet a 9. § (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyv felvétele során egyértelműen meghatározni.

 

(3) A Vtv. alkalmazásában a vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni:

a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát;

b) az ingatlan széljegyzettel ellátott tulajdoni lapja esetén a tulajdon bejegyzése alapjául szolgáló okirat eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolati példányát (mindkét esetben a benyújtást a földhivatal az okiratokon igazolta);

c) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát;

d) a kárpótlási árverés során készült árverési jegyzőkönyvet vagy közjegyző által hitelesített példányát, valamint

e) a földhivatal vagy Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által (papíralapú vagy

elektronikus adathordozón) kiadott földkönyvet vagy tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv kivonatot;

f) a földhivatal vagy a FÖMI által papíralapú vagy elektronikus adathordozón kiadott, a tulajdonosok nevét, tulajdoni hányadát, a termőföldek helyrajzi számait, valamint azok területét hektárban tartalmazó területi összesítőt;

g) az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozással számítógépes hálózaton történő adatlekéréssel történő helyszíni adatbemutatást, vagy a tulajdonilap-másolat ügyfélkapun keresztül lekért elektronikus dokumentumának helyszíni bemutatását.

 

(4) A települési önkormányzat jegyzőjére - amennyiben a tulajdonosok törvényes képviselőjeként jár el - a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(5) A vadászati közösséghez tartozó föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdésben felsorolt igazolások bármelyikével be nem jelentették.

 

Vhr. 7. § (1) Társult vadászati jog gyakorlása esetén a vadászati közösség döntése alapján a közösség nem vadászó földtulajdonos tagjait többlethasználati díj illeti meg, ami a vadászterületen vadászatot gyakorló vadászó tulajdonostársak terhére állapítható meg. A használati viszonyok részletes szabályait a 6. § (1) bekezdésében meghatározott működési szabályzatban kell rögzíteni.

.

(2) A vadászati közösség -, illetve a képviselője működése során felhasználható közös költség mértékét a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása feltételei között, az éves költségvetésben előzetesen rögzíteni kell.

(3) A földtulajdonosok által nem igényelt haszonbérleti vagy többlethasználati díj részének felhasználásáról a tulajdonosi közösség - az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira is figyelemmel - határozatban rendelkezhet. A vadászati közösség megszűnésekor a tulajdonosoknak dönteniük kell a működésük során közös tulajdonukba került javak teljes körű felhasználásáról, illetve a közösséggel szemben esetlegesen fennálló követelés megosztásáról is.

Vhr. 8. § (1) A települési önkormányzat jegyzője jár el törvényes képviselőként azon a Vtv. alapján vadászterületnek minősülő, de nem a Magyar Állam tulajdonát képező földek tulajdonosai nevében, akik

a) a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, és e képviseletükkel más természetes vagy jogi személyt nem bíztak meg,

b) a kialakítandó vadászterületen harminc hektárnál nagyobb földtulajdonnal rendelkeznek, de a határozathozatalon nem jelentek meg, és képviseletükről sem gondoskodtak.

(2) Azon földtulajdonosok, akik a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, képviseletük ellátására legalább harminchektáronként egy közös képviselőt bízhatnak meg.

(3) Vadászterületnek minősülő ingatlan esetében akár tulajdonosként, akár képviselőként csak egy személy, és csak egy vadászterülethez tartozásról tehet jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőként eljáró települési önkormányzat jegyzőjére is.

(4) A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakítandó vadászterület tulajdonosi közösségének bármely tagja kérheti. A határozathozatal során ez a jog a törvényes képviseleti jogában eljáró települési önkormányzat jegyzőjét is megilleti.

Vhr. 9. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozatképesség megállapításához a vadászterület tulajdonosi közösségének jegyzőkönyveznie kell, hogy tulajdonosként, továbbá a tulajdonos képviselőjeként

a) ki, és - településenkénti megoszlásban - mekkora területtel vesz részt,

b) a kialakítandó vadászterület egészéhez - és ezen belül is településenként - viszonyítottan e tulajdonosok vagy képviselők milyen arányt képviselnek.

(2) A határozathozatal során a települési önkormányzat jegyzőjének szavazati hányadát úgy kell megállapítani, hogy az adott önkormányzat közigazgatási területén belül található, a vadászterület részének minősülő földterületből le kell vonni azokat a földterületeket, amelyek képviseletéről a földtulajdonos személyesen vagy képviselőjén keresztül gondoskodott..

(3) A vadászterület földtulajdonosai számára a földtulajdonosi közösség képviselőjének is lehetővé kell tenni azt, hogy az őket érintő kérdésekben felvilágosítást kapjanak, továbbá az iratokba betekinthessenek.

(4) A földtulajdonosok gyűlésén megállapított képviseleti jogosultság vagy tulajdoni arány vitatása esetén a Vtv. 14. § (4) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárni.

Vtv. 13. § (1) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül:

a) a társult földtulajdonosok által az e törvényben előírt feltételekkel folytatott vadászat;

b) a vendégvadászat;

c) a bérvadászat.

(2) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbeadása.

(3) A 12. § szerinti kérdésekben hozott határozatot írásba kell foglalni. A határozatról készült és két tanúval hitelesített okirat egy példányát a vadászati hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából az aláírást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni.

Vhr. 10. § Bérvadászati szerződés a jogosult által felajánlott meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati tevékenységre is köthető. A bérvadászati szerződés megkötése nem érinti a jogosultnak a Vtv. II-IV. és VI. fejezetében foglalt, a vad és élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben előírt kötelezettségét és felelősségét.

Vhr. 11. § (1) Társult vadászati jog esetén a Vtv. 13. § (3) bekezdésében előírt okirat nyilvántartásba vételére irányuló kérelem esetében a vadászati hatóság a rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján a bejegyzés teljesítéséhez vizsgálja, hogy

 a) a gyűlést az arra jogosult személy, illetve személyek hívták-e össze,

b) a hirdetmény megfelel-e a Vtv. 14. § (1)-(2) bekezdéseiben, valamint a 12. § (3)-(5) bekezdéseiben foglalt követelményeknek,

c) a gyűlés a meghirdetett napirendek szerint hozta-e meg a döntését.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívüli kérdésekben a földtulajdonosoknak a Vtv. 14. § (4) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetében az (1) bekezdésben foglaltakon

túlmenően a vadászati hatóság vizsgálja, hogy

a) a kialakításra tervezett vadászterület határa megfelel-e a Vtv. 8. §-ában meghatározott feltételeknek,

b) a vadászterület kialakításával keletkezik-e zárványterület,

c) keletkezik-e az érintett vadászterületek között területi átfedés.

(4) Amennyiben a vadászati hatóság a (3) bekezdésben foglaltak vizsgálatát követően megállapítja, hogy a

vadászterület határ-megállapításának nincs akadálya, megállapítja a vadászterület határát.

(5) Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy

a) a kialakításra tervezett vadászterület határa nem felel meg a Vtv. 8. §-ában foglaltaknak, a kérelmet elutasítja,

b) a kialakítandó vadászterületek között területi átfedés van, vagy a 16. § (1)-(2) bekezdései szerinti zárványterület keletkezne, a vadászati hatóság határidő megadásával felszólítja az érintetteket az átfedés, illetve a zárványterület megszüntetésére irányuló egyezség létrehozására. Amennyiben a megadott határidőig az érintettek között egyezség nem jön létre, a vadászati hatóság a Vtv. 20. § (4) bekezdése, illetve a Vtv. 27. § (1) bekezdésének a) pontja szerint jár el,

c) a kialakításra kérelmezett vadászterület átfedésben van a jogerős határozattal kialakított vadászterülettel, illetve zárványterület keletkezne, a vadászati hatóság a kérelmezőt határidő megadásával felszólítja az átfedés, illetve a zárványterület megszüntetésére. Amennyiben a megadott határidőig a kérelmező a felszólításnak nem tesz eleget, a vadászati hatóság a Vtv. 20. § (4) bekezdése, illetve a Vtv. 27. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a vadászterületet a jogerősen kialakított vadászterület határához igazodóan alakítja ki.

(6) Területi átfedés esetén, ha a kérelmezők között egyezség jött létre, illetve, ha a vadászterületet a Vtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával kell kijelölni, nem kell újabb tulajdonosi gyűlést összehívni, ha a földtulajdonosi gyűlés jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy a földtulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított szótöbbség a határmódosítás ellenére fennáll. A vadászati hatóság ennek igazolása esetén dönt a nyilvántartásba vételről, illetve a haszonbérleti szerződés, valamint a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról. A kérelemhez mellékelni kell a tulajdonosi közgyűlés jegyzőkönyv kivonatának hitelesített példányát. Zárványterület megszüntetésére irányuló eljárás esetén e bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(7) Haszonbérlet esetén a jogosult köteles a haszonbérleti díjat - a haszonbérleti szerződésben meghatározott módon és rendben - a földtulajdonosok vadászati közössége képviselőjének megfizetni.

(8) A képviselő - a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével - a Vtv. 14. §-ában meghatározott módon köteles minden alkalommal hirdetményben tájékoztatást közzétenni a földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá legkésőbb tizenöt napon belül a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén hozott határozatokról.

(9) A földtulajdonosok vadászati közösségének képviselője köteles a földtulajdonosok gyűlésének iratait legalább öt évig megőrizni.

 

Vtv. 14. § (1) Társult vadászati jog esetén a 12. § szerinti kérdésekben való határozat meghozatalát a vadászterület tulajdonosainak a 12. §-ban foglaltak szerint számított egyharmada kezdeményezheti. A kezdeményezőnek a vadászati hatóság és az érintett települések önkormányzata hirdetőtábláján legalább harminc napra hirdetményt kell közzétennie, amelynek tartalmaznia kell a földtulajdonosok gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait, a képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a 12. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a kialakítandó vadászterület térképi megjelölését.

(2) Érvényes határozat csak akkor hozható, ha a földtulajdonosok gyűlésének összehívása érdekében eleget tettek az (1) bekezdésben foglalt eljárásnak.

(3) Amennyiben a földtulajdonosok - a Magyar Állam kivételével - a vadászterületen külön-külön harminc hektárt el nem érő földtulajdonnal rendelkeznek, és e tulajdonosok a határozathozatal időpontjáig közös képviseletükről másként nem gondoskodnak, a 12. § szerinti kérdésekkel kapcsolatos jognyilatkozatokat a tulajdonos törvényes képviselőjeként az érintett föld fekvésének helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője teszi meg. A települési önkormányzat jegyzője teszi meg a szükséges jognyilatkozatokat annak a tulajdonosnak a nevében is, aki az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint meghirdetett határozathozatalon nem vett részt és képviseletéről sem gondoskodott.

(4) Amennyiben az (1)-(2) bekezdés alapján meghozott határozattal és a (3) bekezdés szerint tett jognyilatkozattal a 12. §-ban foglaltak szerint számított tulajdoni hányaduk alapján kisebbségben maradt, vagy a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok nem értenek egyet,

a) önálló vadászterület kialakítását vagy más vadászterülethez való csatlakozást kezdeményezhetnek, feltéve, hogy a tulajdonukban levő terület természetben összefüggő egységet alkot, és az e törvényben írt feltételeknek megfelel, illetőleg

b) ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, a kisebbség vagy a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár,

a határozat annak meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál megtámadható.

(5) A 12. § szerinti kérdésekben hozott határozat a vadászterület mindenkori tulajdonosát a vadászati jog haszonbérbeadása esetén a haszonbérleti szerződés időpontjának lejártáig, egyébként a vadgazdálkodási üzemterv érvényessége idejéig köti.

(6) A képviselő köteles a kezéhez teljesített bevétellel, valamint költségeivel az általa képviselt részére elszámolni.

Vhr. 12. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltakról - a kifüggesztett hirdetménnyel összehívott módon - a vadászterület tulajdonosi közösségének akkor is határoznia kell, ha egy természetes vagy jogi személy - ideértve a Magyar Állam képviseletében eljáró személyt is - a vadászterület több mint felének képviseleti jogával rendelkezik.

(2) A hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem számítható be.

Vhr. 13. § (1) A Vtv. 14. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a képviselő köteles az egyes földtulajdonosok tulajdoni hányadairól nyilvántartást készíteni, és a vadászati jogból a tulajdonosokra eső terhet, illetve hasznot a nyilvántartás szerint megosztani, illetve eltérő megállapodás hiányában évente megfizetni.

(3) A földtulajdonosok gyűlését összehívó földtulajdonosoknak a hirdetményen nyilatkozniuk kell a

tulajdonukban lévő, illetve képviselők esetében az általuk képviselt földterületekről a helyrajzi számának és nagyságának megjelölésével.

(4) A hirdetményen fel kell tüntetni, hogy a földtulajdonosi gy_lés összehívóinak helyrajzi szám szerinti összes földtulajdonának területe hogyan aránylik a vadászterület teljes területéhez.

(5) A Vtv. 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja esetében a hirdetmény mellékleteként a kialakítandó vadászterület megjelöléseként legalább 1:50 000 méretarányú topográfiai térképet, valamint a vadászterület határvonalának egyedi azonosítására alkalmas leírását is ki kell függeszteni.

 

A vadászati jog haszonbérlete

 

Vtv. 15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági földterület haszonbérbe adása csak a felek e törvényben írtaknak megfelelő tartalmú megállapodása esetében jelenti egyben a vadászati jog haszonbérbe adását is.

Vtv. 16. § (1) A vadászati jog haszonbérlője lehet:

a) vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság);
b) a vadásztársaságok érdek-képviseleti szerve;

c) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja

(2) Egy haszonbérlő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - legfeljebb egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést.

(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az új jogosult az okszerű gazdálkodás mértékéig köteles megtéríteni a korábbi haszonbérlő által létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések ellenértékét. A vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések körét a miniszter rendeletben teszi közzé.

(4) A vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt e törvény alapján előhaszonbérleti jog illeti meg. E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit azoknak a jogosultaknak az esetében kell alkalmazni, akik a vadgazdálkodási üzemterv lejártának napján érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek, és az újonnan kialakított vadászterületnek legalább a felét az előző üzemtervi ciklusban is haszonbérelték.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az állami tulajdonban levő és a kincstári vagyon részét képező, vadászterületnek minősülő ingatlan vagyonkezelői szerződésének megszűnésekor is.

Vhr. 13. § (1) A Vtv. 14. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a képviselő köteles az egyes földtulajdonosok tulajdoni hányadairól nyilvántartást készíteni, és a vadászati jogból a tulajdonosokra eső terhet, illetve hasznot a nyilvántartás szerint megosztani, illetve eltérő megállapodás hiányában évente megfizetni.
(2) A megválasztott képviselő a földtulajdonosok vadászati közösségével való elszámolási kötelezettségét — eltérő megállapodás hiányában — évente a földtulajdonosi gyűlés elé terjesztett pénzügyi beszámolójával teljesíti. A beszámolót a közösség határozattal fogadja el.
(3) Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület földtulajdonosi közösségének képviselője köteles a birtokában lévő okiratok és egyéb javak, dolgok megőrzéséről gondoskodni mindaddig, amíg az adott földterülettel érintett új földtulajdonosi közösség képviselője azokat át nem veszi. A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja.

(4) Az új földtulajdonosi közösség képviselője birtokba kerülése esetén - a felelős őrző jogszerűen követelt költségeinek megfizetését követően - köteles haladéktalanul átvenni a vadászterület fekvése szerint érintett földterületekre vonatkozó okiratokat, javakat, dolgokat.

 

Vhr. 14. § A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény, amennyiben azok megfelelnek a műszaki és biztonsági követelményeknek.

14/A. § (1) Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület jogosultja - a felek eltérő

megállapodásának hiányában - az okszerű gazdálkodás mértékéig az új jogosulttal szemben igényt tarthat a korábban létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések, valamint a vadaskertben, vadasparkban tartott vad ellenértékére.

(2) Vadászterület megszűnése esetén, amennyiben az új jogosult a vadászterületen létesített vadaskertet tovább kívánja üzemeltetni, akkor azt az új üzemtervi ciklus megkezdéséig a vadászati hatósághoz a nyilvántartásba történő átvezetés végett be kell jelenteni. Ha az új jogosult a vadaskertet nem kívánja tovább üzemeltetni, akkor a vadgazdálkodási üzemterv benyújtásával egyidejűleg kezdeményezheti a vadászati hatóságnál a vadaskert létesítési engedély visszavonását.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekkel kapcsolatos vitás kérdésekben a Ptk. vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület jogosultja, legkésőbb a jogosultság megszűnését követő tizenötödik napig köteles a nála lévő azonosító jellel elszámolni, valamint a társasvadászati naplót és terítéknyilvántartást, az egyéni vadászati naplót és teríték-nyilvántartást, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját a vadászati hatóságnak leadni.

(5) Ha a vadászterület határában, valamint a jogosult személyében az üzemtervi ciklust követően nem történt változás, a jogosult legkésőbb az új üzemtervi ciklus megkezdését követő 15. napig kérheti a társasvadászati napló és teríték-nyilvántartás, az egyéni vadászati napló és teríték-nyilvántartás, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója vadászati hatóság által történő lezárását és ismételt érvényesítését.

(6) A (4)-(5) bekezdésben foglalt kötelezettségek megszegése a Vtv. 83. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a vadgazdálkodás szabályai megsértésének minősül.

 

Vtv. 17. § (1) A haszonbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) becslés alapján a haszonbérbe adás időpontjában a vadászterületen élő vadállomány faj- és darabszámát;

b) a vadászterületen található vadgazdálkodási és vadászati létesítmények leírását, azok tulajdoni, illetőleg használati viszonyait, a létesítési, illetőleg fenntartási költségek viselését;

c) a haszonbérlő kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelő szinten tartja;

d) a szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségek vállalását;

e) a haszonbérleti díj mértékét.

(2) A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani.

(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv érvényességének időtartamára kell megkötni.

(4) A bérbeadó a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlő

a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti, és ezáltal a vadászati jog szakszerű hasznosítását a mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, a mesterséges vizekben folytatott halászat, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti;

b) a vadászati jogot alhaszonbérletbe adja.

(5) Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat, valamint a bérvadászat.

(6) Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő megszűnik, jogutódja harminc napon belül egyoldalú jognyilatkozattal és változatlan feltételekkel folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt, feltéve, ha rendelkezik a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges, e törvény szerinti feltételekkel. Ha a haszonbérlő jogutódja a harminc napos határidőn belül igényét nem kívánja érvényesíteni, vagy ha a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges törvényi feltételekkel nem rendelkezik, akkor a haszonbérleti szerződés e határidő lejártát követő napon megszűnik.

(7) Ha a haszonbérleti szerződés a (6) bekezdésben foglaltak miatt szűnik meg, vagy ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a vadászati közösség képviselőjének a megszűnés időpontját követő hatvan napon belül össze kell hívni a földtulajdonosok vadászati közössége gyűlését, és annak döntenie kell a vadászati jog hasznosításának módjáról, feltételeiről.

(8) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a Magyar Állam önálló vadászati jogát vagyonkezelői szerződés útján hasznosítja.

Vhr. 15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a vadállomány faj- és darabszámát - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján kell megbecsülni.

(2) Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a Vtv. 17. §-ának (6)-(7) bekezdéseiben meghatározott átmeneti időszakban a földtulajdonosok kötelesek a vad és élőhelyének védelméről gondoskodni.

Vtv. 18. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést annak aláírásától számított hatvan napon belül - a vadgazdálkodási üzemtervvel együtt - a haszonbérlőnek a vadászati hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtania. A kérelem benyújtása egyidejűleg a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásbavételi kérelmének is minősül.

(2) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést a vadászati hatóság, az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, védett természeti területet érintő rész vonatkozásában pedig a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával hagyja jóvá. A vadászati hatóság a szerződés jóváhagyásával egyidejűleg határoz a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról, valamint a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásba vételéről is.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés módosításakor is.

(4) A vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést, amennyiben nem biztosított:

a) hogy a vadászterületen egy vadászra legalább száz hektár vadászterület-hányad jusson;

b) a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak - ideértve annak természetvédelmi előírásait is - végrehajtása, továbbá

c) hogy a haszonbérleti díj mértékét nem a 17. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével állapították meg.

(5) A vadászati hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti feltételtől eltérhet, amennyiben a vadászati jog szakszerű gyakorlása vagy hasznosítása egyébként biztosítható.

(6) A vadászati jog haszonbérletével kapcsolatos vadászati hatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a Polgári perrendtartásnak a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint eljáró bíróság a határozatot megváltoztathatja.

A vadászterület határának megállapítása

Vtv. 19. § (1) A vadászterület határát a kialakítandó vadászterület tulajdonosának - társult vadászati jog esetén a kialakítandó vadászterület tulajdonosai képviselőjének - kérelmére az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi hatóság, a HM kezelésében, illetve használatában levő rész vonatkozásában a HM előzetes szakhatósági hozzájárulásával a földterület, illetve a vízfelület fekvése szerint illetékes vadászati hatóság határozatban állapítja meg.

(2) A vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:

a) a vadászterület rendeltetésére;

b) a vadászterületté minősíthető föld tulajdoni, használati viszonyaira;

c) a vad mozgási körére, életfeltételeire, védelmére, valamint az élőhely ökológiai adottságaira;

d) az érintett földrészletek művelési ágára;

e) a területen mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási tevékenységet folytató szervezet belső szervezeti felépítésére;

f) a biztonságos vadászat lehetőségére;

g) az erdőgazdálkodási üzemterv betartásának lehetőségére;

h) államhatár esetében a szükséges védőtávolságra, továbbá arra, hogy

i) zárványterület ne keletkezzen;

j) a háromezer hektár vagy azt meghaladó természetvédelem alatt álló területek - a védelmükhöz szükséges övezettel együtt - lehetőleg önálló vadászterületet képezzenek;

k) a háromezer hektárnál kisebb területű természetvédelem alatt álló területek lehetőleg egy vadászterületre essenek.

(3) A vadászati hatóság a vadászterület legkisebb kiterjedésétől - a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével - legfeljebb ötszáz hektárral eltérhet, amennyiben a kialakítandó vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása, illetőleg hasznosítása egyébként biztosított.

(4) Különleges rendeltetésű vadászterület esetén az azt elrendelő határozat a vadászterület legkisebb kiterjedésétől korlátozás nélkül eltérhet, amennyiben a kialakítandó vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása, illetőleg hasznosítása egyébként biztosított.

Vhr. 16. § (1) Zárványterület a Vtv. 19. §-ának (2) bekezdésének i) pontja alkalmazásában az a földterület,

a) amely önálló vadászterületként történő kialakítása esetén - a különleges rendeltetésű vadászterület kivételével - kizárólag egy vadászterülettel lenne határos, vagy

b) amelyet egy tulajdonosi közösség sem kíván vadászterületének részévé tenni.

(2) Nem tekinthető zárványterületnek az a földterület, amely egy vadászterülettel és az államhatárral vagy annak védőzónájával határos.

Vtv. 20. § (1) A vadászterület határának megállapítása a vadgazdálkodási üzemterv időtartamára érvényes.

(2) A vadászterület határának megváltoztatásakor - ideértve a vadászterületek egyesítését, megosztását is - a vadászati hatóságnak egyidejűleg határoznia kell a vadgazdálkodási üzemterv, valamint - a vadászati jog haszonbérbe adása esetén - a haszonbérleti szerződés, jóváhagyásáról is.

(3) A vadászati hatóság nem utasíthatja el a vadászterület határának megállapítására irányuló kérelmet, ha

a) a kérelemben javasolt határ megfelel az e törvényben írt feltételeknek, és

b) a szomszédos vadászterülettel való érintkezés esetében az érintettek az e törvényben írtaknak megfelelő tartalmú egyezséget kötnek.

(4) Amennyiben a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló kérelem nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek, illetőleg, ha az érintettek a vadászati hatóság által közölt időpontig az e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú egyezséget nem kötnek, a vadászati hatóság a vadászterület határát a vadászati jog kényszerhasznosítására vonatkozó szabályok szerint hivatalból állapítja meg.

A vadászterület rendeltetésének megállapítása

Vtv. 21. § (1) A vadászterület rendeltetése szerint

a) vadgazdálkodási, vagy

b) különleges

rendeltetésű lehet.

(2) A vadászterület különleges rendeltetését a jogosult kérelmére a minisztérium - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyetértésben - határozatban állapítja meg, ha

a) azt a vad génállományának megőrzése szükségessé teszi;

b) oktatási-kutatási célból szükséges; valamint

c) a természetvédelmi érdekek érvényesítése ezt szükségessé teszi.

(3) A különleges rendeltetésű vadászterületen a vadászati jog gyakorlásával kapcsolatos különleges feltételeket a határozat állapítja meg.

(4) A vadászterület különleges rendeltetésének közérdekből történő megállapítását:

a) a miniszter,

b) a természetvédelemért felelős miniszter,

c) az oktatásért felelős miniszter

a tulajdonossal való előzetes egyeztetés után kezdeményezheti. A határozat meghozatalára a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A vadászterület közérdekből történő különleges rendeltetésű vadászterületté való minősítéséből eredő többletköltség megtérítéséről az azt kezdeményező köteles gondoskodni.

Vadaskert létesítése

Vtv. 22. § (1) A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, muflon, valamint vaddisznó tartása, tenyésztése, vadászata céljából, arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel elzárt része.

(2) A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek - a vadaskert létesítését engedélyező határozatban szereplő vadfajok esetén - a vadászati tilalmi időkre és a vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.

(3) A vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a minisztérium - természetvédelem alatt álló terület esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a HM kezelésében, illetve használatában levő terület esetében a Honvédelmi Minisztériummal egyetértésben - határozatban engedélyezi. A minisztériumnak az engedélyt a 24. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt feltételek meghatározásával kell kiadni.

(4) A vadászterület engedély nélküli bekerítése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(5) A vadászterület engedély nélküli bekerítése esetén a vadászterület bekerítését engedélyező hatóság határoz a kerítés fennmaradásáról vagy annak lebontásáról. A kerítés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a jogosultat a vadgazdálkodási szabályok megsértése miatti felelőssége alól.

(6) A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a minisztérium - a vadászati, az erdészeti, valamint az állat-egészségügyi hatóság útján - évente felülvizsgálja, és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról.

Vtv. 23. § A vadaskert kerítésének fenntartásakor folyamatosan biztosítani kell, hogy a kerítéssel elzárt területről a 22. § (1) bekezdésében felsorolt vad ne törhessen ki, illetve hogy oda természetes úton ne jusson be. E feltételek teljesítésének felróható okból való elmulasztása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

Vadaspark létesítése

Vtv. 24. § (1) Vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe.

(2) A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az érintett földterület tulajdonosának, jogszerű használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére - védett természeti terület esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyetértésben - a minisztérium engedélyezi. Az engedélyben meg kell határozni:

a) a telepíthető, illetőleg a fenntartható vadfajt, valamint annak darabszámát;

b) a vad tartásával kapcsolatos állat-egészségügyi feltételeket;

c) erdő esetében az erdő védelmével, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket;

d) természetvédelem alatt álló terület esetében a terület védelmével kapcsolatos feltételeket;

e) a vad tartásával kapcsolatos egyéb feltételeket.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a minisztérium a vadászati, az erdészeti, valamint az állategészségügyi hatóság útján - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a természetvédelmi hatóság útján - évente felülvizsgálja, és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról.

Vhr. 17. § (1) Vadaskert, vadaspark létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti határozat meghozatalához az illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri.

(2) A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése

a) vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha,

b) más nagyvadfajok esetében 500 ha,

úgy kialakítva, hogy a kerítése megfeleljen a Vtv. 23. §-ban foglalt követelményeknek.

(3) Ha a vad szaporítása és tartása, illetve a vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti egységekben történik, az egybefüggő vadászati célú területrész terjedelmének meg kell felelnie a (2) bekezdésben foglaltaknak. Ez esetben a tartott vad elejtése kizárólag a vadászati célú egységben történhet. Állat-egészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges állományszabályozás céljából, kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a hivatásos vadász által lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen is.

(4) A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 18. § (1) A vadaskert egészében (minden egységében) biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és - különösen a vadászati célú egységben - kitérési, illetve menekülési lehetőségét.

(2) Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat - a vad szaporodására általánosan elfogadott etikai szabályok megtartása mellett, továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján - kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, melyek a vadaskert engedélyezési határozatában szerepelnek.

Vhr. 19. § (1) A vad nem vadászati célú zárttéri tartásának minősül:

a) ha a vad zárttéri tartását részben vagy egészben nem vadászati célra végzik;

b) ha a vadaskertben tartható vad szaporítását, tartását szolgáló elkerített terület a vadaskerttől úgy áll külön, hogy a vad átjárása vagy lábon való átterelése nem lehetséges.

(2) A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság - a minisztérium engedélyében meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint, valamint a vad zárttéri tartására a Vtv. 32. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő kiengedését, hasznosítását, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön „Z” (zárttéri) megjelölésű azonosító jelet ad ki.

(3) Aki zárttéri tartáshoz szükséges engedély nélkül vagy a zárttéri tartásra, hasznosításra vonatkozó hatósági engedélytől eltérően tart vadat, cselekménye a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt zárttéri tartást az illetékes vadászati hatóság engedélyezi.

Vtv. 25. § (1) A vadaspark bekerítésénél, a kerítés fenntartásánál a 22-23. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével szabad. A vadászati hatóság az engedélyt állat-egészségügyi ok esetében az állategészségügyi hatóság, védett természeti terület esetén pedig a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával adja meg. A vadászati hatóság - amennyiben az engedélyben szereplő vadlétszám és ivararány másképp nem állítható helyre - kérelemre vagy hivatalból vadállomány-szabályozó vadászatot rendelhet el.

A vadászterületek nyilvántartása

Vtv. 26. § A vadászati hatóság a vadászterületekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a vadászterület azonosítására alkalmas adatokat;

b) a vadállományra vonatkozó becslési, elejtési és trófeabírálati adatokat;

c) a vadászterületet érintő hatósági határozatokat;

d) a vadaskertre, valamint a vadasparkra vonatkozó adatokat.

Vhr. 20. § A vadászati hatóság a vadászterületekről a 4. számú melléklet szerint - a vadgazdálkodási egységekre megállapított kódszámok alapján - nyilvántartást vezet.

A vadászati jog kényszerhasznosítása

Vtv. 27. § (1) Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a vadászatra jogosult a 10., 12. és 13. §-okban előírt önálló vagy társult vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget, vagy a 28-30. §-okban a vad- és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségeit megszegi, és ezáltal az adott vadászterület vadlétszámának, nem vadászható állatfaj egyedének és más élő szervezetnek - beleértve a természetvédelmi oltalom alatt álló élő szervezeteket is - a fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti a vadászati hatóság védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vad- és élőhelyének védelme, valamint a vadkárok megelőzése érdekében - az érintett tulajdonos költségére határozatában

a) megállapítja a vadászterület határát,

b) a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elrendeli, hogy a vadászterületnek minősülő földterület tulajdonosa, illetve - társult vadászati jog esetén - tulajdonosainak közössége a vadászati jog haszonbérbe adásáról a vadászati hatóság által nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján kiválasztott haszonbérlővel a vadászati hatóság által megállapított határidőig kössön szerződést, amely határidő elmulasztása esetén a haszonbérleti szerződést a vadászati hatóság képviselője az érintett tulajdonos, illetve - társult vadászati jog esetén - a tulajdonosok közössége törvényes képviselőjeként köti meg,

c) megállapítja a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét,

d) megállapítja a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét,

e) gondoskodik az időszerű vadgazdálkodási, illetőleg vadvédelmi munkálatok elvégzéséről,

f) hatósági vadászatot rendel el,

g) korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja a vadászatra jogosult vadgazdálkodási és vadászati tevékenységének részét vagy egészét

[az a)-g) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: a vadászati jog kényszerhasznosítása].

(2) Ha az (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti kérdésekben a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejáratát megelőző hatvanadik napig az érintett tulajdonosok érvényes határozatot nem hoznak, a vadászati hatóság bármelyik tulajdonos kérelmére elrendelheti a vadászati jog kényszerhasznosítását. A vadászati hatóság a vadászati jog kényszerhasznosításáról szóló határozatát tizenöt napon belül hozza meg.

(3) A vadászati jog (1) bekezdés b) pontja szerinti haszonbérbe adása esetén:

a) a haszonbérleti szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv érvényességének időtartamáig kell megkötni,

b) az a vadászati hatóság, amelynek képviselője az érintett tulajdonos, illetve tulajdonosok közössége törvényes képviselőjeként a haszonbérleti szerződést megkötötte, az általa kiválasztott haszonbérlő, illetve vadászatra jogosult ügyében nem gyakorolhat hatósági jogkört, mely utóbbira a - haszonbérleti szerződés érvényességének idejéig - a minisztérium által kijelölt vadászati hatóság az illetékes,

c) a haszonbérleti szerződés megkötésében eljáró vadászati hatóság mindaddig gyakorolja a törvényes képviseletből adódó jogait, ameddig a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége eleget nem tesz a 10. § (2) bekezdésében, illetve a 13. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kijelölt vadászati hatóság határozatában rendelkezik az eljáró vadászati hatóság törvényes képviseletének megszűnéséről. A törvényes képviselet megszűnésével egyidejűleg e vadászati hatóság köteles a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége felé elszámolni.

(5) A vadászati jog kényszerhasznosítása során az eljáró hatóságnak biztosítania kell, hogy a vadállomány, valamint a vadkárral érintett vagyon védelme a földtulajdonos rendelkezési jogát csak az intézkedés mértékével arányosan korlátozza.

(6) A vadászati jog gyakorlására vagy hasznosítására felszólító, valamint a vadászati jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági határozat

a) közszemlére tétel útján is közölhető;

b) fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó.

(7) A hatósági vadászat során az elejtett vad, illetve annak trófeája értékesítéséről a vadászati hatóság gondoskodik, a föld tulajdonosa, illetve a jogosult csak a felmerült költségeket - ideértve a vadgazdálkodás költségeit - meghaladó részére tarthat igényt.

Vhr. 21. § (1) Hatósági vadászat elrendeléséről szóló határozatban a vadászati hatóságnak meg kell határoznia a vadászat feltételeit:

a) az elejthető vadfajok körét,

b) az elejtés módját, eszközeit,

c) a hatósági vadászat rendjét,

d) a megbízott személyét vagy a kirendelés szükségességét.

(2) Hatósági vadászatra hivatásos vadász, mezőőr, erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet, valamint természetvédelmi és vadászati hatóság tagja bízható meg, illetve rendelhető ki, ha rendelkezik a vadászat gyakorlásához szükséges feltételekkel. A mezei őrszolgálat, a természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság tagját a vadászati hatóság megkeresésére kizárólag az érintett munkáltatója rendelheti ki.

(3) A hatósági vadászatot a vadászatra jogosult költségére kell elvégezni, melynek költségeit a vadászati hatóság előlegezi meg. A hatósági vadászaton elejtett vadból származó bevételnek a hatósági vadászat költségeivel csökkentett részét a vadászati hatóság vagy megbízottja utalja a jogosult számlájára.

(4) Amennyiben a hatósági vadászaton elejtett vad értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a hatósági vadászat költségét, a jogosult köteles a különbözetet a vadászati hatóság elszámolását követően haladéktalanul megfizetni a - külön jogszabály szerinti - 10032000-01031654-00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással. A hatósági vadászat meg nem térült költsége a jogosulttól adók módjára behajtható.

II. Fejezet
A VAD ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME
Általános szabályok

Vtv. 28. § (1) A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a nem vadászható állatfajok, az élő szervezetek, valamint a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám fennmaradását.

(2) A vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos vadászaton kívül a vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni.

(3) A vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó-, és táplálkozási, valamint szaporodási vagy költési helyét zavarni. Nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység, ideértve a halastavak lehalászását is.

(4) Tilos a madarak fészkének és fészkelésének vadászati célra engedélyezett vagy bármely más eszközzel való zavarása, megrongálása vagy elpusztítása. A vadászati hatóság a tilalom alól - a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - felmentést adhat, amennyiben a vadállomány védelme, valamint a vadkárok mege,őzése ezt különösen indokolttá teszi.

Vtv. 29. § (1) Tilos a vad kínzása. A vad elejtése, elfogása nem járhat annak kínzásával.

(2) A vadász köteles az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat annak elejtése céljából felkutatni. A vadat - kímélete érdekében - gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell elejteni.

Tiltott vadászati módok

Vtv. 30. § (1) A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad. Tilos a vadat a vonatkozó közösségi rendeletben foglalt csapdázási módszerrel, valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani.

(2) A vadászati hatóság - védett természeti területek vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - vadgazdálkodási, humán-, illetve állat-egészségügyi indokokra tekintettel, a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével engedélyezheti szelektív méreg alkalmazását.

(3) A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja vagy elejtheti

a) a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve

b) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára.

Vhr. 22. § (1) A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövésnél akkor is utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók.

(2) A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.

(3)

(4) Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a jogosult köteles legalább huszonnégy óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani.

(5) A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állat-egészségügyi ellátásáról.

Vtv. 31. § (1) Vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a föld használójának előzetes hozzájárulásával létesíthető.

(2) Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések tulajdonjogának, illetve a használatának kérdésében a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések létesítője a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel a jogosulttal szemben.

(3) A védett természeti területen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a természetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető.

(4) Vadászterületen vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésekor figyelemmel kell lenni a vad természetes életfeltételeire, jellemző mozgásirányára.

Vhr. 23. § (1) A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni.

(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét.

Vtv. 32. § (1) Mesterséges vadtenyésztési tevékenység folytatásához, továbbá vad zárttéri tartásához, vad vadászterületre történő kiengedéséhez a vadászati hatóság engedélye szükséges. A vadászati hatóság az engedélyt - védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatóság, erdő esetében az erdészeti hatóság, valamint az állat-egészségügyi hatóság - előzetes szakhatósági hozzájárulásával adja ki.

(2) A mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá a vad engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri tartása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(3) Mesterséges vadtenyésztő telepet létesíteni, továbbá a tenyésztett vadat vadászterületre kiengedni csak az állategészségügyre vonatkozó szabályok alapján lehet.

Vhr. 24. § (1) A Vtv. 32. §-ának alkalmazásában a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység során mesterséges vadtenyésztési tevékenység a vad zárttéri tartása és szaporítása.

(2) Vadászterületnek nem minősülő területen, valamint vadasparkban tartott nagyvad vadaskertbe történő kihelyezését a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben engedélyezi. Vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból származó nagyvad szabad vadászterületre nem helyezhető ki.

(3) Vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból a vadaskertbe telepített, illetve kihelyezett nagyvadat a jogosult köteles jól felismerhetően, a vad teljes élettartamára maradandó módon megjelölni. Az ilyen vad származásáról az átvevőt, illetve a vadászt tájékoztatni kell, és ezt az állatkísérő okmányban is fel kell tüntetni.

(4) A vadászatra jogosult vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból vadaskertbe csak a (3) bekezdésben előírtak szerint megjelölt vadat helyezhet ki.

(5) Az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri vadtartás, valamint a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kötelezettségek megsértése a vadgazdálkodás szabályainak megsértésének minősül.

Vtv. 33. § (1) Vadászterületre csak olyan vad helyezhető ki, amely megfelelő állat-egészségügyi igazolással rendelkezik, és ennek alapján a természeti környezetben élő állatfajoknak a telepített vad által történő állatbetegségekkel való fertőzése kizárható.

(2) A vadászterületen Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos állatfaj vadászati célú telepítését a minisztérium - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyetértésben - engedélyezi.

A jogosult vad- és élőhelyvédelmi feladatai

Vtv. 34. § (1) A jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt, annak biológiai sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élőhelyének őrzéséről gondoskodni.

(2) A jogosult köteles nem zárt vadászterületén a vadállomány tömeges pusztulásának megelőzése, mentése érdekében, vadaskertjében, vadasparkjában a vadállomány fenntartásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges megfelelő minőségű takarmánymennyiségről és a vadnak ivóvízzel való ellátásáról gondoskodni.

(3) A jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával a vad és élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket állíthat fel.

Vtv. 35. § (1) A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, a beteg vad gyógyítása, az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének megakadályozása érdekében szükségesek.

(2) A jogosult az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében köteles:

a) a fertőző állatbetegség gyanúját vagy fellépését, valamint a vadállományban tapasztalható jelentősebb elhullást az illetékes állat-egészségügyi, valamint népegészségügyi hatóságnak,

b) a növényvédő szer által a vadban okozott károsodást vagy annak gyanúját az illetékes növényvédelmi, valamint népegészségügyi hatóságnak

haladéktalanul jelenteni.

(3) Amennyiben a jogosult a vad és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségének nem, vagy nem a megfelelő módon tesz eleget, és a vad, valamint élőhelyének védelme másként nem biztosítható, a vadászati hatóság határozatában - megfelelő határidő megjelölésével - felhívja e kötelezettségének teljesítésére, melynek elmulasztása esetén a szükséges munkálatokat a jogosult költségére és felelősségére elvégeztetheti.

Vtv. 36. §

Vadászati tilalmak

Vtv. 37. § A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni:

a) tiltott vadászati eszközzel;

b) tiltott vadászati módon;

c) vadászati tilalmi időben;

d) vadászati kíméleti területen;

e) vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén.

Vhr. 25. § A Vtv. 37. § a)-e) pontjaiban foglalt tilalmak megszegése a vadászat rendje megsértésének minősül.

Vadászati idény és vadászati tilalmi idő

Vtv. 38. § (1) A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári időszak, mely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét (a továbbiakban: vadászati idény). A vadászati idényt a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

(2) Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, a vadászati éven belül kímélni kell (a továbbiakban együtt: vadászati tilalmi idő).

(3) A vadászati hatóság hivatalból vagy kérelemre indított eljárás során - erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, természetvédelem alatt álló területrész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vad védelme, az erdészeti és a növényi kultúrák, valamint a mesterséges vizek halállományának védelme, járványveszély és a vad által okozott folyamatos károsítás megelőzése érdekében, továbbá tudományos, oktatási és kutatási célból:

a) a rendeletben meghatározott vadászati idényt meghatározott vadászterületekre meghosszabbíthatja;

b) a rendeletben meghatározott vadászati idényt meghatározott vadászterületekre rövidebb időszakban állapíthatja meg, továbbá

c) a vadászati idényen belül korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj vadászatát;

d) meghatározott vadfaj túlszaporodása esetén vadászati tilalmi időben vadászatot engedélyezhet vagy rendelhet el.

(4) Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj eseti vadászatát - az oltalom feloldása után, a vadászati hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a természetvédelmi hatóság engedélyezi.

Vhr. 26. § A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen, ha a jogosult a Vtv. 16-18. §, a 22-25. §, a 28-35. §, 38-39. §, 69-71. § és a 82-83. §-okban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

Vhr. 27. § (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.

(2) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság - védett természeti területet, illetve NATURA 2000 területet illetően a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben meghatározza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.

(3) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.

(4)

(5) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével a vad vadászati idényen kívüli - vadászati hatóság engedélye nélkül történt - elejtése a vadászat rendje megsértésének minősül.

Vadászati kíméleti terület

Vtv. 39. § (1) A vadászati hatóság - a védett természeti területet érintően a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vadászterületet vagy a vadászterület meghatározott részét vadászati kíméleti területnek minősítheti

a) amennyiben a vad és élőhelyének védelme másként nem biztosítható;

b) a vízivad fészkelésének és vonulásának területén;

c) a halastó vagy a természetes víz területét a lehalászás idejére.

(2) Az emberi környezet nyugalma és közbiztonsága érdekében vadászati kíméleti területnek nyilvánítható az (1) bekezdésben foglaltak szerint a település környezetének meghatározott része.

(3) A vadászati kíméleti területen a tilalom feloldásáig tilos vadászni. Amennyiben a vadkár másként nem hárítható el, a vadászati hatóság a vadászati kíméleti területen is engedélyezheti a vadászatot.

III. Fejezet
VADGAZDÁLKODÁS
A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűsége

Vtv. 40. § E törvény alkalmazásában vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének - ideértve a biológiai életközösséget is - védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység.

Vtv. 41. § (1) A vadállomány és élőhelye védelmének, fennmaradásuk hosszú távon való biztosítása, a gazdálkodói érdek, továbbá a vadászterületen folytatott gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése, védett természeti területen a természetvédelmi célok megvalósítása, továbbá a vadászati jog szakszerű gyakorlása, hasznosítása érdekében tervszerű vadgazdálkodási tevékenységet kell folytatni.

(2) A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűségét:

a) körzeti vadgazdálkodási terv;

b) hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv;

c) éves vadgazdálkodási terv

készítésével;

d) Országos Vadgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár) fenntartásával, valamint az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával

kell biztosítani.

(3) Az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak alapján a miniszter közvetlenül, illetve az érintett vadászati és erdészeti hatóságok útján gondoskodik a körzeti vadgazdálkodási terv és a körzeti erdőterv közötti összhang megteremtéséről.

Körzeti vadgazdálkodási terv

Vtv. 42. § (1) A körzeti vadgazdálkodási terv az e törvényben foglalt célok megvalósítását szolgáló tíz évre szóló hosszú távú vadgazdálkodási előírás.

(2) A miniszter állami feladatként gondoskodik a vadgazdálkodási körzetek kijelöléséről, annak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában való közzétételéről, valamint a körzeti vadgazdálkodási terv elkészítéséről.

(3) A körzeti vadgazdálkodási tervet a miniszter - a védett természeti területekre vonatkozó rész tekintetében a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - adja ki, és az Adattár útján gondoskodik annak közzétételéről.

Vtv. 43. § (1) A körzeti vadgazdálkodási terv az adott térségre vonatkozóan tartalmazza:

a) a vad élőhelyének általános jellemzését;

b) az egyes vadfajok állományának leírását;

c) a vadállomány-szabályozás irányelveit, az egyes vadfajok szerint fenntartandó legkisebb vadlétszámot (törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot;

d) a körzeti trófeabírálat irányelveit;

e) a védett természeti területen a természet- és tájvédelmi előírásokat.

(2) A körzeti vadgazdálkodási terv erdőre vonatkozó egyes adatait a körzeti erdőterv alapján kell megállapítani.

(3) A körzeti vadgazdálkodási terv készítése során biztosítani kell, hogy a körzethez tartozó jogosultak a tervet még annak kiadása előtt - a rájuk vonatkozó adatok vonatkozásában - megismerhessék és ahhoz javaslatokat tegyenek. A körzeti vadgazdálkodási tervet az érintett jogosultak véleményének kikérése után kell elkészíteni.

Vadgazdálkodási üzemterv

Vtv. 44. § (1) A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a körzeti vadgazdálkodási terv alapján elkészített - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - tíz évre szóló vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni vagy hasznosítani.

(2) A körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének időtartamát az (1) bekezdésben foglaltaknál rövidebb időtartamban is meghatározhatja, feltéve, ha a vadászati jog szakszerű hasznosítása egyébként biztosítható. Amennyiben a vadállomány védelme ezt különösen indokolttá teszi, a körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének időtartamát az (1) bekezdésben foglaltakhoz képest legfeljebb három évvel hosszabb időtartamban is előírhatja.

(3) A vadgazdálkodási üzemterv elkészítése során figyelemmel kell lenni a vadászterületen élő vadfajok genetikai értékének megőrzésére, továbbá a vadállomány túlszaporodásából eredő károk megelőzésére.

(4) A jogosult a vadgazdálkodási üzemterv elkészítéséről a körzeti vadgazdálkodási tervnek az adott vadászterületre vonatkozó előírásai szerint köteles gondoskodni.

(5) A jogosult felel a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak végrehajtásáért.

Vtv. 45. § (1) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmazza:

a) a vadászterület azonosító adatait;

b) az élőhely általános jellemzését;

c) a vadászterületen található vadállomány jellemzőit;

d) a vadállomány-szabályozás helyi irányelveit;

e) a vad takarmányozására, a vadföldgazdálkodásra vonatkozó előírásokat;

f) a vad és élőhelyének védelmével, továbbá a természet- és tájvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket.

(2) A vadgazdálkodási üzemtervet - az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, a védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vadászati hatóság hagyja jóvá.

(3) Ha a vadgazdálkodási üzemterv elkészítésekor nem ismert a vadállomány, valamint ha az élőhely állapotában bekövetkezett változás ezt indokolja, a vadászati hatóság kérelemre vagy hivatalból - az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, a védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vadgazdálkodási üzemterv módosításáról határoz.

Vtv. 46. § (1) A vadgazdálkodási üzemterv előírásai akkor is érvényben maradnak, ha a jogosult személyében változás következik be. Az új jogosult köteles a vadgazdálkodási üzemtervben foglalt előírások végrehajtásáról - annak érvényességi idején belül - gondoskodni.

(2) A vadgazdálkodási üzemterv elkészítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Vhr. 28. § (1) Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, a vadgazdálkodási tervezés szakértői névjegyzékébe felvett személy készíthet.

(2) A vadgazdálkodási tervezésre jogosult szakértők névjegyzékét - a kiadott engedélyek számának megadásával - a minisztérium hivatalos lapjában évenként teszi közzé.

(3) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza.

Az éves vadgazdálkodási terv

Vtv. 47. § (1) A jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles legalább a tárgyév február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni, és azt a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett benyújtani.

(2) Az éves vadgazdálkodási terv tartalmazza:

a)

b) vadfajonként az elejthető, elfogható vadlétszámot;

c) a vadászterületen vadászat céljából szabadon engedhető mesterségesen tenyésztett vad faját és darabszámát;

d) a vad vagy a vadhús értékesítési, illetve vadászrészként történő juttatási tervét;

e) a vad takarmányozásával kapcsolatos feladatokat.

f)

(3) Az éves vadgazdálkodási tervet a vadászati hatóság hagyja jóvá.

(4) A vadgazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Vhr. 29. § (1) Az éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet.

(2) Az éves vadállománybecslést és vadgazdálkodási tervet minden év február 15. napjáig kell az illetékes vadászati hatósághoz benyújtani.

(3) Az éves vadállománybecslés és vadgazdálkodási terv részletes követelményeit a 7. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az éves vadgazdálkodási terv mezei nyúl és fácán hasznosítására vonatkozó részét a vadászati hatóság a tárgyév szeptember 30-ig hivatalból felülvizsgálja, és amennyiben a terv elkészítésekor nem ismert változás következett be a mezei nyúl és a fácán hasznosítható állományában vagy az élőhely állapotában, akkor az éves vadgazdálkodási tervet hivatalból módosítja.

Vhr. 30. § (1) Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság előzetesen, kérelemre engedélyezheti.

(2) Az apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása kivételével az előzetesen nem engedélyezett eltérés - ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó 16. számú melléklet szerinti előírásokat - a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(3) Az éves vadgazdálkodási terv készítése jóváhagyása során kárveszély esetén figyelembe kell venni a nem az adott vadászterületen szaporodó, de ott megjelenő és vadkárt okozó váltóvadat is. Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati hatóság a trófeás vad korosztályi viszonyait és hasznosítását, valamint a tervezett törzsállomány és szaporulat mellett a váltóvad mennyiségét, illetve arányát is vizsgálja.

Vhr. 31. § (1) A vadgazdálkodási-vadászati képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) Aki éves vadgazdálkodási tervet készít - az első alkalommal - köteles benyújtásakor az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti képzettségét igazolni.

Országos Vadgazdálkodási Adattár

Vtv. 48. § (1) A vadgazdálkodás, a vad és élőhelye védelmének országos szintű szabályozása érdekében a miniszter állami feladatként Adattárat tart fenn és működtet.

(2) Az Adattár tartalmazza:

a) a körzeti vadgazdálkodási tervek adatait;

b) a vadászterületek azonosítására szolgáló adatokat;

c) a jogosultak nevét (cégét), címét (székhelyét);

d) a vadgazdálkodási üzemtervek adatait;

e) az éves vadgazdálkodási tervek adatait;

f) vadfajonként a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változásokat;

g) a trófeabírálat adatait.

Vtv. 49. § (1) A vadgazdálkodásnak, a vad és élőhelye védelmének e törvény szerinti tervezése, irányítása és ellenőrzése az Adattár adatainak felhasználásával történik.

(2) Az Adattár a jogosult, a vadászterület igazolt földtulajdonosai, valamint földhasználói számára - a rájuk vonatkozó rész tekintetében -, továbbá az egyénileg nem azonosítható adatok bárki számára nyilvánosak. A miniszter az adatszolgáltatást rendeletben feltételekhez, illetőleg igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) fizetéséhez kötheti. Az Adattár adatairól kiállított igazolás közokiratnak minősül.

(3) A miniszter az adatgyűjtés alapján évenként tájékoztatót tesz közzé az ország vadállományának helyzetéről.

Hivatásos vadász alkalmazása

Vtv. 50. § (1) Hivatásos vadász csak vadászkamarai tag lehet.

(2) A jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak szakszerűségének biztosítása, továbbá a vad és élőhelyének védelme érdekében vadászati szakszemélyzetként köteles a szakirányítási feladatok ellátására vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel és vadászlőfegyver tartási engedéllyel rendelkező, az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) által nyilvántartásba vett hivatásos vadász igénybevételéről önállóan vagy más jogosulttal közösen gondoskodni.

(3) A vadászati hatóság a (2) bekezdésben foglaltak alól - így különösen, ha a vadászterület természeti adottságai ezt indokolják - felmentést adhat.

(4) A vadászati hatóság, amennyiben a vad és élőhelyének szakszerű védelme ezt különösen indokolttá teszi, felsőfokú végzettségű hivatásos vadász igénybevételét is előírhatja, míg tízezer hektárt meghaladó vagy különleges rendeltetésű vadászterület esetén felsőfokú végzettségű hivatásos vadász igénybevétele kötelező.

(5) Hivatásos vadász igénybevételének minősül, ha a jogosult megfelelő képesítéssel rendelkezik, és a kamaránál hivatásos vadászként nyilvántartásba vették.

Vtv. 51. § (1) A hivatásos vadász a működési helye szerint illetékes vadászati hatóság előtt a miniszter által rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskü letételét követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi, részére azonos sorszámú szolgálati igazolványt és jelvényt és hitelesített szolgálati naplót ad át.

(2) A kamara a hivatásos vadászokról a külön törvényben foglaltak szerint nyilvántartást vezet.

(3) A hivatásos vadászok nevét, szolgálati igazolványuk számát, valamint szolgálati helyüket kétévenként a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(4)

Vhr. 32. § (1) A vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász, továbbá a 33. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, továbbá az erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet tagja kivételével, a Vtv. 50. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti igénybevételnek a hivatásos vadász szerződés alapján történő foglalkoztatása minősül, amely legalább a heti 36 órát eléri.

(2) A hivatásos vadász működési területe - a vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász kivételével - a több jogosult által történő közös igénybevétel esetén sem haladhatja meg a háromezer hektárt.

Vhr. 33. § (1) Hivatásos vadásznak minősül a jogosultnál a 32. § (1)-(2) bekezdésekben foglaltak szerint vadgazdálkodási szakfeladatokat ellátó személy, aki e rendelet szerint legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkezik vagy megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, továbbá e minőségében hatósági esküt tett és a vadászati hatóság hivatásos vadászként a nyilvántartásba veszi.

(2) Hivatásos vadászként alkalmazható - a vadászati hatóság előzetes engedélye alapján - az a személy is, aki 2002. szeptember 1. napjáig a középfokú szakirányú képesítést megszerezte vagy ugyanezen időpontig igazolta, hogy megszakítás nélküli, legalább ötéves hivatásos vadászi munkaviszonnyal rendelkezik.

(3) A hivatásos vadászokra előírt feltételek megléte esetén hivatásos vadászként foglalkoztatható az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, valamint az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, amennyiben a munkaköreikre megadott működési területek fekvése összefügg.

Vhr. 34. § (1) A vadászati hatóság a hatósági esküt tett hivatásos vadászt a 9. számú melléklet I. része szerint veszi nyilvántartásba. A 9. számú melléklet II. része tartalmazza az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: vadászkamara) területi szervezetének a hivatásos vadász kamarai tagról vezetett nyilvántartás mintáját. A hivatásos vadász esküjének szövegét és az esküokmány formáját a 10. számú melléklet tartalmazza.

(2) A hivatásos vadász szolgálati igazolványa, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvénye, valamint a szolgálati naplója mintáját a 11. számú melléklet tartalmazza.

(3) A jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését - a megszűnését követő 15 napon belül - bejelenteni a működésének helye szerinti vadászati hatóságnak.

(4) A vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásáról, szolgálati helyéről, továbbá alkalmazásának megszűnéséről - az alkalmazást, illetve az alkalmazás megszűnését követő 15 napon belül - tájékoztatni a működésének helye szerinti rendőrhatóságot, valamint a hivatásos vadász lakóhelye szerint illetékes vadászkamarát.

Vhr. 35. § (1) A hivatásos vadász részére a jogosult a (3)-(4) bekezdésekben meghatározott egyenruhát és felszerelést biztosít.

(2) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során jogosult a vadász hagyományoknak megfelelő egyenruha viselésére.

(3) A hivatásos vadász kötelező egyenruhája: ünnepi öltöny, kalap, melynek kihordási ideje legfeljebb harminchat hónap, téli terepruha, nyakkendő, sapka, sál kesztyű, nadrágszíj, melyek kihordási ideje legfeljebb huszonnégy hónap, nyári terepruha, ing, esőkabát, zokni, cipő, bakancs, gumicsizma, melyek kihordási ideje legfeljebb tizenkét hónap. A hivatásos vadász ruházatán szerepel a „Hivatásos Vadász” feliratú embléma.

(4) A hivatásos vadász kötelező szolgálati felszerelése a következő: a vadászterület jellegének megfelelő szolgálati vadászlőfegyver tokkal, golyós lőfegyver esetén céltávcsővel, könnygázszóró palack, vadásztőr, táska, távcső tokkal, kézi lámpa, egyéni sebkötöző csomag, valamint a működési terület térképe.

(5) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során köteles a ruházatán a 11. számú melléklet szerinti szolgálati jelvényét viselni, valamint a szolgálati igazolványát és naplót magánál tartani. A szolgálati igazolvány és napló, valamint a jelvény elvesztését az illetékes vadászati hatóságnak haladéktalanul köteles bejelenteni.

Vtv. 52. § (1) A jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazását, azt megelőzően legalább tizenöt nappal - a szolgálati hely megjelölésével - a vadászati hatóságnak nyilvántartásbavétel céljából bejelenteni.

(2) Amennyiben a jogosult a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság felhívására nem vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget, a vadászati hatóság a hivatásos vadász alkalmazásáig felfüggesztheti a jogosult vadászterületén a vadászatot, továbbá a szükséges munkálatokat a jogosult költségére és felelősségére elvégeztetheti.

Vtv. 53. § (1) A hivatásos vadász a vadászati jog szakszerű gyakorlásának, illetőleg hasznosításának biztosítása érdekében:

a) szakmailag elősegíti a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglalt előírások teljesítését;

b) ellátja a vadállomány és élőhelyének védelmével kapcsolatos szakfeladatokat;

c) közreműködik a vadászat rendjének, valamint a vadászetikai szabályok megtartásában;

d) köteles az a)-c) pontokkal kapcsolatos megállapításait, intézkedéseit a szolgálati naplóban rögzíteni.

(2) A vadászati hatóság - kérelemre vagy hivatalból - legfeljebb egy évre bevonhatja a hivatásos vadász szolgálati igazolványát, jelvényét és szolgálati naplóját, ha a hivatásos vadász az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi.

Vhr. 36. § (1) A hivatásos vadász a szolgálati naplóba naponta köteles a szolgálati idő kezdetét és végét, valamint a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos eseményeket bejegyezni, így különösen a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekményeket, a vadállományra vonatkozó megfigyeléseit, szolgálati tevékenységével összefüggésben elejtett vadat és az észlelt vadkárt. A tudomására jutott vadkárt köteles a jogosultnak haladéktalanul jelenteni. A hivatásos vadász naponta, szolgálata végén köteles bejegyzéseit aláírásával igazolni.

(2) A hivatásos vadász a szolgálati tevékenysége során elejtett vadat a vadászati napló és teríték nyilvántartásba is köteles bejegyezni.

(3) A szolgálati napló ellenőrzésére a jogosulton kívül a vadászati, valamint a rendőrhatóság jogosult.

Vtv. 54. § (1) A hivatásos vadász - amennyiben megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek - a vadászatra jogosult megbízása alapján, a vad, valamint élőhelyének védelme érdekében a vadászterületen és a közforgalom előtt elzárt magánutakon jogosult, illetve köteles:

a) azt a személyt, aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt veszélyezteti, személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására, illetőleg a vadászterület elhagyására felszólítani;

b) a vadászterületen vagy annak közvetlen közelében tartózkodó személyt a birtokában levő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea birtoklása jogosultságának igazolására felszólítani, igazolás hiányában pedig a terméket elismervény ellenében visszatartani;

c) vadvédelmi bírság fizetésének alapjául szolgáló cselekmény alapos gyanúja esetén a személyt a személyazonosságának igazolására felszólítani, a járművet átvizsgálni, az elkövetésül használt eszközöket - ideértve a járművet is - elismervény ellenében visszatartani, továbbá az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezni.

(2) Amennyiben a vadászterület vagy annak egy része a HM kezelésében, illetve használatában levő területtel egybeesik, akkor - e terület vonatkozásában - a hivatásos vadász az (1) bekezdésben szabályozott tevékenységét csak az illetékes katonai szerv hozzájárulásával gyakorolhatja.

(3) A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint - a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - szolgálati vadász- és maroklőfegyver-, továbbá könnygázszóró használatára jogosult. A hivatásos vadász a szolgálati maroklőfegyverét - a jogos önvédelmen túl - csak a sebzett szarvas, dám, muflon, őz és a vaddisznó elejtésére használhatja. A hivatásos vadász nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez legalább 5 milliméter átmérőjű sörétet is használhat.

(4) A hivatásos vadász feladatának ellátása alkalmával köteles ruházatán a szolgálati jelvényt viselni, továbbá az erre irányuló külön felhívás nélkül a szolgálati igazolvánnyal magát igazolni.

Vhr. 37. § (1) A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására - ha a támadás másként nem hárítható el - használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.

(2) Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász köteles a sérültet a helyszínen elsősegélyben részesíteni, és sürgős orvosi ellátásáról gondoskodni.

(3) A szolgálati lőfegyver, valamint a könnygáz személy elleni használatáról a hivatásos vadász köteles az illetékes rendőrhatóságnak, a vadászati hatóságnak, valamint a jogosultnak haladéktalanul jelentést tenni, valamint a használat körülményeit szolgálati naplójába bejegyezni.

(4) A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, fenyegetésről vagy jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról a jogosultat tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével az illetékes rendőrhatóságnál feljelentést tenni.

Vhr. 38. § (1) A hivatásos vadász feladatának ellátása során az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben az alábbi feltételek betartásával a rendőrségnél rendszeresített könnygázt alkalmazhat. A könnygáz alkalmazását meg kell előzni:

a) a cselekmény, magatartás abbahagyására való felhívásnak,

b) figyelmeztetésnek, hogy könnygáz alkalmazására kerül sor.

(2) Előzetes figyelmeztetés nélkül a könnygáz csak akkor alkalmazható, ha a késedelem a hivatásos vadász életét, testi épségét veszélyeztetné.

(3) A könnygáz nem alkalmazható szemmel láthatóan kiskorú, súlyos beteg vagy fogyatékos személlyel, illetve terhes nővel szemben.

(4) A könnygázt a lehető legkisebb sérelmet okozó módon kell alkalmazni. Ha alkalmazása a célját elérte, további alkalmazásnak nincs helye.

(5) A hivatásos vadász feladatának ellátása során a könnygáz palackot hordtáskában viseli. A könnygáz palackot nyilvános helyen őrizetlenül hagyni vagy idegen személy őrizetére bízni tilos.

Vhr. 39. § A hivatásos vadász nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez legalább 357 Magnum kaliberű, ötven méter távolságon legalább 8 KO értékű lövedék kilövésére alkalmas, forgótáras rendszerű szolgálati maroklőfegyvert vagy legalább öt milliméter átmérőjű sörétet használhat. Ezen kívül legalább kilenc mm parabellum kaliberű szolgálati maroklőfegyvert tarthat.

Vhr. 40. § (1) A jogosult köteles gondoskodni a hivatásos vadász vadászjegyének kiváltásáról, illetve érvényesítéséről, valamint a vadászati felelősségbiztosítás megkötéséről.

(2) A szolgálati lőfegyver külön jogszabályban előírt műszaki-biztonsági vizsgálatáról a hivatásos vadász gondoskodik a jogosult költségére.

Vhr. 41. § A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett vad után lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével

a) az elejtett szarkáért, szajkóért és dolmányos varjúért öt darab sörétes lőszer,

b) az elejtett borzért, nyestért tíz darab sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,

c) február 1.-október 15. közötti időszakban elejtett rókáért huszonöt darab sörétes vagy három darab golyós lőszer, október 16.-január 31. közötti időszakban történt elejtése esetén pedig tíz darab sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,

d) a jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad után három darab golyós lőszer

illeti meg a jogosult költségére. A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg.

Vhr. 42. § A 34. § (3) bekezdésében, a 35. § (1) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében és a 41. §-okban foglalt kötelezettségek megsértése a vadgazdálkodás szabályai megsértésének minősül.

Vtv. 55. § A feladatát ellátó, e törvény szerint alkalmazott hivatásos vadászt a Büntető Törvénykönyv 230. §-ának c) pontjában meghatározott, közfeladatokat ellátó polgári őrt a Büntető Törvénykönyv 229. §-a szerinti büntetőjogi védelem illeti meg.

IV. Fejezet
A VADÁSZAT
Általános szabályok

Vtv. 56. § (1) Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység.

(2) A jogosult a föld tulajdonosának, használójának hozzájárulásával a vadászathoz szükséges létesítményeket állíthat fel.

(3) A föld használójával előzetesen egyeztetett vadkárelhárító vadászat kivételével tilos vadászni július hónap első napjától a szüret befejezéséig a szőlőültetvény, valamint a gyümölcsös területén.

Vtv. 57. § (1) A jogosult vadászterületén évente az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott fajú és darabszámú vadat ejthet, illetőleg foghat el. A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott darabszámú, az elejtett vad megjelölésére alkalmas, sorszámmal ellátott azonosítót (a továbbiakban: azonosítójel) bocsát a jogosult részére. Az azonosítóért a miniszter által rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.

(2) A vadász a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójellel köteles a gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, a vaddisznót és az őzet - a vad elejtését, elfogását követően haladéktalanul - megjelölni. A jogosult az azonosítóval ellátott vad feletti rendelkezési jogot csak azt követően szerzi meg, ha a vadász az elejtett vad azonosítójának sorszámát, fácán és nyúl elejtése esetén az elejtett vad darabszámát az egyéni lőjegyzékbe, ragadozó madárral vadászó az egyéni zsákmányjegyzékbe (a továbbiakban együtt: egyéni lőjegyzék) is bevezeti.

(3) A vad jelölésének szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Vhr. 43. § (1) Az azonosítójel az 1. § a) pontjában felsorolt vadfajok megjelölésre szolgáló sorszámozott, egyszerhasználatos zárású műanyag szalag. Az azonosítójeleket a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor, a vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. Az azonosítójelek kizárólag a jogosult vadászterületén és az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig használhatók fel, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is. A jogosult a kiadott azonosítójelek felhasználásáról a következő vadászévre szóló igényével egyidejűleg -, illetve ellenőrzés során a vadászati hatóság felhívására - köteles tételesen elszámolni. A jogosultnál lévő, fel nem használt azonosítójelek érvényességét a vadászati hatóság a következő vadászévre meghosszabbíthatja. Ha a jogosult az azonosítójelek felhasználásáról határidőben nem tud elszámolni, mulasztása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(2) Az azonosítójelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött - a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan - a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. A vad elszállítását csak azonosítójellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni.

(3) Az élő vad vadászterületről történő befogása és szállítása, illetve a vadaskerti telepítés céljából történő befogás esetén az azonosítójelet annak érvénytelenítésével kell felhasználni. Az így használt azonosítójel a szállítás egyéb okmányai mellett a rendeltetés helyéig kíséri a befogott vadat.

(4) Az azonosítójel díja darabonként száz forint, amit a külön jogszabályban foglaltak szerint a 10032000-01031654-00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.

Vhr. 44. § (1) A jogosult az azonosítójelek használatának részletes szabályait a helyi szabályzatban köteles megállapítani, és első alkalommal azt az éves vadgazdálkodási terv mellékleteként a vadászati hatósághoz be kell nyújtani.

(2) A helyi szabályzat módosítását - harminc napon belül - a vadászati hatóságnak meg kell küldeni.

(3) Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani, és használni.

(4) A vad vagy zsigerelt teste csak az azonosítójellel együtt szállítható. Az azonosítójelen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való származása is megállapítható legyen. A behelyezett azonosítójelnek a vad csánkján történő megőrzése a vad - egésze vagy zsigerelt teste - feldolgozásáig kötelező.

Vhr. 45. § (1) A vadászható madárfajok elejtett egyedeit szállítani és értékesíteni, az ország területéről kivinni, az országba behozni, valamint az ország területén átszállítani úgy szabad, ha a madár egyik szárnyán a vadfaj meghatározásához szükséges mértékben a tollazatot meghagyták.

(2) A vadászható madárfajok közül a böjti réce, a kerceréce, a csörgőréce, a barátréce, a szárcsa, a balkáni gerle, a szarka, a szajkó, a dolmányos varjú, a vetési lúd, a nagylilik és az erdei szalonka esetében tilos azok elpusztult, illetve elejtett származékainak vagy könnyen felismerhető részeinek eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása.

Vhr. 46. § A vadászjeggyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének (zsákmányjegyzékének) mintáját a 12. számú melléklet tartalmazza. Egyéni vadászat esetén a vadász az elejtett vad birtokba vételét követően köteles az elejtés tényét az egyéni főjegyzékbe haladéktalanul bejegyezni, társas vadászat esetén a bejegyzési kötelezettség a vadászat végén esedékes.

Vtv. 58. § (1) A jogosult - a vadászat formájától függetlenül - köteles a vadászat lefolyásának utólagos ellenőrzésére alkalmas napló (a továbbiakban: vadászati napló) vezetéséről gondoskodni.

(2) A jogosult a vadászat befejezését követően köteles az elejtett vadról nyilvántartást vezetni (a továbbiakban: teríték-nyilvántartás).

(3) Az elfogott vad nyilvántartására a teríték-nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.

(4) A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetését a vadászati hatóság ellenőrzi.

(5) A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Vhr. 47. § (1) Az egyéni, illetve a társas vadászati naplót és terítéknyilvántartást a 13. számú mellékletben foglalt minta szerint területrészenként elkülönítve kell vezetni. Minden vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt kell naplózni, a vadászat várható befejezésével együtt. A bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem végezhet. Egyéni vendég- vagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas vadászat esetében pedig a vadászatvezető. Amennyiben a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen vadászati, illetve rendkívüli esemény történt akkor a vadászat végén - egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász - a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyezni, valamint a bejegyzést aláírásával hitelesíteni köteles.

(2) A vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket, a hivatásos vadász szolgálati naplóját, az egyéni, illetve a társas vadászati napló és teríték-nyilvántartást és a jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász, illetve a jogosult - az eredeti bejegyzésekkel - az érvényessége lejártát vagy lezárását követő legalább öt évig köteles megőrizni. A vadász, illetve a jogosult öt munkanapon belül köteles bejelenteni a vadászati hatóságnak, ha a felsorolt dokumentumok közül bármelyik elveszik, megsemmisül, vagy azt tőle eltulajdonítják. A vadászati hatósághoz történő bejelentési kötelezettség elmulasztása a vadászat rendje megsértésének minősül.

(3) A vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetését a jogosulton kívül a vadászati hatóság ellenőrizheti. A vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetési szabályainak megsértése a vadászat rendje megsértésének minősül.

A vadász

Vtv. 59. § Vadász az a személy lehet, aki rendelkezik:

a) vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel;

b) az illetékes rendőrhatóság által kiállított vadászlőfegyver-tartási engedéllyel;

c) a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel;

d) a vadászíjjal vadászó vadász esetében az illetékes rendőrhatósági vadászíjtartási engedéllyel.

A vadászjegy és a vadászati engedély

Vtv. 60. § (1) Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki

a) eredményes vadászvizsgát tett;

b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; továbbá

c) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik.

(2) A vadászjegyet és a névre szóló új, hitelesített egyéni lőjegyzéket a kamara a korábban kiadott egyéni lőjegyzék érvénytelenítését követően állítja ki.

(3) A vadászjegy érvényessége csak az egyéni lőjegyzék bemutatását követően hosszabbítható meg.

(4) A hivatásos vadász vadászjegyét az eskü letételét követően kell kiállítani.

Vtv. 61. § (1) A vadászjegy a Magyar Köztársaság területén jogosít vadászatra.

(2) A vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt évente érvényesíteni kell.

(3) A vadászjegy kiállításakor, illetőleg érvényesítésekor a miniszter által rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.

(4) A vadászjegy kiállításának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Vtv. 62. § (1) A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik:

a) bérvadászati szerződéssel vagy vendégvadászati meghívással;

b) vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár behozatali engedéllyel, vagy

c) állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár tartási engedéllyel, továbbá

d) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással.

(2) A vadászati engedélyt a jogosult vadászterületének helye szerint illetékes vadászati hatóság akkor állítja ki, ha a kérelmező az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti igazolásokat előzetesen bemutatja.

(3)

Vtv. 63. § (1) A vadászati engedély az abban megjelölt jogosult vadászterületén jogosít vadászatra.

(2) A vadászati engedélyt a vadászati hatóság legfeljebb egy évre állítja ki.

(3) A vadászati engedély kiadásakor a miniszter által rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.

(4) A vadászati engedély kiállításának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Vhr. 48. § (1) A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy vadászati engedély érvényességének idejére kell kötni.

(2) A vadászjegy, a vadászati engedély, valamint a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének mintáját a 14. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 49. § (1) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket az igénylő lakóhelye szerinti vadászkamara területi szervezete állítja ki, illetve érvényesíti.

(2) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a vadászati évre kell kiállítani, illetve érvényesíteni.

Vhr. 50. § (1) Az állami vadászjegy kiadásának és az egyéni lőjegyzék kiállításának, érvényesítésének díja vadászati évenként összesen tízezer forint.

(2) A vadászjegy után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj ötven százalékát a megyei vadászkamara - a külön jogszabályban foglaltak szerint - havonta, a vadászati hatósággal egyeztetett módon köteles átutalni a 10032000-01031654-00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára.

(3) A vadászjegyet érvényesítő és az első alkalommal vadászjegyet váltó vadászokról, hivatásos vadászokról a megyei vadászkamara a nyilvántartás változását negyedévenként köteles megküldeni a vadászati hatóságnak.

Vhr. 51. § (1) A vadászati engedély után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj minden megkezdett harminc napra tízezer, egy évre százezer forint, amit - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a 10032000-01031654-00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni. A kérelem benyújtásával egy időben igazolni kell az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését.

(2) A fel nem használt vadászati engedély nem váltható vissza.

(3) A vadászati engedély elvesztése, megsemmisülése esetén a pótlásként kiadott engedély után a teljes igazgatási-szolgáltatási díjat meg kell fizetni.

Vhr. 52. § (1) A vadászati engedélyt a bérvadászati szerződés vagy a meghívólevél alapján a tervezett első vadászat helye szerint illetékes vadászati hatóság állítja ki.

(2) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatának megkezdése előtt - a vadászati engedély kérelemben fel nem sorolt vadászterület esetében - a jogosult köteles a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát a vadászati hatóságnak megküldeni, valamint a vadászterület kódszámát bejegyezni a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe.

(3) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász bérvadászatát - a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával - a jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes vadászati, valamint védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatósághoz.

(4) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász apróvadra szervezett bérvadászatát - a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával - a jogosult védett természeti területen kívül is köteles bejelenteni az illetékes természetvédelmi hatósághoz.

(5) Ha a vadászati engedéllyel rendelkező bérvadász ragadozó madárral folytat vadászatot, a kérelemhez mellékelni kell az illető ország hatósága által a ragadozó madár tartására kiadott engedélyt, továbbá a behozatalára külön jogszabály által kiadott engedélyt.

(6) A (2)-(5) bekezdésekben foglalt kötelezettségek megsértése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

Vhr. 53. § Amennyiben a vadászati engedély kiadása iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott vadászatszervező útján nyújtja be, a vadászati hatóság kérheti a szervező vadásztatási tevékenység folytatására való jogosultsága igazolását. A kérelemhez csatolni kell a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát.

Vtv. 64. § (1) A vadász

a) a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt (a továbbiakban együtt: engedély)

b) az egyéni lőjegyzéket,

c) az e törvényben írt vadfaj vadászata esetén az azonosítójelet, továbbá

d) a vadászlőfegyver-tartási engedélyt, vagy ragadozó madárral való vadászatra jogosító engedélyt, vagy a vadászíjtartási engedélyt

a vadászat alkalmával köteles állandóan magánál tartani, és azt a jogosult, a hivatásos vadász, a vadászati, illetőleg a természetvédelmi hatóság képviselőjének, valamint a rendőri szerv felhívására bemutatni.

(2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok bármelyikének hiányában vadászik, azt az ellenőrzésre jogosult személy a vadászatból azonnali hatállyal kizárja.

Vtv. 65. § (1) A vadászati hatóság az engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a vadásztól:

a) akinek vadászlőfegyver vagy ragadozó madár vagy vadászíj tartására szolgáló engedélyét az illetékes hatóság jogerősen visszavonta;

b) akinek vadászattal, illetve védett madár- vagy emlős faj egyedének elejtésével összefüggésben jogerősen szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét állapították meg;

c) aki a másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással nem rendelkezik;

d) akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki.

A vadászati hatóság eljárásának részletes feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.

(2) A vadászati hatóság az engedélyt

a) meghatározott feltétel teljesítéséig visszavonhatja attól a vadásztól, aki az engedély feltételeinek az engedély érvényességi ideje alatt bekövetkezett változás miatt nem tud eleget tenni.

b)

(3) A vadászati hatóság az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján hozott vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozata végrehajtásáról - nem kamarai tagok esetén is - az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezete intézkedik.

(4) A vadászjegy egy évnél hosszabb időtartamra történt visszavonása esetén csak a vadászvizsga újbóli letétele után adható ismételten vadászjegy.

(5) Nem kötelezhető a vadászjegy visszavonásával összefüggésben a vadászvizsga ismételt letételére az a vadász, aki a miniszter által rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkezik.

Vhr. 54. § (1) A vadászjegynek vagy a vadászati engedélynek a Vtv. 65. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz a vadász felelősségét jogerősen megállapító szerv köteles értesíteni a vadász lakóhelye szerinti vadászati hatóságot.

(2) A Vtv. 65. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt visszavonó határozatában a vadászati hatóság köteles rendelkezni a visszavonás időtartamáról is.

(3) A vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozatban foglalt kötelezettség határidőben történő teljesítéséről, illetve annak elmaradásáról a vadászkamara területi szervezete értesíti az első fokon eljáró vadászati hatóságot.

Vadászvizsga

Vtv. 66. § (1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) kizárólag a kamara által megbízott, legalább három főből álló bizottság (a továbbiakban: bizottság) előtt lehet tenni. A bizottság egyik tagja a miniszter által kijelölt személy. A bizottság munkájában való részvételre csak felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkező személy kérhető fel.

(2) A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint - kivéve a kizárólag vadászíjjal, illetve ragadozó madárral vadászókat - sörétes és golyós lőfegyverrel történő gyakorlati vadászlövészetből áll. Az íjjal vadászók gyakorlati vadászíjász, a ragadozó madárral vadászók gyakorlati solymász vizsgát tesznek.

(3) A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a kamarával egyeztetve a miniszter állapítja meg, és teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában.

(4) A vizsgának megfelelő szakirányú képesítés és képzettség jegyzékét a miniszter rendeletben állapítja meg.

(5) A vizsga letételekor a miniszter által rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.

Vhr. 55. § (1) A miniszter - a Vtv. 66. § (3) bekezdésében foglaltak szerint - a vizsga tartalmi feltételeit, valamint a Vadászvizsga Szabályzatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(2) Vadászvizsgára tizenhét éves kortól lehet jelentkezni a vadász lakóhelye szerinti területi vadászkamaránál.

(3) Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki

a) erdészeti, mezőgazdasági, közép- vagy felsőfokú szakoktatási intézményben a vadászat-vadgazdálkodás tananyagát tartalmazó tantárgyból eredményes vizsgát tett - ami a fegyverismeretre és használatra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekre is kiterjedt -, és ezt az oktatási intézmény hiteles okiratban igazolja;

b) felsőfokú vadgazdálkodási szakirányú végzettséget szerzett;

c) vadgazdálkodási technikusi oklevelet szerzett;

d) vadász-vadtenyésztő szakmunkás képesítéssel rendelkezik.

Az a)-d) pontokban felsorolt szakképesítések a fegyverismeretre és -használatra vonatkozó vizsgarész letétele alól is mentesítenek.

(4) Vadászvizsgát kizárólag magyar nyelven lehet tenni.

Vhr. 56. § A vadászvizsga díja tízezer forint. A ragadozó madárral való vadászatra, illetve a vadász-íjászatra feljogosító kiegészítő vizsga díja a vadászvizsga mindenkori díjának ötven százaléka. A díjat jelentkezéskor a vadászkamara területi szervezeténél készpénzben vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni.

Vhr. 57. § (1) A vadászvizsga bizonyítvány - amit a vadászkamara ad ki - az elméleti és a gyakorlati vizsgarészek eredményes letételét tanúsítja. A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványokról a vadászkamara nyilvántartást vezet (Vadászvizsga Főkönyv). Az állami vadászvizsgáról kiadott bizonyítvány, a jelentkezés és vadászvizsga-nyilvántartás mintáját, valamint a vadászvizsga főkönyvét a 15. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Vadászvizsga Főkönyv nyilvántartó lapját a vizsgát követően a vizsgabizottság tagjainak aláírásukkal kell hitelesíteni. A Vadászvizsga Főkönyv nem selejtezhető.

(3) A vadászkamara területi szervezete az állami vadászvizsgát tett személyek listáját a Vadászvizsga Főkönyv alapján negyedévente megküldi a vadászati hatóságnak.

Vadászati eszközök

Vtv. 67. § (1) Vadat csak vadászati célra engedélyezett - legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú - vadászlőfegyverrel lehet elejteni.

(2) Vadászíjjal történő vadászat esetében gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni.

(3) Vadat elfogni az e célra szolgáló hálóval, befogó karámmal, altató-, bénítólövedékes fegyverrel, valamint a vonatkozó közösségi rendeletben nem tiltott, illetve megengedett csapdázási módszerrel lehet.

(4) Altató-, bénítólövedékes fegyvert csak a vadászati hatóság előzetes engedélyével, erre képesített vadász használhat.

(5) A vadászat alkalmával - az azt alkalmazó felelősségére - a vad keresésére, felkutatására csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyet igazoltan vadászatra képeztek. A vadászkutya fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának, teljesítményvizsgálatának és használatának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(6) A vadászatra jogosult köteles a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról gondoskodni.

Tiltott vadászati eszközök

Vtv. 68. § (1) E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:

a) a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;

b) a számszeríj;

c) az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző;

d) a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;

e) a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver.

f) a hurok, horog, madárlép, verem;

g) a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló.”

(2) A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor folytatott vadászata során százhúsz joule-nél nagyobb csőtorkolati energiájú golyós vadászlőszert, illetve 0,22 kaliberű golyós, vagy annál nagyobb kaliberű golyós vadászlőfegyvert, továbbá maroklőfegyvert is használhat.

Vhr. 58. § (1) Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel szabad elejteni. A hivatásos vadász által - nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez - alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.

(2) Az 1. § bb) pontjában felsorolt apróvadfajokra vadászlőfegyverből kilőtt söréttel és golyós vadászlőfegyverrel - ideértve az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszert és a 0,22 kaliberű golyós vadászlőfegyvert - is lehet vadászni. Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.

(3) Működése vagy felhasználása körülményei folytán szelektív vadbefogó hálóval kizárólag a zárttéri tenyésztésből származó kibocsátott fácán, továbbá a mezei és üregi nyúl, a róka, a gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, valamint az őz fogható be.

(4) Nagyvadat a Vtv. 67. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott vadászati eszközzel lehet elejteni.

Vhr. 59. § (1) Vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata 2005. augusztus 15. napjától vadászat során tilos. Amennyiben védősáv nem kerül hatósági kijelölésre, a vizes terület határterületén vízivad vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizes területnek tekintendő

a) az 5. számú melléklet III. részében felsorolt terület, és

b) az a halastó vagy egyéb olyan földterület, amelyet állandó jelleggel víz borít, és a vízimadarak rendszeres tartózkodási helyéül szolgál.

(3) A vadászati hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság kezdeményezése alapján a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vizes területeket és azok védősávját, valamint a tilalom tényét a vadgazdálkodási üzemtervben állapítja meg.

(4) A vadászati hatóság indokolt esetben a vizes terület védősávjaként - a természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján - legfeljebb 100 méter szélességű földterületet jelölhet ki.

Vhr. 60. § (1) A vadászati hatóság külön engedélyével meghatározott célra tudományos kísérlet, lakott területről történő eltávolítás és egyéb humán-, illetve állat-egészségügyi célból vadbefogásra olyan kábító és bénító vegyszert, valamint lőszert lehet alkalmazni, amely a vad életét és testi épségét nem veszélyezteti. Tudományos kutatás céljából a vadászati hatóság a vadászati módok, illetve a vadászati idények alól felmentést adhat.

(2) A Vtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján róka, dolmányos varjú, szarka és szajkó elpusztítására védett állatot nem veszélyeztető szelektív hatású vegyszer is alkalmazható.

Vhr. 61. § (1) A vadászeb fajtacsoportba a vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták tartoznak.

(2) A vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutyafajták) vadászati alkalmassági vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: VAV szabályzat) a vadászkutyafajták elismert ebtenyésztő szervezetei és a vadászkamara együttes javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(3) A vadászkutyafajták vadászati alkalmassági követelményeit a VAV szabályzatban, amennyiben indokolt, fajtánként az apró- és nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell meghatározni. A VAV szabályzatnak tartalmaznia kell a minősítést végző teljesítménybíró kijelölésének szabályait, valamint a vadászkutyafajták alkalmassági vizsgájának és nyilvántartásának rendjét.

(4) Vadászkutyafajták vadászati alkalmassági vizsgáját a vadászkamara területi szervezetei, valamint az elismert ebtenyésztő szervezetek rendezhetik, feltéve, hogy eleget tesznek a vizsgáztatásra e rendeletben, továbbá a (2) bekezdés szerinti VAV szabályzatban előírt követelményeknek.

(5) A (4) bekezdés szerinti vizsgával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a vadászkamara látja el, ennek keretében az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyákról jelentést készít, amelyről a tárgyévet követő év február 15-ig tájékoztatja a minisztériumot. A jelentés megyénként, vadászkutyafajtánként és vizsgatípusonként tartalmazza az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyák számát.

(6) A vadászkutyafajták külön jogszabály szerinti munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Amennyiben ez a vizsga vagy vizsgarész megfelel a VAV szabályzatban foglaltaknak, az egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati alkalmasságát is.

Vhr. 62. § (1) Vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáján csak az a személy végezhet minősítést, aki teljesítménybírói igazolvánnyal és érvényes vadászjeggyel rendelkezik.

(2) A vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáin biztosítani kell, hogy a VAV szabályzatban megadott munkateljesítmény feltételeknek megfelelő, az adott fajtakörbe tartozó egyéb fajtájú vagy fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek. Az eredményes vizsgát tett vadászkutya azonosítható egyedi jelöléséről a vadászkutya tulajdonosa köteles gondoskodni.

(3) A vadászkamara területi szervezete köteles a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító sorszámozott, vadászati alkalmassági vizsga igazolványt (a továbbiakban: VAV igazolvány) kiállítani, amelyben fel kell tüntetni a vadászkutya egyedi jelölését. Ha a vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgáját az elismert ebtenyésztő szervezet rendezi, köteles a bírálati lap egy példányát haladéktalanul megküldeni a vadászkamara területi szervezetének, amely ez alapján kiállítja és a vadászkutya tulajdonosa részére kiadja a VAV igazolványt. A VAV igazolvány mintáját a 24. számú melléklet tartalmazza.

(4) A minősítést végző személyekből álló bizottság a vizsga napján összesítőt készít a 24. számú melléklet szerint. A vizsgáztatásról és a VAV igazolványokról a vadászkamara területi szervezetei nyilvántartást vezetnek, melyhez az elismert ebtenyésztő szervezet a vadászkutya alkalmassági vizsga összesítő egy példányát 8 napon belül megküldi a vadászkamara területi szervezetének.

Vhr. 63. § (1) A vadászaton - a vaddisznó hajtóvadászata kivételével - az alkalmazott vadászati módnak megfelelő, vadászati alkalmassági vizsgát igazoltan teljesített vadászkutya használható. A vadászat során a vadászkutya vezetője a VAV igazolványt, illetve az ezzel egyenértékű munkavizsga bizonyítványt köteles magánál tartani, és azt a vadászat ellenőrzésére feljogosított személy felhívására bemutatni.

(2) A vadászkutya vezetője köteles a vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát ellátni, a kotorékeb kivételével. E kötelezettség elmulasztása a vadászat rendje megsértésének minősül.

(3) A jogosult köteles gondoskodni a vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető hivatásos vadász részére a kutyatartás igazolt költségeinek legalább ötven százalékának megtérítéséről.

Vhr. 64. § (1) Vadászterületen vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgája továbbá a külön jogszabály szerinti teljesítményvizsgálata és minősítése céljából - a képesség- és tenyészvizsga, illetve a mezei verseny kivételével - verseny, illetve vizsga augusztus 1.-február 28. között rendezhető. A február 28.- augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.

(2) A vadászterületen az (1) bekezdés szerinti rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászeb gyakoroltatásához a jogosult előzetes hozzájárulása is szükséges. A vadászeb gyakoroltatásához a vadászterületen külön területrész is kijelölhető.

(3) Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos. Vérebverseny kizárólag előre meghatározott időpontban lefolytatott hajtó-, illetve terelővadászat után rendezhető meg.

A vadászat rendje

Vtv. 69. § (1) Vadászni csak a törvény által nem tiltott módon és csak a vadászat rendjének megfelelően lehet.

(2) A jogosult felelős a vadászat rendjének megtartásáért. A hatósági vadászaton a vadászat rendjének megtartásáért a vadászati hatóság felel.

(3) A vadász saját felelősségére vesz részt a vadászaton, köteles azonban megtartani a vadászat rendjéért felelős által meghatározott szabályokat.

(4) A vadászaton akár a vadász kísérőjeként, akár hajtóként saját felelősségére csak olyan személy vehet részt, akinek vadászaton való részvételéhez a jogosult előzetesen hozzájárult, és akivel a jogosult a vadászat rendjét előzetesen ismertette.

(5) A HM kezelésében, illetve használatában levő területen csak az illetékes katonai szervvel előzetesen egyeztetett időpontban lehet vadászni.

(6) A vadászaton nem vehet részt az alkohol, valamint a vadászati képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt álló, továbbá az a személy, aki egyébként nincs a biztonságos vadászathoz alkalmas állapotban.

(7) A vadászaton való részvételből haladéktalanul ki kell zárni azt a személyt, akinek egészségi, vagy tudati állapotában felismerhető módon olyan változás következett be, ami a vadászat biztonságos lefolytatását akadályozza.

Vhr. 65. § (1) A vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosultnál az előírt rendben jelentkezni. Egyéni vadászat esetén - ha ettől eltérő helyi szabályt nem állapítanak meg - a jogosultnál való jelentkezésnek minősül a vadászatnak a vadászati napló vezetésére meghatározott szabályok szerinti bejegyzése is. A vadász e rend szerinti jelentkezésével a jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit ismertetni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni.

(2) A jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani és a helyi szabályzatot a vadászati napló és teríték-nyilvántartás mellé is bejegyezni, illetve csatolni.

(3) A vadász a jogszabályokban foglaltakon kívül köteles a helyi szabályzatban foglaltakat megtartani, valamint a jogosult által felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérő vadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja.

Vhr. 66. § (1) Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A biztonságos vadászat lefolytatása érdekében kiadott vadászat vezetői utasítás megszegése a vadászat rendje megsértésének minősül.

(2) A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig az illetékes vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint - a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan - a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást - legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően - bejelenteni.

(3) A társas nagyvad vadászatról hajtásonként külön legalább 1:20 000 léptékű hajtástérképet kell készíteni. A hajtástérkép egy példányát a vadászat megkezdése előtt át kell adni a lőállásokban helyet foglaló valamennyi vadásznak, a vadászatvezetőnek, a hajtás- és szárnyvezetőknek, a felvezetőknek, a vadászaton gépjárművel közlekedőknek, a vadösszeszedőknek és az utánkeresőknek.

(4) A hajtástérképnek tartalmaznia kell:

a) valamennyi lőálláson álló vadász helyzetét (ugyanazon a lapon),

b) a lőállásra felállított vadász helyzetét a tilos lőirányok egyértelmű feltüntetésével,

c) a hajtás irányát,

d) a szükséges biztonsági rendszabályok leírását,

e) a vadászatvezető, illetve a felvezető(k) elérhetőségét.

(5) Amennyiben a hajtástérkép nem tartalmazza a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket, illetve, ha a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a biztonságos vadászat feltételei nem állnak fenn, a társasvadászat megrendezését megtiltja.                                                                                         
 (6) A helyi szabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetén - amennyiben az a Vtv. alapján nem minősül jogosulatlan vadászatnak, vagy a vadászat rendje megsértésének - a vadászatra jogosult járhat el.

Vhr. 67. § (1) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel.

(2) A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérőként a jogosult elsősorban a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve - ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé - e feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható. Az egyénileg vadászó, meghatározott fajú és számú vad vadászatára jogosító bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé közvetlen kísérőszemélyt kell állítani. Társas vadászati mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a kíséret meghatározott területrészen irányított is lehet.

(3) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász a vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a jogosult hozzájárulásával, illetve arra adhat le lövést, amelynek elejtésére a vadászatvezető vagy a kísérővadász előzetesen engedélyt adott. Aki a vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve társasvadászaton a vadászatvezetőnek bejelenteni.

(4) A jogosult évente legalább egy alkalommal köteles balesetvédelmi oktatást tartani a vadászatra vonatkozó szabályokról; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vadászatvezető, illetve egyéni vadászat esetén a kísérő köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani, amit a résztvevők aláírásukkal igazolnak.

Vhr. 68. § (1) A vadászterület államhatárral határos részének kivételével a vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény kivételével vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót létesíteni, működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött megállapodás alapján szabad.

(2) Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának szándékos zavarása, továbbá vadnak elejtés, befogás céljából más vadászterületére való terelése, illetve hajtása.

(3) A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre átlőni.

Vtv. 70. § (1) A vadászat formája lehet:

a) egyéni vadászat;

b) három vagy több vadász részvételével tartott vadászat (a továbbiakban: társas vadászat).

(2) Az egyes vadfajok vadászatának formáját a miniszter rendeletben állapítja meg.

Vhr. 69. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül:

a) a cserkelés,

b) a les,

c) a barkácsolás, és

d) a vízi járműből történő vadászat,

e) az egyéni apróvad vadászat,

f) a solymászat.

(2) Vadászterületen solymászni a jogosult hozzájárulásával lehet. A vadászmadár betanításához szükséges röpítés és műpedzés vadászati idényen kívül csak a jogosult által kijelölt területen végezhető.

(3) Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező.

(4) Vaddisznó és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá - ha a vadászati hatóság az eseti használatát külön engedélyezte - a fegyverlámpát.

 

Vhr. 70. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata amennyiben a felsorolt vadászatokon három vagy több vadász vesz részt. Nagyvad terelővadászatának minősül a hajtóebek használata nélkül szervezett társasvadászat.

(2) Apróvad vadászatán az 1. § ba)-bb) pontjaiban felsorolt apróvadfajok ejthetőek el, az 5. számú melléklet előírásai szerint.

(3) Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímtehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, továbbá az 1. § bb) pontja szerinti apróvadfajok (a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével), valamint a vadászati hatóság engedélyével az őzsuta és -gida.

(4) Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és az 1. § bb) pontja szerinti apróvadfajok, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével.

(5) A társas nagyvad vadászaton részt vevő vadászok száma - ide nem értve a hivatásos vadászokat és a hajtást irányító vadászokat - nem haladhatja meg a 25 főt.

(6) Sík terepen egy vonalban kijelölt lőállások, illetve a lőálláson elhelyezkedő vadászok összelövésének

lehetősége esetén kizárólag magasított lőállások használhatók.

 

Vhr. 71. § (1) Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára, szárcsára, erdei szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelővadászaton a sutavad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a mezei nyúlra nemcsak futtában szabad nyilazni.

(2) A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. Ha a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni. A lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos elhagyni.

(3) A lőállásokon a lőállásoktól 5-15 méteres távolságban feltűnő színű (piros vagy narancssárga) szalaggal vagy festékkel - a természeti környezet megkímélése mellett - a tilos lőirányokat fel kell tüntetni. A megengedett lőirányokat úgy kell meghatározni, hogy az abba az irányba leadott lövések semmi esetre se veszélyeztessék mások életét és testi épségét.

(4) A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után tilos lövést leadni, kivéve - a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján - a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás lefújása után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni.

(5) A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be kell szüntetni.

(6) Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott előírások valamelyikét a jogosult megszegte, a vadászatot azonnal leállítja, és ha úgy ítéli meg, hogy az a vadászat biztonságát veszélyezteti, további intézkedésig a társas nagyvad vadászatok megrendezését felfüggesztheti.

 

Vhr. 72. § (1) Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen történő áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható. Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.

(2) A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni.

(3) A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.

Vhr. 73. § (1) Vízen történő vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízi jármű - csónak - használható, amely

a) kifogástalan műszaki állapotú,

b) a vadászlőfegyverrel való lövéshez egyensúlyt biztosít, valamint

c) rendelkezik rögzített ülőhellyel. Vízi járműből való vadászat alkalmával a járművön - a vezetőjén kívül - egy vadász vadászkutyával tartózkodhat.

(2) Vaddisznó vadászatánál hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. Nagyvad társasvadászata során a hajtóknak és az őket irányító mozgó vadászoknak a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellényt, a vadászat többi résztvevőjének pedig a természeti környezettől eltérő feltűnő színű szalagot, vagy jelzést kell viselniük, aminek biztosítása a vadászatra jogosult kötelessége. Apróvad vadászaton töltögető feladatra csak érvényes vadászjeggyel rendelkező és erre kioktatott személyt lehet alkalmazni.

(3) Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.

(4) Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.

Vhr. 74. § (1) Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden vadász köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.

(2) Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell.

Vhr. 75. § (1) Ha a lőfegyverrel okozott vadászati baleset társas, vagy legalább kettő egymással kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét, illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki adott le lövést.

(2) A vadászatvezető a baleset körülményeit írásban rögzíti, és vázrajzon szemlélteti, melyben jelölnie kell a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb - a későbbi vizsgálathoz szükséges - adatot.

(3) Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonosa nevének megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni.

(4) A rendőrhatóság megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles tájékoztatást adni.

(5) Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelen levők személyi azonosító adatait, valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.

Vtv. 71. § (1) A vadászat rendje megsértésének minősül az alábbi vadászat:

a) légi járműből, vadászható madárfajok esetén a motoros járműből vagy járműről, vadászható emlősfajok esetén mozgó motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből,

b) a vízivad vadászatának kivételével a lesgödörből,

c) a vízivad vadászatának kivételével a vízi járműről,

d) mesterséges fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli használatával

e) a gímszarvasra, a dámszarvasra, az őzre, illetőleg a muflonra hajtóvadászat keretében történő vadászat, továbbá

f) a falkavadászat,

g) az érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a szomszédos vadászterület határától számított háromszáz méteren belüli lesvadászat,

h) vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott,

        i) a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát egy órával követő és a csillagászati napkeltét egy órával megelőző időpontok közötti vadászat (a továbbiakban: éjszakai vadászat).

j) vadászati tilalmi időben, vadászati kíméleti területen, a vadászati tilalom hatósági elrendelése ellenére folytatott vadászat,

k) a jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli - a vadászati hatóság engedélye nélküli - vadászat.”

(2) A vadászat rendje megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel történő vadászat:

a) az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver;

b) a sörétes vadászlőfegyverrel a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő (félautomata) vagy önműködő (automata) sörétes vadászlőfegyver;

c) a vaddisznó vadászata esetén - a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével - a sörétes vadászlőfegyver;

d) a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kétezer ötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer;

e) az elektronikus optikai eszköz;

f) a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz;

g) a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges(anyag, valamint vak és megcsonkított élő csali állat;

h) az áramütést előidéző elektromos eszközök;

i) az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek;

j) tükör és más vakító eszköz, továbbá gázok és kifüstölés;

k) elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök;

l) mérgezett vagy altató csalétkek;

m) vadászható emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív csapdázási módszer, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz, illetve eljárás és módszer.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül a vadászat rendje megsértésének minősül, ha a vadász megsérti az azonosító jel használatára vonatkozó, a törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket

(4) A vadászati hatóság engedélyezheti

a) ha a vadkár másként nem hárítható el, a vaddisznó,

b) ha állat-egészségügyi, humánegészségügyi vagy vagyonvédelmi indokok ezt szükségessé teszik, a róka

fényszóróval történő éjszakai vadászatát.

Vhr. 75/A. § (1) A Vtv. 71. § (2) bekezdésének b) pontja szerint vadászat rendje megsértésének minősül a két tölténynél nagyobb tárkapacitású (amelyben egyidejűleg háromnál több lőszer tartható) félautomata (öntöltő) sörétes vadászlőfegyver tárreduktor nélküli használata.

(2) A Vtv. 71. § (2) bekezdésének e) pontja szerint nem minősül elektronikus optikai eszköznek a céltávcsőben célzás megkönnyítése céljából elektronikusan megvilágított irányzék.

Vtv. 72. § (1) Vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.

(2) Sebzett vagy elejtett vadnak a szomszédos vadászterületen történő kereséséről az érintett jogosultat értesíteni kell. Az érintett jogosult csak különösen indokolt esetben tagadhatja meg a sebzett vagy elejtett vad keresését.

(3) A vadászat rendjének részletes szabályait a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

Trófeabírálat

Vtv. 73. § (1) A jogosult legkésőbb a vadfaj vadászati idényét követő harminc napon belül köteles a vad elejtésének helye szerint illetékes vadászati hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni a vadászati idényben vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett gímszarvas, dámszarvas, az őz agancsát, valamint a muflon csigáját.

(2) A jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által a január hónap első napja és augusztus hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát legkésőbb szeptember utolsó napjáig, a szeptember hónap első napja és december hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát pedig legkésőbb a következő év január hónap utolsó napjáig a vad elejtésének helye szerint illetékes vadászati hatóságnál trófeabírálat céljából bemutatni.

(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdés szerinti vadat vadászati engedéllyel rendelkező vadász ejti el, a jogosult a vad trófeáját annak elejtésétől számított harminc napon belül trófeabírálat céljából a vad elejtésének helye szerint illetékes, vagy a miniszter által rendeletben megjelölt vadászati hatóságnál köteles bemutatni.

(4) A trófeabírálat céljából történő bemutatási kötelezettség kiterjed az (1)-(2) bekezdés szerinti vadfajok elhullott egyedének trófeájára is. Ebben az esetben a jogosult trófeabemutatási kötelezettségének az elhullott vad birtokbavételétől számított harminc napon belül köteles eleget tenni.

(5) A vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotban levő trófea bírálatát végzi el.

(6)

Vtv. 74. § (1) A vadászati hatóság csak annak a vadnak a trófeabírálatát végezheti el, amely egyedi azonosítójelének számát a vadászjeggyel vadászó vadász egyéni lőjegyzékébe, valamint a jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették.

(2) A vadászati hatóság a trófeabírálat eredményéről a vad elejtője részére igazolást ad. A jogosult - ideértve az elhullott vad trófeáját is - csak az igazolás birtokában szerezheti meg a trófea feletti rendelkezési jogot.

(3) A trófeabírálat alkalmával a szarvas, a dám, az őz, valamint a muflon trófeáján a koponyát maradandó módon meg kell jelölni.

(4) A trófea csak a (2) bekezdés szerinti igazolással hozható forgalomba, valamint vihető ki az ország területéről.

(5) A trófeabírálattal egyidejűleg a miniszter által rendeletben meghatározott összegű díjat kell fizetni. A vadászati hatóság a díj megfizetéséig visszatarthatja a (2) bekezdés szerinti igazolás kiadását.

(6) A vadászati hatóság javaslatára a minisztérium a rendkívüli értékű trófeát nemzeti értékké nyilváníthatja, és egyidejűleg gondoskodik annak elhelyezéséről, bemutatásáról. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos, azt az országból csak a minisztérium engedélyével lehet kivinni.

(7) A trófeabírálati eljárásban nem vehet részt olyan személy, aki vadkereskedelemben vagy vadászatszervezésben érdekelt, továbbá olyan vad trófeabírálatában, amelyet olyan jogosult mutat be, amelynél saját maga vagy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] érdekelt.

(8) A trófeabírálat részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Vhr. 76. § (1) A trófeabírálat megállapítja a trófea adatait és a trófea korosztály szerinti besorolását. A trófeabírálat során a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati képletei az irányadók.

(2) A gímszarvas, dámszarvas, az őz és a muflon nagyvadfajok egyedeinek korosztály szerinti besorolását a 16. számú melléklet tartalmazza.

(3)

(4) A jogosult, illetve megbízottja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász által elejtett vad trófeáját bármelyik vadászati hatóságnál bemutathatja. Ez esetben a trófeát elbíráló vadászati hatóság harminc napon belül hivatalból jelenti a bírálat eredményét az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnak.

Vhr. 77. § (1) A vad (vaddisznót kivéve) trófeájának bemutatása megfelelően előkészített teljes nagykoponyával vagy szabályosan kiskoponyára vágva szükséges.

(2) A hivatásos vadász - a jogosult által kötött eltérő megállapodás hiányában - köteles a működési területén elejtett vad trófeáját - a jogosult rendelkezésének megfelelően - bírálatra kikészíteni és a bírálatig tárolni.

(3) A vadászati idényen kívül, hatósági engedéllyel elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül kell bírálatra bemutatni.

(4) Az állat-egészségügyi okból elejtett, elhullott vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és lefoglalt, valamint a gépjárművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját kötelező - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - bírálatra bemutatni. Az ilyen trófea bírálatát a vadászati hatóság díjmentesen végzi.

(5) A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.

(6) A vad származékainak a jogosult hozzájárulása nélküli gyűjtése esetén a Vtv. 84. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Vhr. 78. § A következő nemzetközi ponthatárt elérő trófeák (a továbbiakban: C.I.C. pont):

a) gímszarvas

240 C.I.C. pont

b) dámszarvas

200 C.I.C. pont

c) muflonkos

220 C.I.C. pont

d) őzbak

170 C.I.C. pont

e) vadkan

130 C.I.C. pont

esetében a bírálatát végző vadászati hatóság köteles - az értékelését követő nyolc napon belül - a trófeát a minisztériumnak nemzeti értékké való nyilvánítás céljából felülbírálatra bemutatni.

Vhr. 79. § (1) A vadászati hatóság a trófea bemutatását a 17. számú melléklet szerinti trófea bírálati jegyen aláírással és bélyegzővel igazolja. A vadászati hatóság az elbírált trófeán - a vaddisznóagyar és a vadászati engedéllyel elejtett vad trófeája kivételével - a jobb oldali agancstövet, illetve a szarvcsapot mechanikus befúrással is megjelöli.

(2) A trófea kivitelénél a vadászati hatóság által igazolt trófeabírálati jegyet a vámhatóságnak, illetve a trófea származásának ellenőrzésére jogosult szerv felhívására be kell mutatni. Az elhullott vagy egyéb nem közvetlen elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság a 18. számú melléklet II. részében foglalt kiviteli engedélyét kell bemutatni.

(3) A vadászati hatóság a jogszerűen elejtett trófeás vad éremhatárt elérő trófeájáról az elejtő nevére kiállított oklevelet és érmet is átad.

(4) A trófea bírálatáért a bemutatásra kötelezettnek igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni a 18. számú melléklet I. részében foglaltak szerint. A trófeabírálat díját - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a 10032000-01031654-00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.

Vhr. 80. § (1) Elhullott vagy állat-egészségügyi ok miatt elejtett vad trófeabírálata kérelméhez a hatósági állatorvos által külön jogszabály szerint kiadott igazolást kell csatolni.

(2) A gépjárművel való ütközés miatt elhullott vad trófeabírálatához a balesetről készült jegyzőkönyvet is csatolni kell.

Vhr. 81. § (1) A minisztérium a Vtv. 74. § (6) bekezdése szerint nemzeti értékké nyilvánított trófea rendelkezési jogának korlátozásáról a nemzeti értékké nyilvánító határozatában intézkedik.

(2) A nemzeti értékké nyilvánított trófea elhelyezéséről, kiállításon történő bemutatásáról a minisztérium gondoskodik.

(3) A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a jogosult a rendelkezési jogának korlátozása arányában kártalanítást igényelhet, amelynek megfizetését a külön jogszabály szerinti számláról kell teljesíteni. Amennyiben a nemzeti értékké nyilvánított trófeát bérvadászati szerződés keretében ejtették el, a szerződésben szereplő összeg mértékéig igényelhető a kártalanítás.

V. Fejezet
FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT
A vadkár

Vtv. 75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).

(2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

(3) A jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt.

A vadászati kár

Vtv. 76. § A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár).

A vad elpusztításával okozott kár

Vtv. 77. § Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

A kár megelőzése

Vtv. 78. § (1) A jogosult a károk megelőzése érdekében köteles:

a) amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni;

b) a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját értesíteni;

c) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;

d) szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani.

(2) A jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának hozzájárulásával vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel.

(3) A vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld használója az akadályoztatás mértékével arányos kártalanításra tarthat igényt.

(4) A jogosult a mezőgazdálkodáson, illetőleg az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője - amennyiben a jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja - köteles a kezdeményezésnek helyt adni.

Vtv. 79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében:

a) köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni;

b) köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni;

c) köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;

d) jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.

(2) A föld használóját az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatás illeti meg. Amennyiben a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy alapos ok nélkül nem járul hozzá ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok elhárításához szükséges létesítményeket, berendezéseket felállítsa, az ebből eredő vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a halgazdálkodási tevékenységet folytatókra is.

Vtv. 80. § (1) Ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység folytatását, az élőhelyen található termékeket, terményeket, a mesterséges vizek halállományát, a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet jelentősen veszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a vadászati hatóság - erdőt érintően az erdészeti hatóság, természetvédelmi területet érintően a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a károsult kérelmére, illetőleg az erdészeti vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból kötelezi a jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott határidőn belüli csökkentésére vagy a szükséges védőintézkedések megtételére.

(3) A vadászati hatóság a károsult kérelmére a vadállomány csökkentéséről tizenöt napon belül határoz. A szakhatósági hozzájárulásról öt munkanapon belül kell határozatot hozni. A vadászati hatóság elrendelheti határozatának azonnali végrehajtását is.

 (4) Ha a jogosult az (1) bekezdés szerinti vadállomány-szabályozási kötelezettségének nem, vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz eleget, a vadászati hatóság a vadászatra jogosult költségére határozatban hatósági vadászatot rendelhet el. A vadászati hatóság elrendelheti határozatának azonnali végrehajtását. A határozatban meg kell jelölni az elejtendő vad faját, valamint darabszámát.

A kár megállapítása

Vtv. 81. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül lehet igényelni. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

(2) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapítását a miniszter által - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti.

(3) Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt a károsult kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki.

(4) A jegyző - a szakértő vadkárbecslése alapján - az érintettek közötti egyezséget, illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja.

(5) Az a fél, aki a jegyző által kirendelt szakértő kármegállapítását nem fogadja el, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított harminc napon belül polgári peres úton kérheti a kár megállapítását. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(6) A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás - ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is - költségeinek megfizetésére - eltérő megállapodás hiányában - a Polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Vhr. 82. § (1) A Vtv. 75. § (1) bekezdésében foglalt vadkár öt százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.

(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

a) őszi gabona

október 1.-augusztus 15.

b) tavaszi gabona

április 1.-augusztus 1.

c) kukorica

április 15.-november 30.

d) burgonya

április 15.-október 15.

e) napraforgó, szója

április 15.-szeptember 30.

f) borsó

március 1.-augusztus 30.

g) szőlő, gyümölcsös

egész évben

Vhr. 83. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárbecslést közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. Az így keletkezett vadkárigény legkésőbb az erdőtelepítés, illetve az erdőfelújítás befejezését követő ötödik év végéig érvényesíthető. A károsított csemetére vegetációs időszakonként egy alkalommal érvényesíthető kárigény. A kár pénzértékben történő megállapításához a külön jogszabály szerint számítandó újraerdősítési költséget kell alapul venni.

(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.

(4) A kárbecslés időpontjáról és helyéről - az azon való részvétel céljából - a jegyző az érdekelteket értesíti.

(5) A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a vadkár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

Vhr. 84. § (1) A kárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.

(2) A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és gyümölcsöst is) és az erdei vadkárok becsléséhez a szakértő által alkalmazott jegyzőkönyv mintáját a 19. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a jelen levő feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.

(3) A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyveket haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján kísérli meg a felek között az egyezség létrehozását, illetve megállapítja az egyezség létrejöttének hiányát.

VI. Fejezet
A VADVÉDELMI HOZZÁJÁRULÁS, A VADGAZDÁLKODÁSI, VALAMINT A VADVÉDELMI BÍRSÁG
A vadvédelmi hozzájárulás

Vtv. 82. § (1) A jogosult a vadállomány őrzésével, védelmével kapcsolatos állami feladatok ellátásához való hozzájárulásként a vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi hozzájárulást köteles fizetni.

(2) A vadvédelmi hozzájárulás mértékének alapja a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben szereplő elejtési és befogási darabszám a következők szerint:

a) mezei nyúl esetében darabonként száz forint, fácán esetében darabonként ötven forint,

b) nagyvad esetében darabonként ezer forint.

(3) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervet csak akkor hagyja jóvá, ha a jogosultnak nincs vadvédelmi hozzájárulási hátraléka, vagy ha a vadvédelmi hozzájárulás, illetőleg a hátralék megfizetésére legfeljebb egy évre halasztást engedélyezett.

(4) A vadvédelmi hozzájárulás megfizetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Vhr. 85. § (1) Vadvédelmi hozzájárulást a jogosultnak évenként két egyenlő részletben március 31-éig és november 30-áig az éves vadgazdálkodási terv alapján kell fizetni.

(2) A vadvédelmi hozzájárulás vadgazdálkodási évre vonatkozó tényleges összegét a tárgyévet követő március 31-éig a hasznosított vadállomány mennyisége alapján kell megállapítani.

(3) A vadvédelmi hozzájárulás összege csökkenthető a mesterséges tenyésztésből származó és a vadászterületre kiengedett fácán mennyisége arányában megállapított összeg huszonöt százalékával.

A vadgazdálkodási bírság

Vtv. 83. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor, ha

a)

b) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül, vadászati idényen kívül, vadászati tilalom vagy vadászati korlátozás idején ejtik el, vagy fogják be;

c) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget trófeabírálat céljából történő trófeabemutatási kötelezettségének;

d) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton jogosulatlan személy vadászik;

e) nem tesz eleget a vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az élőhely védelmével kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettségeinek;

f) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget a vadgazdálkodási üzemterv, éves vadgazdálkodási terv készítésének, a teríték-nyilvántartási, valamint vadászati napló vezetési kötelezettségének;

g) a vadgazdálkodási szabályokat megsérti;

h) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadászat rendjét megsértik.

(2)

(3) A vadgazdálkodási bírság mértéke:

a)

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább húszezer, legfeljebb kétmillió forint, míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább tízezer, legfeljebb kétszázezer forint lehet,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben trófeánként ötvenezer forint,

d) az (1) bekezdés d)-h) pontjai szerinti esetekben a cselekmény súlyától függően legalább százezer és legfeljebb kétmillió forint lehet. Ezekben az esetekben a vadgazdálkodási bírság ismételten is kiszabható.

(4) Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha a jogosult:

a) nem veszi át a vadászati hatóságtól az azonosító jeleket, illetve nem készíti el a felhasználásukra vonatkozó részletes szabályokat, a vadászévre kiadott azonosító jelek felhasználásáról határidőben nem számol el a vadászati hatóságnak, vagy a jogosultság megszűnését követő 15. napig az azonosító jelekkel nem számol el, és a társas, egyéni vadászati naplót, teríték-nyilvántartást, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját nem adja le a vadászati hatóságnak;

b) amennyiben a jogosult személyében, valamint a vadászterület határában az üzemtervi ciklust követően nem történt változás, és az új üzemtervi ciklus megkezdését követő 15. napig nem kéri a társas, illetve egyéni vadászati napló és a teríték-nyilvántartás, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója vadászati hatóságnál történő lezárását és ismételt érvényesítését;

c) a vadászterületnek nem minősülő területen vagy a vadasparkban tartott nagyvadat hatósági engedély nélkül a vadaskertbe kihelyezi, valamint a hatósági engedéllyel vadaskertbe kihelyezett nagyvad megjelölésére vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, továbbá vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból származó nagyvadat szabad vadászterületre helyez ki;

d) az éves vadgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;

e) a hivatásos vadász alkalmazása során

ea) az alkalmazás megszűnését 15 napon belül nem jelenti be a vadászati hatóságnak,

eb) a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget;

f) elmulasztja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe bejegyezni a vadászterület kódszámát.

 

 

 

A vadvédelmi bírság

Vtv. 84. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:

a) a vadászterületnek minősülő föld használója, ha nem tesz eleget a vadállományban okozott kár megelőzésével kapcsolatos kötelezettségének;

b) a vadász, ha a vadászat rendjét megsérti;

c) aki a vadat szándékosan kínozza;

d) a vadász, ha az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vad elejtése céljából nem teszi meg a szükséges intézkedéseket;

e) aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja el;

f) aki a vadat tiltott módon zaklatja;

g) aki jogosulatlanul vadászik;

h) aki a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet akadályozza.

i) a vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, a hivatásos vadász szolgálati naplója elvesztését, megsemmisülését vagy azok tőle való eltulajdonítását 5 munkanapon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak;

j) aki a vadászkutya vezetőjeként a vadászat megkezdésekor a jogszabályban előírt megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát nem látja el.”

(2) Az (1) bekezdés a)-f) és i)-j) pontjai esetében a vadvédelmi bírság mértéke legalább tízezer forint, legfeljebb kétszázezer forint lehet. A vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható.

(3) Az (1) bekezdés g) és h) pontjai szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer és legfeljebb egymillió forint lehet.

(4) A törvény alkalmazásában jogosulatlan vadászatnak minősül a 64. § (1) bekezdésében felsorolt igazolások hiányában történő, továbbá a jogosult hozzájárulása nélküli vadászat, valamint az, ha a vadász az általa elejtett vadat e törvénynek megfelelően nem jelöli meg, vagy nem jegyzi be az egyéni lőjegyzékbe.

Vhr. 86. § (1) A Vtv. 84. §-ának (3) bekezdésében foglalt vadvédelmi bírságot a vad egyedének a 20. számú mellékletben foglalt vadfajok és a hullott agancs vadgazdálkodási értékének jegyzéke figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Vadgazdálkodással, vadászattal összefüggő szabálysértési vagy büntetőügyben indult eljárásról az eljáró szerv, továbbá az érintett vadászatra jogosult köteles a cselekmény helye szerint illetékes vadászati hatóságot írásban tájékoztatni.

Vtv. 85. § (1) A vadvédelmi hozzájárulást, a vadgazdálkodási, illetve a vadvédelmi bírságot (a továbbiakban együtt: bírság) a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.

(2) A határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

Vhr. 87. § A vadvédelmi hozzájárulás, a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság összegét - külön jogszabály szerint a 10032000-01031654-00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság határozatában meghatározott módon készpénzátutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.

VII. Fejezet
A VADÁSZATI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
Vadászati igazgatás

Vtv. 86. § (1) A vadászati igazgatással összefüggő egyes irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatokat:

a) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter,

b) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,

c) területi szervként a vadászati felügyelőségek

látják el.

(2) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek részére egyenruhát, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt, a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati felügyelők részére pedig szolgálati vadász- és maroklőfegyvert is biztosítani kell.

Eljárási szabályok

Vtv. 87. § (1) Az e törvény szerint indult hatósági eljárás során az államigazgatási eljárás szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A vadászati felügyelőség hatáskörébe tartozó ügyekben - a vadgazdálkodási és vadvédelmi bírság kiszabása, továbbá a vadászjegy és a vadászati engedély visszavonása kivételével - felettes szervként a minisztérium jár el. A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírság kiszabása, továbbá a vadászjegy és a vadászati engedély visszavonása esetében másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője jár el.

(3) A vadászati felügyelőség illetékességi területét a miniszter rendeletben állapítja meg. Amennyiben a vadászterület két vagy több vadászati felügyelőség illetékességi területén található, az a vadászati felügyelőség az illetékes, amelynek területén a vadászterület nagyobbik hányada található. Vita esetén az eljárásra illetékes szervet a miniszter jelöli ki.

(4) A kizárás szabályait kell alkalmazni a vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselővel szemben, aki olyan jogosult hatósági ügyében jár el, melynél akár tagként (érdekeltként), akár vendégvadászként vadászik, továbbá a trófeabírálati eljárásban részt vevő személynél, ha e személy a jogosultnál mint vadász érdekelt, vagy ha hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] által elejtett trófea bírálatát kellene elvégezni.

Vtv. 88. § Amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, vadászati hatósági ügyben első fokon a vadászati felügyelőség vezetője jár el.

Vtv. 89. § (1) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, valamint a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati felügyelő, feladatainak ellátása során jogosult:

a) külön térítés fizetése nélkül magánúton közlekedni, a vadászterületet bejárni, ott helyszíni szemlét, vizsgálatot tartani;

b) a jogosulttól, a vadásztól felvilágosítást, adatot, igazolást kérni, valamint a vadászati jog hasznosításával kapcsolatban iratokba, nyilvántartásokba betekinteni;

c) a vadászterületen megfigyelést végezni;

d) a vadat veszélyeztető, vagy annak számító tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást elrendelni;

e) a vadállomány egészségi állapotát veszélyeztető beteg, sérült vagy elhullott vad elszállítását elrendelni;

f) a vadászati hatóság nevében hozott határozatát - utólagos írásbafoglalási kötelezettség mellett - szóban is megadni;

g) jogosulatlan vadászat vagy vadászati eszköz jogosulatlan használata esetén a vadászathoz használt eszközt - ideértve a gépjárművet is - elismervény ellenében visszatartani;

h) a vadászati jog gyakorlásával összefüggő szabálysértés vagy bűncselekmény alapos gyanúja esetén az illetékes hatóságnál a vadászati felügyelőség vezetőjének megbízása alapján eljárást kezdeményezni;

i) a vadászat rendjére vonatkozó szabályok betartását ellenőrizni.

(2) Az e törvény alapján kérelemre indult vadászati hatósági eljárásban a miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell az ügyfélnek fizetnie. A díjat a miniszter által megállapított számlára kell befizetni.

Vhr. 88. § (1) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy a szolgálati fegyverét előzetes felszólítás és figyelmeztető lövés leadása után, az életet vagy testi épséget közvetlenül fenyegető támadás elhárítására - ha a támadás másként nem hárítható el, az elkövető személlyel szemben az arányosság követelményeinek betartásával - használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem mértékét.

(2) A vadászati hatósági feladatot ellátó személy a munkavégzés során köteles a hivatalos személyre utalást kifejező szolgálati jelvényt viselni, illetve felhívásra köteles magát a szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel is igazolni. A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek okmányainak mintáját a 21. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 89. § (1) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselő nem járhat el olyan vadászatra jogosult hatósági ügyében, ahol az eljárás kezdetét megelőzően, egy éven belül a vadászatra jogosult által meghívott vendégvadászként vagy tagként vadászott.

(2) A kérelemre indult vadászati hatósági eljárásban, - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a 22. számú melléklet szerinti igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) A jogorvoslati kérelem díját vissza kell téríteni, ha a jogorvoslati eljárásban felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés a kérelmező hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésről a jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult vadászati hatóság rendelkezik.

(4) A kérelem visszavonása vagy elutasítása esetén a díjat nem lehet visszatéríteni.

Vhr. 90. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 5. §-ában foglaltakat a díjmentesség megállapítása tekintetében,

b) 31. § (1) bekezdésének első mondatában, valamint 31. § (2)-(7) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítása tekintetében,

c) 32. §-ában foglaltakat a jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése tekintetében,

d) 82. §-ában foglaltakat a mulasztási bírság tekintetében,

alkalmazni kell azzal, hogy illetékhivatal helyett minisztériumot, illeték helyett díjat kell érteni.

(2) A díjfizetés ellenőrzése során az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 111. §-a és 112. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatai és hatásköre

Vtv. 90. § (1) A vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő szervezési, irányítási, szabályozási és egyes hatósági feladatait a kormányzati munkamegosztás keretében - együttműködve az ügykör szerint illetékes miniszterekkel - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter látja el.

(2) A miniszter hatósági jogkörében eljárva:

a) védett természeti terület esetében a természetvédelemért felelős miniszterrel, a HM kezelésében, illetve használatában levő terület esetében a honvédelmi miniszterrel egyetértésben engedélyezi a vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését;

b) a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben engedélyezi vadaspark létesítését;

c) a rendkívüli értéket képviselő trófeát nemzeti értékké nyilvánítja.

(3) A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő irányítási, valamint szabályozási feladatkörében:

a) kidolgozza a vadászati jog hasznosításának hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik ezek megvalósításáról;

b) a vadászati jog hasznosításával összefüggésben jogszabályokat készít elő, illetve alkot;

c) a vadászati jog hosszú távú hasznosítási irányelveivel összhangban kidolgozza az ezzel összefüggő támogatások rendszerét, és gondoskodik a támogatásoknak a külön jogszabályban foglaltak szerinti felhasználásáról;

d) létrehozza a vadászati hatósági és egyéb szervezési feladatait ellátó szerveket, valamint meghatározza feladatkörüket;

e) ellátja a nemzetközi vadászati együttműködésből adódó kormányzati feladatokat, és kapcsolatot tart a nemzetközi vadászati szervekkel;

f) ellátja a Kormány által vagy a külön jogszabályban részére meghatározott feladatokat.

(4) A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő szervezési feladatkörében:

a) kijelöli a vadgazdálkodási körzeteket, és az érintett miniszterekkel egyetértésben kiadja a körzeti vadgazdálkodási terveket;

b) gondoskodik az Adattár működtetéséről.

Vhr. 91. § Az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját és a fizetendő díjtételeket a 23. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 92. § (1) A minisztérium a külön jogszabályban meghatározottak szerint megalapítja a „Magyar Vadgazdálkodásért” (a továbbiakban: állami elismerés) elnevezésű állami elismerést.

(2) Az állami elismerésben részesülhet a vadgazdálkodási ágazat szakmai gyakorlatában tevékenykedő természetes személy. Az állami elismerést évenként legfeljebb két fő kaphatja meg.

(3) Az állami elismerés díja bruttó kettőszázötvenezer forint, amely az FVM „Vadgazdálkodási tevékenységek” számláról teljesítendő. Az állami elismerés díja a Központi Statisztikai Hivatal által közölt infláció mértékével helyesbítendő.

(4) Az állami elismerést a minisztérium javaslata alapján a miniszter adományozza meghatározott feltételrendszer alapján.

Vtv. 91. § (1) Vad élő egyedének, valamint ivarsejtjének és embriójának behozatalához és kiviteléhez - a külön jogszabályokban foglalt engedélyeken túl - minisztérium előzetes szakmai hozzájárulása is szükséges.

(2) Vad, vadhús felvásárlásakor, feldolgozásakor, forgalomba hozatalakor a beszerzési forrásról a miniszter által rendeletben előírt módon naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését a vadászati, az állat-egészségügyi, az élelmiszer-ellenőrzési, valamint a népegészségügyi hatóság jogosult ellenőrizni.

Vhr. 93. § A vad, vadhús kereskedelmi felvásárlója a tevékenységét köteles bejelenteni a telephelye és a begyűjtő helye szerint illetékes vadászati hatóságnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a cég tevékenységét igazoló okiratok másolatait, vadfajonként a vad beszállításának jellemző térségét és körét, a vadhús tárolására, feldolgozására vagy felhasználására vonatkozó adatokat (darabszám és tömeg), valamint nyilatkozatot arról, hogy a felvásárló biztosítja az ellenőrzés lehetőségét a vadászati hatóság részére.

Vtv. 92. § A miniszter a vadászati igazgatással összefüggő egyes szervezési feladatait a vadászati felügyelőségek útján lát el. A vadászati felügyelőségek szervezési feladatkörükben:

a) nyilvántartást vezetnek a vadászterületekről, a jogosult nevéről (cégéről), címéről (székhelyéről), valamint a vadászati jog haszonbérleti szerződésekről;

b) gondoskodnak a vadászvizsga megszervezéséről;

c) nyilvántartást vezetnek a hivatásos vadászokról;

d) a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggésben statisztikai adatokat gyűjtenek, illetve szolgáltatnak;

e) összeállítják és közzéteszik a vadkárbecslői szakértői névsort;

f) ellátják az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban írt feladatokat;

g) irányítják az alkalmazásukban álló vadászati felügyelők vad- és élőhelyvédelmi tevékenységét.

Az Országos Vadgazdálkodási Tanács

Vtv. 93. § (1) A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó, a vad védelmét, a vadgazdálkodást, a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő kérdésekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Vadgazdálkodási Tanácsot, valamint területi vadgazdálkodási tanácsokat (a továbbiakban: Vadgazdálkodási Tanács) hoz létre.

(2) A Vadgazdálkodási Tanács tevékenységével elősegíti a vadgazdálkodói érdekeltség és a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához fűződő közérdek közötti összhang megteremtését.

(3) A Vadgazdálkodási Tanács a miniszter felkérése alapján véleményt nyilvánít a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő szakmai kérdésekben, valamint jogszabálytervezetekről.

Vtv. 94. § A Vadgazdálkodási Tanács tagjait az illetékes kormányzati, érdekképviseleti és szakmai szervezetek, valamint a tudomány képviselői közül a miniszter kéri fel, és gondoskodik a Vadgazdálkodási Tanács működési feltételeiről.

Vhr. 94. § (1) Az Országos Vadgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: OVT), valamint a területi vadgazdálkodási tanácsok tagjait a miniszter bízza meg.

(2) Az OVT a minisztérium mellett, a területi vadgazdálkodási tanács pedig a területi vadászati hatóság mellett működik. A tanácsok tagjainak felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük. Feladatuk vadgazdálkodási szakmai kérdésekben állásfoglalások és ajánlások kialakítása, illetve megtétele. A tanács döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, ügyrendjét maga állapítja meg.

(3) Az OVT tizenkét főből áll; tagjai: a minisztérium négy, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egy képviselője, valamint a vadászat és vadgazdálkodás érdek-képviseleti, köztestületi szervezetének egy-egy képviselőjéből együttesen legfeljebb három fő, továbbá négy fő megbízott szakember a vadgazdálkodás felsőfokú oktatási-kutatási intézményei képviseletében.

(4) A területi vadgazdálkodási tanács tizenkét főből áll; tagjai: a területi vadászati hatóság kettő, az erdészeti és a természetvédelmi hatóság egy-egy képviselője, valamint a vadászat és vadgazdálkodás érdek-képviseleti, köztestületi szervezetének egy-egy képviselőjéből együttesen legfeljebb négy fő, továbbá négy fő megbízott szakember az adott térség vadgazdálkodási szakértői képviseletében. A tanács elnöke és titkára a vadászati hatóság egy-egy képviselője.

Az állami feladatok pénzügyi fedezete

Vtv. 95. § (1) Az e törvény szerinti állami feladatok - beleértve a vadászati igazgatás működését is - ellátásához az alábbi pénzügyi források használhatók fel:

a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására előirányzott pénzösszeg;

b) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díj;

c) a vadvédelmi hozzájárulás;

d) a vadgazdálkodási bírság;

e) a vadvédelmi bírság.

(2) A vadvédelmi hozzájárulást elsősorban a vadállomány őrzésével, a vadászati joggal kapcsolatos állami feladatok ellátására kell fordítani.

(3) A vadgazdálkodási bírságot, a vadvédelmi bírságot elsősorban a vad és élőhelye védelmének támogatására kell fordítani.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a vadgazdálkodási hozzájárulás, a vadgazdálkodási bírság, valamint a vadvédelmi bírság e törvény szerinti mérték alapulvételével - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos inflációs ráta alapján - a költségvetési törvény kihirdetését követő hatvan napon belül rendeletben közzétegye.

Vhr. 95. § A hatósági vadászat költségeinek megelőlegezésére a Vtv. 82. § szerinti vadvédelmi hozzájárulás is felhasználható. A hatósági vadászat megtérült költségét a jogosulttal történő elszámolást követően a 10032000-01031654-00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára kell visszafizetni.

VIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés

Vtv. 96. § (1) Ez a törvény 1997. március 1. napjával lép hatályba azzal, hogy a vadászati hatóság az átmeneti rendelkezések alkalmazásakor vadászterület kialakításáról az e törvényben foglaltak alapján határoz.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:

a) az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvénynek az 1970. évi 28. törvényerejű rendelettel és az 1995. évi XXI. törvény 23-24. §-ával megállapított 32-36. §-a, és a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet 3. §-a hatályát veszti;

b)

c)

Átmeneti rendelkezések

Vtv. 97. § (1) Az államot a nem a tulajdonában levő vadászterületen megillető vadászati jog e törvény hatálybalépésével megszűnik. A vadászati jog e törvény alapján külön térítés, valamint adó- vagy illetékfizetés nélkül válik a vadászterületnek minősülő föld tulajdonjogának attól el nem választható részévé.

(2) Az államot megillető vadászati jog átengedéséről szóló megállapodások, határozatok, valamint haszonbérleti szerződések 1997. március 1. napjával érvényüket vesztik.

Vtv. 98. § (1) A vadászati hatóság a vadászterület határának e törvény előírásai szerinti megállapítására vonatkozó, az erdészeti és a természetvédelmi hatósággal, az érintett települési önkormányzatok jegyzőivel, továbbá a földtulajdonosok, a földhasználók, az erdőgazdálkodók, valamint a vadászok érdekképviseleti szerveivel előzetesen egyeztetett javaslatáról - annak térképi megjelölésével - 1996. augusztus 1. és szeptember 1. között a saját, valamint az érintett települések hirdetőtábláján hirdetményt tesz közzé. Ezt követő kilencven napon belül az érintett tulajdonosok - e törvénynek a társult vadászati jogra vonatkozó szabályai alkalmazásával meghozott döntésükkel - önálló vadászterület kialakítását vagy a javaslatban szereplő vadászterület-határ módosítását kezdeményezhetik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása jogvesztő. Amennyiben a határidőn belül kifogást nem terjesztettek elő, a vadászati hatóság határozatban megállapítja a vadászterület határát.

 (3) Amennyiben az érintett tulajdonosok a vadászati hatóság által a vadászterület kialakítására tett javaslat módosítását kezdeményezik, erről a vadászati hatóság legkésőbb 1997. február 1-jéig határoz.

(4) A vadászterület határát első alkalommal megállapító határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, annak megváltoztatását vagy megsemmisítését közvetlenül a bíróságtól lehet kérni. A vadászati hatóság közérdekből a vadászterület kialakításáról szóló határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. Amennyiben a bíróság a vadászati hatóság határozatának végrehajtását nem függeszti fel, a bírósági eljárás során a vadászterület határának vadászati hatóság által közzétettek szerinti módosítására kerülhet sor.

Vtv. 99. § (1) A törvény hatálybalépésekor meglevő vadászati célú kerítés fennmaradását 1997. szeptember 1-jéig lehet az illetékes vadászati hatóságnál kezdeményezni. Az e határnapot követően benyújtott kérelem új kerítés létesítésére irányuló kérelemnek minősül. A vadászati célú kerítés fennmaradására kiadott engedélyt - a törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén - a vadaskertet, illetve a vadasparkot létesítő engedélynek kell tekinteni.

(2) E törvény kihirdetése és 1997. március 1. napja közötti időszakban csak 1997. március 1-jéig érvényes határozott idejű haszonbérleti szerződést lehet kötni.

(3) E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit azokra a jogosultakra kell alkalmazni, akik 1997. február hónap utolsó napján érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek, vagy az államot megillető vadászati jogot üzemi kezelésben hasznosították. Amennyiben több jogosult gyakorolhatja az előhaszonbérletre vonatkozó kedvezményt, úgy e jogosultak - eltérő megállapodás hiányában - az általuk hasznosított terület nagysága alapján megállapított sorrendben élhetnek az új vadászterületre vonatkozó előhaszonbérleti joggal.

(4) Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések tulajdonjogának, illetve használatának kérdésében 1997. március 1. napjáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések létesítője a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel a föld tulajdonosa, jogszerű használója, illetőleg a jogosulttal szemben.

(5) E törvénynek a vadászvizsga letételére vonatkozó előírásait a törvény hatálybalépését követően kell alkalmazni. A törvényben foglalt eset kivételével nem kötelezhető a vadászvizsga ismételt letételére az, aki a korábbi jogszabályok alapján érvényes vadászvizsgát tett.

(6) E törvénynek a vadászjegy, valamint a vadászati engedély kiadására vonatkozó szabályait a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell. A korábbi jogszabályok alapján kiadott vadászjegy, valamint vadászati engedély 1997. december 31-én érvényét veszti.

(7) A korábbi jogszabályok alapján kiállított egyéni lőjegyzéket a vadászjegynek az e törvény alapján történő kiállításáig egyéni zsákmányjegyzéknek kell tekinteni.

Felhatalmazás

Vtv. 100. § (1) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter arra, hogy

a) a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint

b) a törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti időszakra vonatkozó átmeneti szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a vadászíj-tartás szabályait rendeletben megállapítsa.

Vhr. 96. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet, valamint az azt módosító 7/1998. (II. 13.) FM rendelet, 11/2000. (III. 27.) FVM rendelet, 90/2001. (XI. 7.) FVM rendelet és 76/2002. (VIII. 23.) FVM rendelet.

(2) E rendeletben foglaltakat a hatálybalépésének napját követően indult vadászati hatósági eljárások során kell alkalmazni.

(3) A módosított 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet alapján a vadászati hatóság nyilvántartásába vett vadászatra jogosultak e rendelet hatálybalépésének napjától számított 6 hónapon belül kötelesek pótolni a 2. § (2) bekezdésének a) pontja szerint a többlethasználati díj megfizetésének rendjére vonatkozó megállapodást, valamint az e) pontja szerint a működési szabályzat két tanúval hitelesített példányát.

(4) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről, 6-9. cikk;

b) a Bizottság 91/244/EGK irányelve (1991. március 6.) a 79/409/EGK tanácsi irányelv módosításáról, 1. cikk;

c) a Tanács 94/24/EK irányelve (1994. június 8.) a 79/409/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról, 1. cikk;

d) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről, 14-15. cikk.

 1. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

MINTA

(Kiállítandó 3 példányban,

melyből 2 példány a hatóságot illeti.)

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

...................................................... MEGYEI

VADÁSZATI HATÓSÁG

NYILVÁNTARTÁSI LAP
Kérelem a vadászatra jogosultak hatósági nyilvántartásba vételéhez

Vadászatra jogosult neve: ............................................................................................................

címe: .........................................................................................................................................

adószáma: .................................................................................................................................

bírósági bejegyzés száma: .........................................................................................................

Tulajdonosok képviselőjének neve: .............................................................................................

lakóhelye: ..................................................................................................................................

adóazonosító jele: .....................................................................................................................

Vadászterület határát megállapító határozat száma: ....................................................................

A vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módja: ...............................................

A Vtv. 13. § (1) bekezdése szerinti társult vadászati jog gyakorlása:

 

igen

nem

Társult vadászati jog hasznosítása haszonbérlet útján:

haszonbérlő (vadászatra jogosult) megnevezése: ........................................................................

Kelt: .....................................................

.....................................

kérelmező aláírása

Csatolt dokumentumok: száma ............. db

felsorolása:

 2. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

MINTA

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről

A ..... vadászati hatóság, .......... számú jogerős határozatában megállapított/kijelölt

__-______-_-_-_

vadászterület földtulajdonosai ..... év .......... hó ..... napján hozott .............. határozatukban a vadászati közösség működéséhez az alábbi szabályzatot elfogadták:

1. A fenti vadászterület tulajdonosainak vadászati közössége - a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. § (1)-(2) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelően - a tulajdonosok képviselőjének törvényben biztosított jogosultságára figyelemmel képviselőjéül

........................................-t (név)

................................... (székhelye/lakóhelye)

megválasztotta.

A képviselő teljes körű meghatalmazása a vadászati közösség határozatainak keretein belül kiterjed különösen a vadászatra jogosulttal való megállapodás megkötésére, a vadászati közösség vadászati jogából származó hasznok, valamint terhek tulajdonosokkal történő elszámolására és az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételére, a közösség külön meghatalmazás nélküli képviseletére a vadászati jog gyakorlásával és hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.

2. A vadászati közösség

...................................................................................................................................................

megbízási díj ellenében megbízza a képviselőjét a közösség vadászati jogából eredő ügyei teljes körű intézésére. A képviselő lemondása esetén mindaddig köteles az ügyekben való eljárásra, amíg a gyűlés újabb képviselőt nem választ.

(forint összegű/a pénzügyi beszámolók elfogadásakor meghatározott összegű)

3. A földtulajdonosok vadászati közössége határozatának megfelelően a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módja és feltételei teljes körű rögzítése (ideértve a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendje meghatározását is)

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

4. A vadászterületen vadászatra jogosult:

megnevezése: .....................................................................................................................

székhelye, címe: .................................................................................................................

cégbejegyzés adatai (dátuma, bejegyző bíróság, végzés száma): ......................................

(A képviselő a működési szabályzat keretei között hozhatja létre a megállapodást, amely a jelen működési szabályzathoz mellékletként kapcsolódik.)

5. A vadászterület vadászati közössége az őt megillető vadászati jog vadászatra jogosult által történő hasznosítása biztosítékául ........................................................................................

A mellékkötelezettséget a vadászatra jogosulttal kötött megállapodás rögzíti.

(mellékkötelezettséget nem köt ki/mellékkötelezettséget köt ki)

(bankgarancia/óvadék/kezességi nyilatkozat zálogjog vagy jogvesztés kikötése)

6. A vadászati közösség földtulajdonos tagjait a vadászati jogukból keletkező teher, illetve abból származó haszon a vadászterület egészéhez viszonyítottan ............................. illeti meg, mely kiegészül a közösség, illetve a képviselője működése során felmerült költségek arányos viselésével.

(tulajdoni hányad arányában/tulajdoni hányad arányában és többlethasználati díj tulajdoni részre eső hányada arányában)

7. Az egyes földtulajdonosokat megillető kifizetésre kizárólag a vadászati közösség képviselője, önállóan jogosult. A kifizetések jelentkezésre vagy a működési szabályzatban meghatározott egyéb módon történnek.

8. A vadászati közösség az elszámolások rendjét meghatározta, amelynek során a képviselő köteles az általa kezelt bevételekkel, illetve a közösség nevében tett kifizetésekkel a földtulajdonosok gyűlése előtt elszámolni. Az elszámolás a következő időszakban esedékes:

(Az elszámolás az adott időszakról írásban összeállított részletes szöveges és pénzügyi beszámolóból, valamint a további döntésekhez előkészített javaslatokból áll. Az írásos beszámoló - legkésőbb a gyűlésen - a megjelent vagy az azt kérő minden tulajdonos, illetve képviselője számára hozzáférhető. Ugyanezen körben biztosítani kell a vadászati közösség és képviselője irataiba, könyvelésébe való betekintés lehetőségét is. A tulajdonosi gyűlés és a képviselő, illetve bármely érdekelt tulajdonos a beszámoló vagy bármely dokumentum elkészítésére, vizsgálatára szakértőt vehet igénybe. Ennek költsége - utóbbi esetben a gyűlés hozzájárulásával - a közösség működése körében elszámolható.)

(minden pénzügyi év végét követő ..... napon belül/meghatározott időszakonként)

9. A vadászati közösség a vadászati jogából eredő pénzforgalmát elkülönülten, pénzintézetnél vezeti:

A bank, bankfiók megnevezése és címe: .....................................................................................

számlaszáma: ...............................................................................................................................

A működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az érintettek a Polgári Törvénykönyvben foglaltakat tekintik irányadónak.

k. m. f.

......................................

képviselő

Hitelesítők:

..................................................

..................................................

 3. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
A VADASKERT LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM
TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet a minisztériumhoz címzetten, de a vadászterülethez tartozó vadaskert fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tartalmazza:

- a vadaskert(ek) létesítésének indokait és célját (röviden);

- a létesítendő vadaskert(ek) legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány stb.), az alább megadottak szerint;

- a mellékleteket.

A kérelemhez mellékletként csatolni kell:

1. A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes hozzájárulását a vadaskert létesítéséhez;

2. A vadaskert létesítésének tervdokumentációját a következők szerint:

a) a vadaskert létesítésének célja,

b) a természeti adottságok, a terület leírása,

c) a tervezett létesítmények, berendezések,

d) a vadászati évenként tervezett: vadaskerti törzsállomány, szaporulat és/vagy vadászatra behelyezett állomány, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar bontásban) és vadászati módok,

e) a kert működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),

f) vadaskerti nyilvántartások (vadaskerti napló, állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló),

g) állat-egészségügyi irányelvek (leggyakoribb állat-egészségügyi problémák, személy- és járműforgalom),

h) a vadászterület és a tervezett vadaskert térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre, továbbá az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata,

i) ábrák, táblázatok;

3. Az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás véleményét.

4. A védett természeti terület esetében a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnál külön jogszabály szerint kezdeményezett környezeti hatásvizsgálat eredményeként kiadott környezetvédelmi engedélyt.

 4. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

MINTA

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

........................................................ MEGYEI

VADÁSZATI HATÓSÁG

A VADÁSZTERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA

Vadászterület
azonosító száma
(kódszám)

Neve, helye

Rendeltetése
(megnevezve)

Terület nagysága

Vadgazdálkodási
körzet száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A VADÁSZTERÜLETEK 11 SZÁMKARAKTERŰ AZONOSÍTÓ KÓDSZÁMA TARTALMA

Megye

 

Vadászterület sorszáma

 

Rendel-
tetése

 

Jogo-
sultság
módja

 

Szer-
vezeti
formája

 

 

-

 

 

 

 

 

 

-

 

-

 

-

 

Megye: a vadászterület elhelyezkedése megyék szerint, 2-20-ig a KSH sorszámoknak megfelelően.

Vadászterület számjele (4+2 karakter): országosan és megyénként észak-déli irányban, nyugatról kelet felé haladva egyesével és emelkedő sorrendben számozott.

A vadászterület számjelét kiegészítő két karakter 00-09-ig felhasználható tartalék kódszám, a vadászterület esetleges megosztása esetére.

Megye
kódszáma

Megye
megnevezése

Vadászterület számjele
kezdőértéke

02

Baranya

5001

03

Bács-Kiskun

6001

04

Békés

9501

05

Borsod-Abaúj-Zemplén

6501

06