1996.
évi LV. törvénya vad védelméről, a
vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben 2007. évi XVI. Törvény, a végrehajtásáról szóló
79/2004. (V. 4.) FVM és 46/2006 (V. 31.) FVM rendelettel
2007. május 15-től
hatályos szöveggel.
[Vastag betűvel az 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.), vékony betűvel
a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövege.]
Az Országgyűlés felismerve azt, hogy valamennyi vadon élő állatfaj a Föld
megújuló természeti erőforrásainak, valamint a biológiai életközösségnek
pótolhatatlan része, tudatában annak, hogy a vadon élő állat esztétikai,
tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, s ezért -
mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét - természetes állapotban a jövő
nemzedékek számára is meg kell őrizni, a természet védelme, a vadállomány
ésszerű hasznosítása érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
BEVEZETŐ
RENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya
Vtv. 1. § (1) E törvény a Magyar Köztársaság területén vadon élő
állatfajok közül a vadászható állatfajok természetes állapota fenntartásának
igényével tartalmazza a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának, a
vadászható állatfajok és élőhelyük védelmének, a vadgazdálkodás, a vadászat,
továbbá a vad által és a vadászat során, valamint a vadban okozott károk
megtérítésének szabályait, továbbá a vadászati jog jogellenes hasznosítása
során alkalmazható bírságokat és egyéb szankciókat, a vadászati igazgatással
összefüggő állami feladatokat és hatásköröket.
(2) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban:
miniszter) - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben -
rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel
telepített, vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló nagyvadnak,
illetve apróvadnak minősülő vadászható állatfajokat (a továbbiakban: vad).
(3) A törvény hatálya nem terjed ki a természetes élő környezetben vadon
élő, nem vadászható állatfajra, valamint arra a vadra, amelyet nem a vadászati
jog hasznosítása érdekében tartanak bekerített helyen.
Vhr. 1. § A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok
a következők (a továbbiakban: vad):
a)
nagyvadfajok
Gímszarvas (Cervus elaphus),
Dámszarvas (Cervus dama),
Őz (Capreolus capreolus),
Muflon (Ovis gmelini musimon),
Vaddisznó (Sus scrofa),
Szikaszarvas - Japán szika (Cervus nippon nippon),
Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum), és
ba)
apróvadfajok
Mezei nyúl (Lepus europaeus),
Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),
Fácán (Phasianus colchicus),
Fogoly (Perdix perdix),
Vetési lúd (Anser fabalis),
Nagylilik (Anser albifrons albifrons),
Tőkés réce (Anas platyrhynchos),
Böjti réce (Anas querquedula),
Csörgő réce (Anas crecca),
Barátréce (Aythya ferina),
Kerceréce (Bucephala clangula),
Szárcsa (Fulica atra),
Erdei szalonka (Scolopax rusticola),
Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),
Örvös galamb (Columba palumbus),
bb) egyéb
apróvadfajok
Házi görény (Mustela putorius),
Nyest (Martes foina),
Borz (Meles meles),
Róka (Vulpes vulpes),
Aranysakál (Canis aureus),
Pézsmapocok (Ondathra zibethicus),
Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides),
Mosómedve (Procyon lotor),
Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),
Szarka (Pica pica),
Szajkó (Garrulus glandarius).
A vadászati jog
Vtv. 2. § A vadászati jog:
a) a vad, valamint élőhelyének védelmével, és
b) a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá
c) a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő
elejtésére, elfogására,
d) a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére,
továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való
kötelezettségek és
jogosultságok összessége.
Vtv. 3. § (1) A vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a földtulajdonjog
elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát
illeti meg.
(2) Amennyiben vízfelület is része a vadászterületnek, a vadászati jog a
meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része.
Vtv. 4. § (1) Ha a vadászterület
a) kizárólag egy személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van,
e személyt a vadászati jog önállóan (a továbbiakban: önálló vadászati jog),
b) több személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, a
vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen (a továbbiakban: társult
vadászati jog)
illeti meg.
(2) Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás
közti jogviszonyára a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó
rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Vtv. 5. § A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos
kötelezettségeket és jogokat az erdőgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a
természetvédelemre, a vízgazdálkodásra, az állatvédelemre, az
állategészségügyre, az állattenyésztésre, a termőföld-hasznosításra, valamint a
növényvédelemre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell
alkalmazni.
A vadászatra
jogosult
Vtv. 6. § (1) Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a
vadászterület tulajdonosát kell tekinteni.
(2) Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület
tulajdonosainak közösségét kell tekinteni. A vadászterület határát megállapító
határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati közösséget alkotnak.
(3) A vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a
haszonbérlőt kell tekinteni.
(4) A vadászatra jogosultat (a továbbiakban: jogosult) a vadászati
hatóság nyilvántartásba veszi.
Vhr.
2.
§ (1) A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetén,
amelyet a Vtv. 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján hozott
határozat alapján terjesztenek elő, a (3) bekezdésben meghatározott
dokumentumokat csak a vadászterület határának megállapítását követ_en, attól
számított 60 napon belül kell a vadászati hatósághoz megküldeni.
(2) A vadászatra jogosultak (a
továbbiakban: jogosult) hatósági nyilvántartásába társult vadászati jog
gyakorlása esetén a földtulajdonosok vadászati közösségét a vadászterület 4.
számú melléklet szerinti kódszámának megjelölésével kell bejegyezni. A jogosult
székhelyeként a földtulajdonosok vadászati közössége képviselője által
megjelölt székhelyet, ennek hiányában a képviselő lakóhelyét kell bejegyezni.
(3) A jogosultak
hatósági nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelem mintáját az 1. számú
melléklet tartalmazza. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a Vtv. 12. § (1)
bekezdésének a) és c) pontjaiban foglaltakról hozott érvényes
határozatok példányát;
b) a 6. §-ban
meghatározott, a földtulajdonosok vadászati közössége működésére vonatkozó
szabályzat két tanúval hitelesített példányát;
c) a jogosult által
elfogadott, a 44. § (1)-(2) bekezdéseiben, valamint a 65. § (1)-(2)
bekezdéseiben
meghatározottakat
magába foglaló, a vadászat helyi részletes rendjét tartalmazó szabályzat (a
továbbiakban: helyi szabályzat) két tanúval hitelesített példányát;
d) a vadászati jog
haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést;
e) a jogosult által
a vadászterület meghatározott részére kötött bérvadászati szerződést;
f) a
vadászterületen a teljes vadászati évben vadászni jogosult vadászok névsorát,
lakóhelyét és vadászjegyük vagy - legalább egy teljes vadászati évre szóló bérvadászati
szerződés esetén - a vadászati engedélyük számát.
(4) A hatósági
nyilvántartásban a (2)-(3) bekezdésben foglalt adatokat érintő változást az őt
érintő részek
vonatkozásában a
jogosult, a földtulajdonosi közösséget érintő változást pedig a földtulajdonosok
vadászati közössége képviselője köteles a vadászati hatóságnak harminc napon
belül írásban bejelenteni.
(5) Ha a
vadászati jog haszonbérlője vagy a földtulajdonosi közösség képviselője jogi
személy, a vadászati
hatóságnak a
nyilvántartásba vételt megelőzően vizsgálnia kell a bírósági nyilvántartásba
vétel, illetve a cégbírósági bejegyzés meglétét.
(6) A vadászati
hatóságnak gondoskodnia kell a személyes adatok védelmével kapcsolatos egyéb
jogszabályban rögzített rendelkezések maradéktalan érvényesítéséről.
Vtv. 7. § (1) A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos
kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért a
jogosult felel.
(2) A jogosult az őt megillető vadászati jogot az e törvényben foglaltak
alapján köteles gyakorolni vagy hasznosítani.
A vadászterület
Vtv. 8. § (1) Vadászterületnek minősül - hasznosítási formájától
függetlenül - az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a
háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább
háromezer méter, továbbá, ahol a vad
a) a szükséges táplálékot megtalálja,
b) természetes szaporodási feltételei, valamint
c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott.
(2) Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének
megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található
a) település közigazgatási belterületét, valamint
b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan,
c) tanya, valamint major,
d) temető,
e) nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely,
f) repülőtér,
g) közút, továbbá
h) vasút
területét.
Vhr. 3. § (1) A
vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a
Vtv. 8. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában
azokat a település külterületén lévő ingatlanokat, amelyek a termőföldről szóló
1994. évi LV. törvény hatálybalépéséig az ingatlan-nyilvántartásban zártkertnek
minősültek.
(2) A vadászati hatóság a földtulajdonos és a
jogosult közös kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant a
vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek
minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas.
A vad tulajdonjoga
Vtv. 9. § (1) A vad az állam tulajdonában van.
(2) A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját
is), a hullatott agancs, a szárnyas vad tojása, az elhullott vad teteme a
jogosult tulajdonába kerül, kivéve, ha a más vadászterületről átváltott sebzett
vadat a jogosult hozzájárulásával ejtik el. Ez utóbbi esetben a sebzés helye
szerinti jogosult tulajdonába kerül a vad.
(3) A nem vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a hullatott
agancs annak a jogosultnak tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a
vad oda került. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti
legközelebbi vadászterület jogosultját kell tekinteni.
(4) A vadaskertben, a vadasparkban tartott vad - a vadaspark
fenntartójával kötött eltérő megállapodás hiányában - a jogosult tulajdonában
van.
(5) A gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, a vaddisznó, illetve az őz
elejtésének minősül az első halálos lövés leadása.
(6) Az (5) bekezdésben nem említett vad elejtésének minősül a vad
helybenmaradását eredményező lövés leadása, illetve ragadozó madárral történő
elfogása.
(7) A vad elfogásának minősül annak mozgásképtelenné tétele útján élve
történő birtokbavétele.
(8) E törvény alkalmazásában nagyvadfajoknál trófeának minősül az
elejtett gímszarvas, dámszarvas, valamint az őz agancsa, a muflon csigája,
továbbá a vaddisznó agyara.
Vhr. 4. § (1) A Vtv. 9. § (5)-(6) bekezdéseinek
alkalmazásában a vad elejtésének minősül annak megsebzése is, ha utánkereséssel
terítékre kerül, vagy elhullottan fellelik.
(2) A Vtv. alkalmazásában a vadaskertben engedéllyel
tartott vadfaj egyede a jogosult tulajdonát képezi.
A vadászati jog
gyakorlása, hasznosítása
Vtv. 10. § (1) Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának
minősül, ha a jogosult:
a) e törvényben előírt feltételek megléte esetén vadászterületén saját maga
vadászik;
b) általa meghívott vadász számára biztosítja a vadászat lehetőségét (a
továbbiakban: vendégvadászat);
c) megállapodás alapján biztosítja más vadász számára meghatározott fajú és
számú vad vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat).
(2) Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minősül
annak haszonbérbe adása.
Vtv. 11. § (1) A Magyar Állam önálló vadászati jogát nyilvánosan
meghirdetett pályázat útján haszonbérbe adással vagy vagyonkezelői szerződéssel
hasznosítja. Ebben az esetben jogosultnak a haszonbérlőt, illetőleg a vagyonkezelőt
kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelő több, a Magyar Államot illető
önálló vadászati jogot is hasznosíthat.
(3) Társult vadászati jog esetén - törvény vagy kormányrendelet eltérő
rendelkezése hiányában - a Magyar Államot tulajdonjoga alapján megillető
vadászati jog hasznosításával kapcsolatos jognyilatkozatokat az állam nevében
külön törvény szerint tulajdonosi jogokat gyakorló szerv - a miniszterrel,
valamint védett természeti területek esetében a természetvédelemért felelős
miniszterrel egyetértésben - teszi meg. A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv e
jog gyakorlását az állami tulajdonban levő és kincstári vagyon részét képező
termőföld, illetve erdő esetében a kincstári vagyon kezelőjére átruházhatja.
(4) A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) kezelésében, illetve
használatában levő területeket érintően a (3) bekezdésben foglaltak
végrehajtásakor a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó szabályok szerint a
honvédelmi miniszter egyetértése is szükséges.
Vhr. 5. § A Magyar Állam önálló vadászati jogának
haszonbérbe adása esetén a nyilvános pályázatot országos szaklapban és
napilapban is meg kell hirdetni.
Vtv. 12. § (1) Társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai
a) a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről,
b) a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló, e
törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről,
c) a vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módjáról,
feltételeiről
a vadászterület
kiterjedésének megállapításánál figyelembe vett összes földterület - ideértve a
medret is - összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított
szótöbbséggel határoznak a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén (a
továbbiakban: földtulajdonosok gyűlése), és ebben az arányban viselik a
vadászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával kapcsolatos terheket, valamint
részesednek annak hasznaiból.
(2) A tulajdonosok (1) bekezdés szerint megválasztott és a vadászati
hatóságnál nyilvántartásba vett - hatósági igazolással rendelkező - képviselője
külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosok
nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a
vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő
hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik
személyekkel szemben. A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok a 14. §-ban
foglalt eljárás szerint kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani.
(3) A földtulajdonosok vadászati közössége - az (1) bekezdés szerinti
módon - köteles működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának,
hasznosításának módjáról, feltételeiről, ideértve a képviselő elszámolási
kötelezettségének, valamint vadászati jog haszonbérbe adása esetén a
haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is. A működési szabályzat
elkészítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a földtulajdonosok vadászati
hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a földtulajdonosok
gyűlését.
(5)
A vadászterület határának megállapítására irányuló földtulajdonosi gyűlés
legkorábban a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző 6
hónappal hívható össze.
Vhr. 6. § (1) Társult vadászati jog esetén a
földtulajdonosok vadászati közössége a Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozathozatal részletes eljárási
szabályait, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályait - a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 7. §
(1)-(3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - saját maga állapítja meg.
Amennyiben a földtulajdonosi közösség vadászati jogát maga gyakorolja, a
működési szabályzat rendelkezéseinek tartalmaznia kell a földtulajdonosok
vadászati lehet_ségének meghatározását, továbbá a többlethasználati díj
megfizetésének rendjét, feltételeit. A tulajdonosi közösség működési
szabályzatához a 2. számú melléklet mintát tartalmaz.
(2) A vadászterülethez tartozó
föld tulajdonosa, amennyiben a határozathozatal alkalmával nem személyesen tesz
jognyilatkozatot, képviseletéről a Ptk. 219-223. §-aiban foglaltaknak
megfelelően kiállított olyan írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat,
amelyből megállapítható a tulajdonos neve, tulajdoni hányada - ideértve a
részarány AK értékét is -, a képviselő személye, a termőföld helyrajzi száma,
valamint annak területe hektárban. E rendelkezést a Magyar Állam földtulajdona
esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv nevében eljáró személyre is
alkalmazni kell. A meghatalmazás a (3) bekezdés a)-g) pontjaiban
meghatározott tulajdonjog igazolására vonatkozó dokumentumokkal együtt
érvényes. Nem tekinthető érvényesnek a meghatalmazás, ha nem felel meg ezen
előírásnak, vagy ha ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra
és azok érvényességét nem lehet a 9. § (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyv
felvétele során egyértelműen meghatározni.
(3) A Vtv. alkalmazásában a vadászterületnek minősülő
ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni:
a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát;
b) az ingatlan széljegyzettel ellátott tulajdoni lapja
esetén a tulajdon bejegyzése alapjául szolgáló okirat eredeti vagy közjegyzővel
hitelesített másolati példányát (mindkét esetben a benyújtást a földhivatal az
okiratokon igazolta);
c) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali
bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített
példányát;
d) a kárpótlási árverés során készült árverési
jegyzőkönyvet vagy közjegyző által hitelesített példányát, valamint
e) a földhivatal vagy Földmérési és Távérzékelési
Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által (papíralapú vagy
elektronikus adathordozón) kiadott földkönyvet vagy
tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv kivonatot;
f) a földhivatal vagy a FÖMI által papíralapú vagy
elektronikus adathordozón kiadott, a tulajdonosok nevét, tulajdoni hányadát, a
termőföldek helyrajzi számait, valamint azok területét hektárban tartalmazó
területi összesítőt;
g) az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz
adatátviteli vonalon való csatlakozással számítógépes hálózaton történő
adatlekéréssel történő helyszíni adatbemutatást, vagy a tulajdonilap-másolat
ügyfélkapun keresztül lekért elektronikus dokumentumának helyszíni bemutatását.
(4) A települési önkormányzat jegyzőjére - amennyiben
a tulajdonosok törvényes képviselőjeként jár el - a (3) bekezdésben foglaltakat
nem kell alkalmazni.
(5) A vadászati közösséghez tartozó föld
tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni,
amíg a változást a (3) bekezdésben felsorolt igazolások bármelyikével be nem
jelentették.
Vhr. 7. § (1) Társult vadászati jog gyakorlása esetén a vadászati
közösség döntése alapján a közösség nem vadászó földtulajdonos tagjait
többlethasználati díj illeti meg, ami a vadászterületen vadászatot gyakorló
vadászó tulajdonostársak terhére állapítható meg. A használati viszonyok részletes szabályait a 6. § (1) bekezdésében
meghatározott működési szabályzatban kell rögzíteni.
.
(2) A vadászati közösség -, illetve a képviselője
működése során felhasználható közös költség mértékét a vadászati jog gyakorlása
vagy hasznosítása feltételei között, az éves költségvetésben előzetesen
rögzíteni kell.
(3) A földtulajdonosok által nem igényelt
haszonbérleti vagy többlethasználati díj részének felhasználásáról a
tulajdonosi közösség - az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira
is figyelemmel - határozatban rendelkezhet. A vadászati közösség megszűnésekor
a tulajdonosoknak dönteniük kell a működésük során közös tulajdonukba került
javak teljes körű felhasználásáról, illetve a közösséggel szemben esetlegesen fennálló
követelés megosztásáról is.
Vhr. 8. § (1) A települési önkormányzat jegyzője jár
el törvényes képviselőként azon a Vtv. alapján vadászterületnek minősülő, de
nem a Magyar Állam tulajdonát képező földek tulajdonosai nevében, akik
a) a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc
hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, és e képviseletükkel más
természetes vagy jogi személyt nem bíztak meg,
b) a kialakítandó vadászterületen harminc hektárnál
nagyobb földtulajdonnal rendelkeznek, de a határozathozatalon nem jelentek meg,
és képviseletükről sem gondoskodtak.
(2) Azon földtulajdonosok, akik a kialakítandó
vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal
rendelkeznek, képviseletük ellátására legalább harminchektáronként egy közös képviselőt
bízhatnak meg.
(3) Vadászterületnek minősülő ingatlan esetében akár
tulajdonosként, akár képviselőként csak egy személy, és csak egy
vadászterülethez tartozásról tehet jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több
tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk
arányában számított szótöbbséggel határoznak. E rendelkezést megfelelően
alkalmazni kell a törvényes képviselőként eljáró települési önkormányzat
jegyzőjére is.
(4) A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság
igazolását a kialakítandó vadászterület tulajdonosi közösségének bármely tagja
kérheti. A határozathozatal során ez a jog a törvényes képviseleti jogában
eljáró települési önkormányzat jegyzőjét is megilleti.
Vhr. 9. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti
határozatképesség megállapításához a vadászterület tulajdonosi közösségének
jegyzőkönyveznie kell, hogy tulajdonosként, továbbá a tulajdonos
képviselőjeként
a) ki, és - településenkénti megoszlásban - mekkora
területtel vesz részt,
b) a kialakítandó vadászterület egészéhez - és ezen
belül is településenként - viszonyítottan e tulajdonosok vagy képviselők milyen
arányt képviselnek.
(2) A határozathozatal során a települési
önkormányzat jegyzőjének szavazati hányadát úgy kell megállapítani, hogy az
adott önkormányzat közigazgatási területén belül található, a vadászterület
részének minősülő földterületből le kell vonni azokat a földterületeket,
amelyek képviseletéről a földtulajdonos személyesen vagy képviselőjén keresztül gondoskodott..
(3) A vadászterület földtulajdonosai számára a
földtulajdonosi közösség képviselőjének is lehetővé kell tenni azt, hogy az
őket érintő kérdésekben felvilágosítást kapjanak, továbbá az iratokba
betekinthessenek.
(4) A földtulajdonosok gyűlésén megállapított
képviseleti jogosultság vagy tulajdoni arány vitatása esetén a Vtv. 14. § (4)
bekezdésének b) pontja szerint kell
eljárni.
Vtv. 13. § (1) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának
minősül:
a) a társult földtulajdonosok által az e törvényben előírt feltételekkel
folytatott vadászat;
b) a vendégvadászat;
c) a bérvadászat.
(2) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minősül
annak haszonbérbeadása.
(3) A 12. § szerinti kérdésekben hozott határozatot írásba kell foglalni.
A határozatról készült és két tanúval hitelesített okirat egy példányát a
vadászati hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából az aláírást követő tizenöt
napon belül meg kell küldeni.
Vhr. 10. § Bérvadászati szerződés a jogosult által
felajánlott meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésén kívül a
vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati tevékenységre is
köthető. A bérvadászati szerződés megkötése nem érinti a jogosultnak a Vtv.
II-IV. és VI. fejezetében foglalt, a vad és élőhelyének védelmével, a
vadgazdálkodással, a vadászattal és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben
előírt kötelezettségét és felelősségét.
Vhr. 11. § (1) Társult vadászati jog esetén a
Vtv. 13. § (3) bekezdésében előírt okirat nyilvántartásba vételére irányuló
kérelem esetében a vadászati hatóság a rendelkezésre bocsátott dokumentumok
alapján a bejegyzés teljesítéséhez vizsgálja, hogy
a) a gyűlést az arra
jogosult személy, illetve személyek hívták-e össze,
b) a hirdetmény megfelel-e a Vtv. 14. § (1)-(2)
bekezdéseiben, valamint a 12. § (3)-(5) bekezdéseiben foglalt követelményeknek,
c) a gyűlés a meghirdetett napirendek szerint hozta-e
meg a döntését.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívüli kérdésekben a
földtulajdonosoknak a Vtv. 14. § (4) bekezdésének b) pontjában foglaltak
szerint kell eljárni.
(3) A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetében
az (1) bekezdésben foglaltakon
túlmenően a vadászati hatóság vizsgálja, hogy
a) a kialakításra tervezett vadászterület határa
megfelel-e a Vtv. 8. §-ában meghatározott feltételeknek,
b) a vadászterület kialakításával keletkezik-e
zárványterület,
c) keletkezik-e az érintett vadászterületek között
területi átfedés.
(4) Amennyiben a vadászati hatóság a (3) bekezdésben foglaltak
vizsgálatát követően megállapítja, hogy a
vadászterület határ-megállapításának nincs akadálya, megállapítja a
vadászterület határát.
(5) Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy
a) a kialakításra tervezett vadászterület határa nem
felel meg a Vtv. 8. §-ában foglaltaknak, a kérelmet elutasítja,
b) a kialakítandó vadászterületek között területi
átfedés van, vagy a 16. § (1)-(2) bekezdései szerinti zárványterület
keletkezne, a vadászati hatóság határidő megadásával felszólítja az
érintetteket az átfedés, illetve a zárványterület megszüntetésére irányuló
egyezség létrehozására. Amennyiben a megadott határidőig az érintettek között
egyezség nem jön létre, a vadászati hatóság a Vtv. 20. § (4) bekezdése, illetve
a Vtv. 27. § (1) bekezdésének a) pontja szerint jár el,
c) a kialakításra kérelmezett vadászterület átfedésben van
a jogerős határozattal kialakított vadászterülettel, illetve zárványterület
keletkezne, a vadászati hatóság a kérelmezőt határidő megadásával felszólítja
az átfedés, illetve a zárványterület megszüntetésére. Amennyiben a megadott
határidőig a kérelmező a felszólításnak nem tesz eleget, a vadászati hatóság a
Vtv. 20. § (4) bekezdése, illetve a Vtv. 27. § (1) bekezdésének a) pontja
alapján a vadászterületet a jogerősen kialakított vadászterület határához
igazodóan alakítja ki.
(6) Területi átfedés esetén, ha a kérelmezők között egyezség jött létre,
illetve, ha a vadászterületet a Vtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjának
alkalmazásával kell kijelölni, nem kell újabb tulajdonosi gyűlést összehívni,
ha a földtulajdonosi gyűlés jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy a
földtulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított szótöbbség a
határmódosítás ellenére fennáll. A vadászati hatóság ennek igazolása esetén
dönt a nyilvántartásba vételről, illetve a haszonbérleti szerződés, valamint a
vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról. A kérelemhez mellékelni kell a
tulajdonosi közgyűlés jegyzőkönyv kivonatának hitelesített példányát.
Zárványterület megszüntetésére irányuló eljárás esetén e bekezdésben
foglaltakat kell alkalmazni.
(7) Haszonbérlet esetén a jogosult köteles a haszonbérleti díjat - a
haszonbérleti szerződésben meghatározott módon és rendben - a földtulajdonosok
vadászati közössége képviselőjének megfizetni.
(8) A képviselő - a
vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével - a Vtv. 14. §-ában
meghatározott módon köteles minden alkalommal hirdetményben tájékoztatást
közzétenni a földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról,
továbbá legkésőbb tizenöt napon belül a földtulajdonosok vadászati közösségének
gyűlésén hozott határozatokról.
(9) A földtulajdonosok vadászati közösségének képviselője köteles a
földtulajdonosok gyűlésének iratait legalább öt évig megőrizni.
Vtv. 14. § (1) Társult vadászati jog esetén a 12. § szerinti kérdésekben
való határozat meghozatalát a vadászterület tulajdonosainak a 12. §-ban
foglaltak szerint számított egyharmada kezdeményezheti. A kezdeményezőnek a
vadászati hatóság és az érintett települések önkormányzata hirdetőtábláján
legalább harminc napra hirdetményt kell közzétennie, amelynek tartalmaznia kell
a földtulajdonosok gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait, a
képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a 12. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a kialakítandó
vadászterület térképi megjelölését.
(2) Érvényes határozat csak akkor hozható, ha a földtulajdonosok
gyűlésének összehívása érdekében eleget tettek az (1) bekezdésben foglalt
eljárásnak.
(3) Amennyiben a földtulajdonosok - a Magyar Állam kivételével - a
vadászterületen külön-külön harminc hektárt el nem érő földtulajdonnal
rendelkeznek, és e tulajdonosok a határozathozatal időpontjáig közös
képviseletükről másként nem gondoskodnak, a 12. § szerinti kérdésekkel
kapcsolatos jognyilatkozatokat a tulajdonos törvényes képviselőjeként az
érintett föld fekvésének helye szerint illetékes települési önkormányzat
jegyzője teszi meg. A települési önkormányzat jegyzője teszi meg a szükséges
jognyilatkozatokat annak a tulajdonosnak a nevében is, aki az (1)-(2)
bekezdésben foglaltak szerint meghirdetett határozathozatalon nem vett részt és
képviseletéről sem gondoskodott.
(4) Amennyiben az (1)-(2) bekezdés alapján meghozott határozattal és a
(3) bekezdés szerint tett jognyilatkozattal a 12. §-ban foglaltak szerint
számított tulajdoni hányaduk alapján kisebbségben maradt, vagy a
határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok nem értenek egyet,
a) önálló vadászterület kialakítását vagy más vadászterülethez való
csatlakozást kezdeményezhetnek, feltéve, hogy a tulajdonukban levő terület
természetben összefüggő egységet alkot, és az e törvényben írt feltételeknek
megfelel, illetőleg
b) ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, a kisebbség vagy a
határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok jogos érdekeinek lényeges
sérelmével jár,
a határozat annak
meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál megtámadható.
(5) A 12. § szerinti kérdésekben hozott határozat a vadászterület
mindenkori tulajdonosát a vadászati jog haszonbérbeadása esetén a haszonbérleti
szerződés időpontjának lejártáig, egyébként a vadgazdálkodási üzemterv
érvényessége idejéig köti.
(6) A képviselő köteles a kezéhez teljesített bevétellel, valamint
költségeivel az általa képviselt részére elszámolni.
Vhr. 12. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltakról - a
kifüggesztett hirdetménnyel összehívott módon - a vadászterület tulajdonosi
közösségének akkor is határoznia kell, ha egy természetes vagy jogi személy -
ideértve a Magyar Állam képviseletében eljáró személyt is - a vadászterület
több mint felének képviseleti jogával rendelkezik.
(2) A hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a
kifüggesztés, illetve a levétel napja nem számítható be.
Vhr. 13. § (1) A Vtv. 14. § (6) bekezdésében
foglaltak szerint a képviselő köteles az egyes földtulajdonosok tulajdoni
hányadairól nyilvántartást készíteni, és a vadászati jogból a tulajdonosokra
eső terhet, illetve hasznot a nyilvántartás szerint megosztani, illetve eltérő
megállapodás hiányában évente megfizetni.
(3) A
földtulajdonosok gyűlését összehívó földtulajdonosoknak a hirdetményen
nyilatkozniuk kell a
tulajdonukban lévő, illetve
képviselők esetében az általuk képviselt földterületekről a helyrajzi számának
és nagyságának megjelölésével.
(4) A
hirdetményen fel kell tüntetni, hogy a földtulajdonosi gy_lés összehívóinak
helyrajzi szám szerinti összes földtulajdonának területe hogyan aránylik a
vadászterület teljes területéhez.
(5) A Vtv. 12.
§-a (1) bekezdésének b) pontja esetében a hirdetmény mellékleteként a
kialakítandó vadászterület megjelöléseként legalább 1:50 000 méretarányú
topográfiai térképet, valamint a vadászterület határvonalának egyedi
azonosítására alkalmas leírását is ki kell függeszteni.
A vadászati jog haszonbérlete
Vtv. 15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek
a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A mezőgazdasági földterület haszonbérbe adása csak a felek e
törvényben írtaknak megfelelő tartalmú megállapodása esetében jelenti egyben a
vadászati jog haszonbérbe adását is.
Vtv. 16. § (1) A vadászati jog
haszonbérlője lehet:
a)
vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület
(a továbbiakban: vadásztársaság);
b)
a
vadásztársaságok érdek-képviseleti szerve;
c) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt,
Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az
erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át
mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági
tevékenység céljából használja
(2) Egy haszonbérlő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - legfeljebb
egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést.
(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor - a
felek eltérő megállapodásának hiányában - az új jogosult az okszerű gazdálkodás
mértékéig köteles megtéríteni a korábbi haszonbérlő által létesített
vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések
ellenértékét. A vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények,
berendezések körét a miniszter rendeletben teszi közzé.
(4) A vadászterület
ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt e törvény alapján
előhaszonbérleti jog illeti meg. E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó
rendelkezéseit azoknak a jogosultaknak az esetében kell alkalmazni, akik a
vadgazdálkodási üzemterv lejártának napján érvényes haszonbérleti szerződéssel
rendelkeznek, és az újonnan kialakított vadászterületnek legalább a felét az
előző üzemtervi ciklusban is haszonbérelték.
(5) A (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az állami tulajdonban
levő és a kincstári vagyon részét képező, vadászterületnek minősülő ingatlan
vagyonkezelői szerződésének megszűnésekor is.
Vhr. 13. § (1) A Vtv. 14. §
(6) bekezdésében foglaltak szerint a képviselő köteles az egyes
földtulajdonosok tulajdoni hányadairól nyilvántartást készíteni, és a vadászati
jogból a tulajdonosokra eső terhet, illetve hasznot a nyilvántartás szerint
megosztani, illetve eltérő megállapodás hiányában évente megfizetni.
(2)
A megválasztott képviselő a földtulajdonosok vadászati közösségével való
elszámolási kötelezettségét eltérő megállapodás hiányában évente a
földtulajdonosi gyűlés elé terjesztett pénzügyi beszámolójával teljesíti. A
beszámolót a közösség határozattal fogadja el.
(3)
Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület földtulajdonosi
közösségének képviselője köteles a birtokában lévő okiratok és egyéb javak,
dolgok megőrzéséről gondoskodni mindaddig, amíg az adott földterülettel
érintett új földtulajdonosi közösség képviselője azokat át nem veszi. A felelős
őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja.
(4) Az új
földtulajdonosi közösség képviselője birtokba kerülése esetén - a felelős őrző
jogszerűen követelt költségeinek megfizetését követően - köteles haladéktalanul
átvenni a vadászterület fekvése szerint érintett földterületekre vonatkozó okiratokat, javakat, dolgokat.
Vhr. 14. § A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási
létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen
mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató,
épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, vadkárelhárítást szolgáló
kerítés és más műszaki létesítmény, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény,
amennyiben azok megfelelnek a műszaki és biztonsági követelményeknek.
14/A. § (1)
Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület jogosultja - a felek
eltérő
megállapodásának
hiányában - az okszerű gazdálkodás mértékéig az új jogosulttal szemben igényt
tarthat a korábban létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű
létesítmények, berendezések, valamint a vadaskertben, vadasparkban tartott vad
ellenértékére.
(2)
Vadászterület megszűnése esetén, amennyiben az új jogosult a vadászterületen
létesített vadaskertet tovább kívánja üzemeltetni, akkor azt az új üzemtervi
ciklus megkezdéséig a vadászati hatósághoz a nyilvántartásba történő átvezetés
végett be kell jelenteni. Ha az új jogosult a vadaskertet nem kívánja tovább
üzemeltetni, akkor a vadgazdálkodási üzemterv benyújtásával egyidejűleg
kezdeményezheti a vadászati hatóságnál a vadaskert létesítési engedély
visszavonását.
(3) Az (1)-(2)
bekezdésekkel kapcsolatos vitás kérdésekben a Ptk. vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.
(4)
Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület jogosultja, legkésőbb
a jogosultság megszűnését követő tizenötödik napig köteles a nála lévő
azonosító jellel elszámolni, valamint a társasvadászati naplót és
terítéknyilvántartást, az egyéni vadászati naplót és teríték-nyilvántartást,
valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját a vadászati hatóságnak leadni.
(5) Ha a
vadászterület határában, valamint a jogosult személyében az üzemtervi ciklust
követően nem történt változás, a jogosult legkésőbb az új üzemtervi ciklus
megkezdését követő 15. napig kérheti a társasvadászati napló és
teríték-nyilvántartás, az egyéni vadászati napló és teríték-nyilvántartás,
valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója vadászati hatóság által történő
lezárását és ismételt érvényesítését.
(6) A (4)-(5)
bekezdésben foglalt kötelezettségek megszegése a Vtv. 83. §-a (1) bekezdésének g)
pontja szerint a vadgazdálkodás szabályai megsértésének minősül.
Vtv. 17. § (1) A haszonbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
a) becslés alapján a haszonbérbe adás időpontjában a vadászterületen élő
vadállomány faj- és darabszámát;
b) a vadászterületen található vadgazdálkodási és vadászati létesítmények
leírását, azok tulajdoni, illetőleg használati viszonyait, a létesítési,
illetőleg fenntartási költségek viselését;
c) a haszonbérlő kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti
szerződés időtartama alatt a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási
üzemtervnek megfelelő szinten tartja;
d) a szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségek
vállalását;
e) a haszonbérleti díj mértékét.
(2) A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának
összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani.
(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a
vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv érvényességének időtartamára
kell megkötni.
(4) A bérbeadó a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali
hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlő
a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt
kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás
ellenére sem teljesíti, és ezáltal a vadászati jog szakszerű hasznosítását a
mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, a mesterséges vizekben folytatott halászat,
valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti;
b) a vadászati jogot alhaszonbérletbe adja.
(5) Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a
vendégvadászat, valamint a bérvadászat.
(6) Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő
megszűnik, jogutódja harminc napon belül egyoldalú jognyilatkozattal és
változatlan feltételekkel folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt, feltéve, ha
rendelkezik a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges, e törvény
szerinti feltételekkel. Ha a haszonbérlő jogutódja a harminc napos határidőn
belül igényét nem kívánja érvényesíteni, vagy ha a vadászati jog gyakorlásához,
hasznosításához szükséges törvényi feltételekkel nem rendelkezik, akkor a
haszonbérleti szerződés e határidő lejártát követő napon megszűnik.
(7) Ha a haszonbérleti szerződés a (6) bekezdésben foglaltak miatt szűnik
meg, vagy ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód
nélkül megszűnik, a vadászati közösség képviselőjének a megszűnés időpontját
követő hatvan napon belül össze kell hívni a földtulajdonosok vadászati
közössége gyűlését, és annak döntenie kell a vadászati jog hasznosításának
módjáról, feltételeiről.
(8) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az
esetben is, ha a Magyar Állam önálló vadászati jogát vagyonkezelői szerződés
útján hasznosítja.
Vhr. 15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött
szerződésben a vadállomány faj- és darabszámát - a felek eltérő
megállapodásának hiányában - a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai
alapján kell megbecsülni.
(2) Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a
haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a Vtv. 17. §-ának (6)-(7) bekezdéseiben
meghatározott átmeneti időszakban a földtulajdonosok kötelesek a vad és
élőhelyének védelméről gondoskodni.
Vtv. 18. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést annak
aláírásától számított hatvan napon belül - a vadgazdálkodási üzemtervvel együtt
- a haszonbérlőnek a vadászati hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtania. A
kérelem benyújtása egyidejűleg a haszonbérlő jogosultként történő
nyilvántartásbavételi kérelmének is minősül.
(2) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést a vadászati
hatóság, az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, védett
természeti területet érintő rész vonatkozásában pedig a természetvédelmi
hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával hagyja jóvá. A vadászati hatóság
a szerződés jóváhagyásával egyidejűleg határoz a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról,
valamint a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásba vételéről is.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a vadászati jog
haszonbérletére kötött szerződés módosításakor is.
(4) A vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére
kötött szerződést, amennyiben nem biztosított:
a) hogy a vadászterületen egy vadászra legalább száz hektár
vadászterület-hányad jusson;
b) a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak - ideértve annak természetvédelmi
előírásait is - végrehajtása, továbbá
c) hogy a haszonbérleti díj mértékét nem a 17. § (2) bekezdésében foglaltak
figyelembevételével állapították meg.
(5) A vadászati hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti feltételtől eltérhet, amennyiben a vadászati jog
szakszerű gyakorlása vagy hasznosítása egyébként biztosítható.
(6) A vadászati jog haszonbérletével kapcsolatos vadászati hatósági
határozat bírósági felülvizsgálata során a Polgári perrendtartásnak a
közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint eljáró bíróság a határozatot
megváltoztathatja.
A vadászterület
határának megállapítása
Vtv. 19. § (1) A vadászterület határát a kialakítandó vadászterület
tulajdonosának - társult vadászati jog esetén a kialakítandó vadászterület
tulajdonosai képviselőjének - kérelmére az erdőt érintő rész vonatkozásában az
erdészeti hatóság, védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi
hatóság, a HM kezelésében, illetve használatában levő rész vonatkozásában a HM
előzetes szakhatósági hozzájárulásával a földterület, illetve a vízfelület
fekvése szerint illetékes vadászati hatóság határozatban állapítja meg.
(2) A vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:
a) a vadászterület rendeltetésére;
b) a vadászterületté minősíthető föld tulajdoni, használati viszonyaira;
c) a vad mozgási körére, életfeltételeire, védelmére, valamint az élőhely
ökológiai adottságaira;
d) az érintett földrészletek művelési ágára;
e) a területen mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási tevékenységet folytató
szervezet belső szervezeti felépítésére;
f) a biztonságos vadászat lehetőségére;
g) az erdőgazdálkodási üzemterv betartásának lehetőségére;
h) államhatár esetében a szükséges védőtávolságra, továbbá arra, hogy
i) zárványterület ne keletkezzen;
j) a háromezer hektár vagy azt meghaladó természetvédelem alatt álló
területek - a védelmükhöz szükséges övezettel együtt - lehetőleg önálló
vadászterületet képezzenek;
k) a háromezer hektárnál kisebb területű természetvédelem alatt álló
területek lehetőleg egy vadászterületre essenek.
(3) A vadászati hatóság a vadászterület legkisebb kiterjedésétől - a (4)
bekezdésben foglalt eset kivételével - legfeljebb ötszáz hektárral eltérhet,
amennyiben a kialakítandó vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása,
illetőleg hasznosítása egyébként biztosított.
(4) Különleges rendeltetésű vadászterület esetén az azt elrendelő
határozat a vadászterület legkisebb kiterjedésétől korlátozás nélkül eltérhet,
amennyiben a kialakítandó vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása,
illetőleg hasznosítása egyébként biztosított.
Vhr. 16. § (1) Zárványterület a Vtv. 19. §-ának (2)
bekezdésének i) pontja alkalmazásában
az a földterület,
a) amely önálló vadászterületként történő kialakítása
esetén - a különleges rendeltetésű vadászterület kivételével - kizárólag egy
vadászterülettel lenne határos, vagy
b) amelyet egy tulajdonosi közösség sem kíván
vadászterületének részévé tenni.
(2) Nem tekinthető zárványterületnek az a
földterület, amely egy vadászterülettel és az államhatárral vagy annak
védőzónájával határos.
Vtv. 20. § (1) A vadászterület határának megállapítása a vadgazdálkodási
üzemterv időtartamára érvényes.
(2) A vadászterület határának megváltoztatásakor - ideértve a
vadászterületek egyesítését, megosztását is - a vadászati hatóságnak
egyidejűleg határoznia kell a vadgazdálkodási üzemterv, valamint - a vadászati
jog haszonbérbe adása esetén - a haszonbérleti szerződés, jóváhagyásáról is.
(3) A vadászati hatóság nem utasíthatja el a vadászterület határának
megállapítására irányuló kérelmet, ha
a) a kérelemben javasolt határ megfelel az e törvényben írt feltételeknek,
és
b) a szomszédos vadászterülettel való érintkezés esetében az érintettek az e
törvényben írtaknak megfelelő tartalmú egyezséget kötnek.
(4) Amennyiben a vadászterület határának megállapítására,
megváltoztatására irányuló kérelem nem felel meg az e törvényben foglalt
feltételeknek, illetőleg, ha az érintettek a vadászati hatóság által közölt
időpontig az e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú egyezséget nem
kötnek, a vadászati hatóság a vadászterület határát a vadászati jog
kényszerhasznosítására vonatkozó szabályok szerint hivatalból állapítja meg.
A vadászterület
rendeltetésének megállapítása
Vtv. 21. § (1) A vadászterület rendeltetése szerint
a) vadgazdálkodási, vagy
b) különleges
rendeltetésű lehet.
(2) A vadászterület különleges rendeltetését a jogosult kérelmére a
minisztérium - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyetértésben -
határozatban állapítja meg, ha
a) azt a vad génállományának megőrzése szükségessé teszi;
b) oktatási-kutatási célból szükséges; valamint
c) a természetvédelmi érdekek érvényesítése ezt szükségessé teszi.
(3) A különleges rendeltetésű vadászterületen a vadászati jog
gyakorlásával kapcsolatos különleges feltételeket a határozat állapítja meg.
(4) A vadászterület különleges rendeltetésének közérdekből történő
megállapítását:
a) a miniszter,
b) a természetvédelemért felelős miniszter,
c) az oktatásért felelős miniszter
a tulajdonossal
való előzetes egyeztetés után kezdeményezheti. A határozat meghozatalára a
(2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A vadászterület közérdekből történő különleges rendeltetésű
vadászterületté való minősítéséből eredő többletköltség megtérítéséről az azt
kezdeményező köteles gondoskodni.
Vadaskert
létesítése
Vtv. 22. § (1) A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas,
muflon, valamint vaddisznó tartása, tenyésztése, vadászata céljából, arra
alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel elzárt része.
(2) A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek - a vadaskert
létesítését engedélyező határozatban szereplő vadfajok esetén - a vadászati
tilalmi időkre és a vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó előírásait
nem kell alkalmazni.
(3) A vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a
földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult
kérelmére a minisztérium - természetvédelem alatt álló terület esetében a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a HM kezelésében, illetve
használatában levő terület esetében a Honvédelmi Minisztériummal egyetértésben
- határozatban engedélyezi. A minisztériumnak az engedélyt a 24. § (2)
bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt feltételek meghatározásával kell kiadni.
(4) A vadászterület engedély nélküli bekerítése a vadgazdálkodási
szabályok megsértésének minősül.
(5) A vadászterület engedély nélküli bekerítése esetén a vadászterület
bekerítését engedélyező hatóság határoz a kerítés fennmaradásáról vagy annak
lebontásáról. A kerítés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a
jogosultat a vadgazdálkodási szabályok megsértése miatti felelőssége alól.
(6) A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a minisztérium - a
vadászati, az erdészeti, valamint az állat-egészségügyi hatóság útján - évente
felülvizsgálja, és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról.
Vtv. 23. § A vadaskert kerítésének fenntartásakor folyamatosan
biztosítani kell, hogy a kerítéssel elzárt területről a 22. § (1) bekezdésében
felsorolt vad ne törhessen ki, illetve hogy oda természetes úton ne jusson be.
E feltételek teljesítésének felróható okból való elmulasztása a vadgazdálkodási
szabályok megsértésének minősül.
Vadaspark
létesítése
Vtv. 24. § (1) Vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási
célból arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe.
(2) A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az
érintett földterület tulajdonosának, jogszerű használójának előzetes
hozzájárulásával, a jogosult kérelmére - védett természeti terület esetében a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyetértésben - a minisztérium
engedélyezi. Az engedélyben meg kell határozni:
a) a telepíthető, illetőleg a fenntartható vadfajt, valamint annak
darabszámát;
b) a vad tartásával kapcsolatos állat-egészségügyi feltételeket;
c) erdő esetében az erdő védelmével, valamint az erdei haszonvételek
gyakorlásával kapcsolatos feltételeket;
d) természetvédelem alatt álló terület esetében a terület védelmével
kapcsolatos feltételeket;
e) a vad tartásával kapcsolatos egyéb feltételeket.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a minisztérium a
vadászati, az erdészeti, valamint az állategészségügyi hatóság útján - a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a természetvédelmi hatóság útján -
évente felülvizsgálja, és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról.
Vhr. 17. § (1) Vadaskert, vadaspark létesítésének
engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)
a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti határozat meghozatalához az illetékes
vadászati hatóság véleményét kikéri.
(2) A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése
a) vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha,
b) más nagyvadfajok esetében 500 ha,
úgy kialakítva, hogy a kerítése megfeleljen a Vtv. 23. §-ban foglalt
követelményeknek.
(3) Ha a vad szaporítása és tartása, illetve a
vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti egységekben történik, az egybefüggő
vadászati célú területrész terjedelmének meg kell felelnie a (2) bekezdésben
foglaltaknak. Ez esetben a tartott vad elejtése kizárólag a vadászati célú
egységben történhet. Állat-egészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt
szükséges állományszabályozás céljából, kérelemre a vadászati hatóság
engedélyezheti a hivatásos vadász által lőfegyverrel történő állományapasztást
a nem vadászati célú területrészen is.
(4) A vadaskert létesítésének engedélyezésére
irányuló kérelem tartalmi követelményeit a 3.
számú melléklet tartalmazza.
Vhr. 18. § (1) A vadaskert egészében (minden
egységében) biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és -
különösen a vadászati célú egységben - kitérési, illetve menekülési
lehetőségét.
(2) Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat - a
vad szaporodására általánosan elfogadott etikai szabályok megtartása mellett,
továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján -
kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, melyek a vadaskert engedélyezési
határozatában szerepelnek.
Vhr. 19. § (1) A vad nem vadászati célú zárttéri
tartásának minősül:
a) ha a vad zárttéri tartását részben vagy egészben nem
vadászati célra végzik;
b) ha a vadaskertben tartható vad szaporítását, tartását
szolgáló elkerített terület a vadaskerttől úgy áll külön, hogy a vad átjárása
vagy lábon való átterelése nem lehetséges.
(2) A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását
a vadászati hatóság - a minisztérium engedélyében meghatározottak, továbbá az
éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint, valamint a vad zárttéri
tartására a Vtv. 32. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - vadászati
évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő
kiengedését, hasznosítását, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön
Z (zárttéri) megjelölésű azonosító jelet ad ki.
(3) Aki zárttéri tartáshoz szükséges engedély nélkül
vagy a zárttéri tartásra, hasznosításra vonatkozó hatósági engedélytől eltérően
tart vadat, cselekménye a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt zárttéri tartást az illetékes vadászati
hatóság engedélyezi.
Vtv. 25. § (1) A vadaspark bekerítésénél, a kerítés fenntartásánál a
22-23. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével
szabad. A vadászati hatóság az engedélyt állat-egészségügyi ok esetében az
állategészségügyi hatóság, védett természeti terület esetén pedig a
természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával adja meg. A
vadászati hatóság - amennyiben az engedélyben szereplő vadlétszám és ivararány
másképp nem állítható helyre - kérelemre vagy hivatalból vadállomány-szabályozó
vadászatot rendelhet el.
A vadászterületek
nyilvántartása
Vtv. 26. § A vadászati hatóság a vadászterületekről nyilvántartást vezet.
A nyilvántartás tartalmazza:
a) a vadászterület azonosítására alkalmas adatokat;
b) a vadállományra vonatkozó becslési, elejtési és trófeabírálati adatokat;
c) a vadászterületet érintő hatósági határozatokat;
d) a vadaskertre, valamint a vadasparkra vonatkozó adatokat.
Vhr. 20. § A vadászati hatóság a vadászterületekről a
4. számú melléklet szerint - a
vadgazdálkodási egységekre megállapított kódszámok alapján - nyilvántartást
vezet.
A vadászati jog
kényszerhasznosítása
Vtv. 27. § (1) Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa,
illetőleg a vadászatra jogosult a 10., 12. és 13. §-okban előírt önálló vagy
társult vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási kötelezettségének a
vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget, vagy a 28-30. §-okban
a vad- és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségeit megszegi, és ezáltal az
adott vadászterület vadlétszámának, nem vadászható állatfaj egyedének és más
élő szervezetnek - beleértve a természetvédelmi oltalom alatt álló élő
szervezeteket is - a fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti
a vadászati hatóság védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi
hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vad- és élőhelyének védelme,
valamint a vadkárok megelőzése érdekében - az érintett tulajdonos költségére
határozatában
a) megállapítja a vadászterület határát,
b) a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elrendeli, hogy a
vadászterületnek minősülő földterület tulajdonosa, illetve - társult vadászati
jog esetén - tulajdonosainak közössége a vadászati jog haszonbérbe adásáról a
vadászati hatóság által nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján kiválasztott
haszonbérlővel a vadászati hatóság által megállapított határidőig kössön
szerződést, amely határidő elmulasztása esetén a haszonbérleti szerződést a
vadászati hatóság képviselője az érintett tulajdonos, illetve - társult
vadászati jog esetén - a tulajdonosok közössége törvényes képviselőjeként köti
meg,
c) megállapítja a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét,
d) megállapítja a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét,
e) gondoskodik az időszerű vadgazdálkodási, illetőleg vadvédelmi munkálatok
elvégzéséről,
f) hatósági vadászatot rendel el,
g) korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja a vadászatra jogosult
vadgazdálkodási és vadászati tevékenységének részét vagy egészét
[az a)-g)
pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: a vadászati jog
kényszerhasznosítása].
(2) Ha az (1) bekezdés a)-e) pontjai
szerinti kérdésekben a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejáratát
megelőző hatvanadik napig az érintett tulajdonosok érvényes határozatot nem
hoznak, a vadászati hatóság bármelyik tulajdonos kérelmére elrendelheti a
vadászati jog kényszerhasznosítását. A vadászati hatóság a vadászati jog
kényszerhasznosításáról szóló határozatát tizenöt napon belül hozza meg.
(3) A vadászati jog (1) bekezdés b)
pontja szerinti haszonbérbe adása esetén:
a) a haszonbérleti szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó
vadgazdálkodási üzemterv érvényességének időtartamáig kell megkötni,
b) az a vadászati hatóság, amelynek képviselője az érintett tulajdonos,
illetve tulajdonosok közössége törvényes képviselőjeként a haszonbérleti
szerződést megkötötte, az általa kiválasztott haszonbérlő, illetve vadászatra
jogosult ügyében nem gyakorolhat hatósági jogkört, mely utóbbira a -
haszonbérleti szerződés érvényességének idejéig - a minisztérium által kijelölt
vadászati hatóság az illetékes,
c) a haszonbérleti szerződés megkötésében eljáró vadászati hatóság mindaddig
gyakorolja a törvényes képviseletből adódó jogait, ameddig a föld tulajdonosa,
illetve a tulajdonosok közössége eleget nem tesz a 10. § (2) bekezdésében,
illetve a 13. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének.
(4) A (3) bekezdés c) pontja
szerinti esetben a kijelölt vadászati hatóság határozatában rendelkezik az
eljáró vadászati hatóság törvényes képviseletének megszűnéséről. A törvényes
képviselet megszűnésével egyidejűleg e vadászati hatóság köteles a föld
tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége felé elszámolni.
(5) A vadászati jog kényszerhasznosítása során az eljáró hatóságnak
biztosítania kell, hogy a vadállomány, valamint a vadkárral érintett vagyon
védelme a földtulajdonos rendelkezési jogát csak az intézkedés mértékével
arányosan korlátozza.
(6) A vadászati jog gyakorlására vagy hasznosítására felszólító, valamint
a vadászati jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági határozat
a) közszemlére tétel útján is közölhető;
b) fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó.
(7) A hatósági vadászat során az elejtett vad, illetve annak trófeája
értékesítéséről a vadászati hatóság gondoskodik, a föld tulajdonosa, illetve a
jogosult csak a felmerült költségeket - ideértve a vadgazdálkodás költségeit -
meghaladó részére tarthat igényt.
Vhr. 21. § (1) Hatósági vadászat elrendeléséről szóló
határozatban a vadászati hatóságnak meg kell határoznia a vadászat feltételeit:
a) az elejthető vadfajok körét,
b) az elejtés módját, eszközeit,
c) a hatósági vadászat rendjét,
d) a megbízott személyét vagy a kirendelés
szükségességét.
(2) Hatósági vadászatra hivatásos vadász, mezőőr,
erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet, valamint természetvédelmi és vadászati
hatóság tagja bízható meg, illetve rendelhető ki, ha rendelkezik a vadászat
gyakorlásához szükséges feltételekkel. A mezei őrszolgálat, a természetvédelmi,
valamint a vadászati hatóság tagját a vadászati hatóság megkeresésére kizárólag
az érintett munkáltatója rendelheti ki.
(3) A hatósági vadászatot a vadászatra jogosult
költségére kell elvégezni, melynek költségeit a vadászati hatóság előlegezi
meg. A hatósági vadászaton elejtett vadból származó bevételnek a hatósági
vadászat költségeivel csökkentett részét a vadászati hatóság vagy megbízottja
utalja a jogosult számlájára.
(4) Amennyiben a hatósági vadászaton elejtett vad
értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a hatósági vadászat költségét, a
jogosult köteles a különbözetet a vadászati hatóság elszámolását követően
haladéktalanul megfizetni a - külön jogszabály szerinti -
10032000-01031654-00000000 számú Vadgazdálkodási bevételek központi kincstári
számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben,
készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással. A hatósági vadászat meg nem
térült költsége a jogosulttól adók módjára behajtható.
II. Fejezet
A VAD ÉS ÉLŐHELYÉNEK
VÉDELME
Általános szabályok
Vtv. 28. § (1) A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a nem
vadászható állatfajok, az élő szervezetek, valamint a vadászterületre
meghatározott legkisebb vadlétszám fennmaradását.
(2) A vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos
vadászaton kívül a vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni.
(3) A vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó-, és táplálkozási,
valamint szaporodási vagy költési helyét zavarni. Nem minősül zavarásnak az
okszerű mező- és erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység, ideértve a
halastavak lehalászását is.
(4) Tilos a madarak fészkének és fészkelésének vadászati célra
engedélyezett vagy bármely más eszközzel való zavarása, megrongálása vagy
elpusztítása. A vadászati hatóság a tilalom alól - a természetvédelmi hatóság
előzetes szakhatósági hozzájárulásával - felmentést adhat, amennyiben a
vadállomány védelme, valamint a vadkárok mege,őzése ezt különösen indokolttá
teszi.
Vtv. 29. § (1) Tilos a vad kínzása. A vad elejtése, elfogása nem járhat
annak kínzásával.
(2) A vadász köteles az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat
annak elejtése céljából felkutatni. A vadat - kímélete érdekében - gyors és
azonnali halált okozó lövéssel kell elejteni.
Tiltott vadászati
módok
Vtv. 30. § (1) A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben
meghatározott módon szabad. Tilos a vadat a vonatkozó közösségi rendeletben
foglalt csapdázási módszerrel, valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve
elpusztítani.
(2) A vadászati hatóság - védett természeti területek vonatkozásában a
természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával -
vadgazdálkodási, humán-, illetve állat-egészségügyi indokokra tekintettel, a
mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével
engedélyezheti szelektív méreg alkalmazását.
(3) A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad
elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja vagy
elejtheti
a) a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve
b) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás
megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának
felderítésére nincs közvetlen lehetőség.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel
ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a
vakvezető kutyára.
Vhr. 22. § (1) A sebzett vadat addig kell keresni,
amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövésnél akkor is utánkeresést
kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók.
(2) A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak
testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.
(3)
(4) Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a
jogosult köteles legalább huszonnégy óránként ellenőrizni. Éjszakai működés
esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a
befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül el kell
távolítani.
(5) A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén
haladéktalanul gondoskodni kell annak állat-egészségügyi ellátásáról.
Vtv. 31. § (1) Vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a
föld használójának előzetes hozzájárulásával létesíthető.
(2)
Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések
tulajdonjogának, illetve a használatának kérdésében a vadgazdálkodási üzemterv
jóváhagyásáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések
létesítője a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel
léphet fel a jogosulttal szemben.
(3) A védett természeti területen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény
a természetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető.
(4) Vadászterületen vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésekor
figyelemmel kell lenni a vad természetes életfeltételeire, jellemző
mozgásirányára.
Vhr. 23. § (1) A vadászterületen egy évnél hosszabb
időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a
tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni.
(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem
veszélyezteti a fa életképességét.
Vtv. 32. § (1) Mesterséges vadtenyésztési tevékenység folytatásához,
továbbá vad zárttéri tartásához, vad vadászterületre történő kiengedéséhez a
vadászati hatóság engedélye szükséges. A vadászati hatóság az engedélyt -
védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatóság, erdő esetében az
erdészeti hatóság, valamint az állat-egészségügyi hatóság - előzetes
szakhatósági hozzájárulásával adja ki.
(2) A mesterséges
vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá a vad engedély
nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri tartása a
vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
(3) Mesterséges vadtenyésztő telepet létesíteni, továbbá a tenyésztett
vadat vadászterületre kiengedni csak az állategészségügyre vonatkozó szabályok
alapján lehet.
Vhr. 24. § (1) A Vtv. 32. §-ának alkalmazásában a
vadgazdálkodási és vadászati tevékenység során mesterséges vadtenyésztési
tevékenység a vad zárttéri tartása és szaporítása.
(2) Vadászterületnek nem minősülő területen, valamint
vadasparkban tartott nagyvad vadaskertbe történő kihelyezését a vadászati
hatóság az éves vadgazdálkodási tervben engedélyezi. Vadászterületnek nem
minősülő területről vagy vadasparkból származó nagyvad szabad vadászterületre
nem helyezhető ki.
(3) Vadászterületnek nem minősülő területről vagy
vadasparkból a vadaskertbe telepített, illetve kihelyezett nagyvadat a jogosult
köteles jól felismerhetően, a vad teljes élettartamára maradandó módon
megjelölni. Az ilyen vad származásáról az átvevőt, illetve a vadászt
tájékoztatni kell, és ezt az állatkísérő okmányban is fel kell tüntetni.
(4) A vadászatra jogosult vadászterületnek nem
minősülő területről vagy vadasparkból vadaskertbe csak a (3) bekezdésben előírtak
szerint megjelölt vadat helyezhet ki.
(5) Az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri
vadtartás, valamint a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kötelezettségek megsértése
a vadgazdálkodás szabályainak megsértésének minősül.
Vtv. 33. § (1) Vadászterületre csak olyan vad helyezhető ki, amely
megfelelő állat-egészségügyi igazolással rendelkezik, és ennek alapján a
természeti környezetben élő állatfajoknak a telepített vad által történő
állatbetegségekkel való fertőzése kizárható.
(2) A vadászterületen Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos
állatfaj vadászati célú telepítését a minisztérium - a Környezetvédelmi és
Vízügyi Minisztériummal egyetértésben - engedélyezi.
A jogosult vad- és
élőhelyvédelmi feladatai
Vtv. 34. § (1) A jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt,
annak biológiai sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élőhelyének
őrzéséről gondoskodni.
(2) A jogosult köteles nem zárt vadászterületén a vadállomány tömeges
pusztulásának megelőzése, mentése érdekében, vadaskertjében, vadasparkjában a
vadállomány fenntartásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges
megfelelő minőségű takarmánymennyiségről és a vadnak ivóvízzel való ellátásáról
gondoskodni.
(3) A jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes
hozzájárulásával a vad és élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket,
berendezéseket állíthat fel.
Vtv. 35. § (1) A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket,
amelyek a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, a beteg vad
gyógyítása, az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének megakadályozása
érdekében szükségesek.
(2) A jogosult az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében
köteles:
a) a fertőző állatbetegség gyanúját vagy fellépését, valamint a
vadállományban tapasztalható jelentősebb elhullást az illetékes
állat-egészségügyi, valamint népegészségügyi hatóságnak,
b) a növényvédő szer által a vadban okozott károsodást vagy annak gyanúját
az illetékes növényvédelmi, valamint népegészségügyi hatóságnak
haladéktalanul
jelenteni.
(3) Amennyiben a jogosult a vad és élőhelyének védelmére előírt
kötelezettségének nem, vagy nem a megfelelő módon tesz eleget, és a vad,
valamint élőhelyének védelme másként nem biztosítható, a vadászati hatóság
határozatában - megfelelő határidő megjelölésével - felhívja e
kötelezettségének teljesítésére, melynek elmulasztása esetén a szükséges
munkálatokat a jogosult költségére és felelősségére elvégeztetheti.
Vtv. 36. §
Vadászati tilalmak
Vtv. 37. § A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni:
a) tiltott vadászati eszközzel;
b) tiltott vadászati módon;
c) vadászati tilalmi időben;
d) vadászati kíméleti területen;
e) vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén.
Vhr. 25. § A Vtv. 37. § a)-e) pontjaiban foglalt tilalmak megszegése a vadászat rendje
megsértésének minősül.
Vadászati idény és
vadászati tilalmi idő
Vtv. 38. § (1) A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és
a következő év február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a
naptári időszak, mely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok
vadászatának idejét (a továbbiakban: vadászati idény). A vadászati idényt a
miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben
állapítja meg.
(2) Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg,
a vadászati éven belül kímélni kell (a továbbiakban együtt: vadászati tilalmi
idő).
(3) A vadászati hatóság hivatalból vagy kérelemre indított eljárás során
- erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, természetvédelem alatt
álló területrész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes
szakhatósági hozzájárulásával - a vad védelme, az erdészeti és a növényi
kultúrák, valamint a mesterséges vizek halállományának védelme, járványveszély
és a vad által okozott folyamatos károsítás megelőzése érdekében, továbbá
tudományos, oktatási és kutatási célból:
a) a rendeletben meghatározott vadászati idényt meghatározott
vadászterületekre meghosszabbíthatja;
b) a rendeletben meghatározott vadászati idényt meghatározott
vadászterületekre rövidebb időszakban állapíthatja meg, továbbá
c) a vadászati idényen belül korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több
vadfaj vadászatát;
d) meghatározott vadfaj túlszaporodása esetén vadászati tilalmi időben
vadászatot engedélyezhet vagy rendelhet el.
(4) Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj eseti vadászatát - az
oltalom feloldása után, a vadászati hatóság előzetes szakhatósági
hozzájárulásával - a természetvédelmi hatóság engedélyezi.
Vhr. 26. § A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3)
bekezdésének c) pontja alapján a
kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően
vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen, ha a jogosult a Vtv. 16-18. §, a
22-25. §, a 28-35. §, 38-39. §, 69-71. § és a 82-83. §-okban foglalt
kötelezettségeinek nem tesz eleget.
Vhr. 27. § (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A
vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed
az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre
vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.
(2) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt
vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai
kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság - védett természeti
területet, illetve NATURA 2000 területet illetően a természetvédelmi hatóság
szakhatósági hozzájárulásával - szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben
meghatározza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.
(3) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt
vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan
beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az
elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban beteg
megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A
jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra
alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak
bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály
szerinti igazolást állít ki.
(4)
(5) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével a vad
vadászati idényen kívüli - vadászati hatóság engedélye nélkül történt -
elejtése a vadászat rendje megsértésének minősül.
Vadászati kíméleti
terület
Vtv. 39. § (1) A vadászati hatóság - a védett természeti területet
érintően a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a
vadászterületet vagy a vadászterület meghatározott részét vadászati kíméleti
területnek minősítheti
a) amennyiben a vad és élőhelyének védelme másként nem biztosítható;
b) a vízivad fészkelésének és vonulásának területén;
c) a halastó vagy a természetes víz területét a lehalászás idejére.
(2) Az emberi környezet nyugalma és közbiztonsága érdekében vadászati
kíméleti területnek nyilvánítható az (1) bekezdésben foglaltak szerint a
település környezetének meghatározott része.
(3) A vadászati kíméleti területen a tilalom feloldásáig tilos vadászni.
Amennyiben a vadkár másként nem hárítható el, a vadászati hatóság a vadászati
kíméleti területen is engedélyezheti a vadászatot.
III. Fejezet
VADGAZDÁLKODÁS
A vadgazdálkodási
tevékenység tervszerűsége
Vtv. 40. § E törvény alkalmazásában vadgazdálkodásnak minősül a
vadállomány és az élőhelyének - ideértve a biológiai életközösséget is -
védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység.
Vtv. 41. § (1) A vadállomány és élőhelye védelmének, fennmaradásuk hosszú
távon való biztosítása, a gazdálkodói érdek, továbbá a vadászterületen
folytatott gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése, védett
természeti területen a természetvédelmi célok megvalósítása, továbbá a
vadászati jog szakszerű gyakorlása, hasznosítása érdekében tervszerű
vadgazdálkodási tevékenységet kell folytatni.
(2) A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűségét:
a) körzeti vadgazdálkodási terv;
b) hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv;
c) éves vadgazdálkodási terv
készítésével;
d) Országos Vadgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár)
fenntartásával, valamint az abban foglalt egyes adatok kötelező
felhasználásával
kell biztosítani.
(3) Az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak alapján a
miniszter közvetlenül, illetve az érintett vadászati és erdészeti hatóságok
útján gondoskodik a körzeti vadgazdálkodási terv és a körzeti erdőterv közötti
összhang megteremtéséről.
Körzeti
vadgazdálkodási terv
Vtv. 42. § (1) A körzeti vadgazdálkodási terv az e törvényben foglalt
célok megvalósítását szolgáló tíz évre szóló hosszú távú vadgazdálkodási
előírás.
(2) A miniszter állami feladatként gondoskodik a vadgazdálkodási körzetek
kijelöléséről, annak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a
továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában való közzétételéről, valamint a
körzeti vadgazdálkodási terv elkészítéséről.
(3) A körzeti vadgazdálkodási tervet a miniszter - a védett természeti
területekre vonatkozó rész tekintetében a természetvédelemért felelős
miniszterrel egyetértésben - adja ki, és az Adattár útján gondoskodik annak
közzétételéről.
Vtv. 43. § (1) A körzeti vadgazdálkodási terv az adott térségre
vonatkozóan tartalmazza:
a) a vad élőhelyének általános jellemzését;
b) az egyes vadfajok állományának leírását;
c) a vadállomány-szabályozás irányelveit, az egyes vadfajok szerint
fenntartandó legkisebb vadlétszámot (törzsállomány), valamint az élőhelyet még
nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot;
d) a körzeti trófeabírálat irányelveit;
e) a védett természeti területen a természet- és tájvédelmi előírásokat.
(2) A körzeti vadgazdálkodási terv erdőre vonatkozó egyes adatait a
körzeti erdőterv alapján kell megállapítani.
(3) A körzeti vadgazdálkodási terv készítése során biztosítani kell, hogy
a körzethez tartozó jogosultak a tervet még annak kiadása előtt - a rájuk
vonatkozó adatok vonatkozásában - megismerhessék és ahhoz javaslatokat
tegyenek. A körzeti vadgazdálkodási tervet az érintett jogosultak véleményének
kikérése után kell elkészíteni.
Vadgazdálkodási
üzemterv
Vtv. 44. § (1) A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a körzeti
vadgazdálkodási terv alapján elkészített - e törvény eltérő rendelkezése
hiányában - tíz évre szóló vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint lehet
gyakorolni vagy hasznosítani.
(2) A körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv
érvényességének időtartamát az (1) bekezdésben foglaltaknál rövidebb
időtartamban is meghatározhatja, feltéve, ha a vadászati jog szakszerű hasznosítása
egyébként biztosítható. Amennyiben a vadállomány védelme ezt különösen
indokolttá teszi, a körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv
érvényességének időtartamát az (1) bekezdésben foglaltakhoz képest legfeljebb
három évvel hosszabb időtartamban is előírhatja.
(3) A vadgazdálkodási üzemterv elkészítése során figyelemmel kell lenni a
vadászterületen élő vadfajok genetikai értékének megőrzésére, továbbá a
vadállomány túlszaporodásából eredő károk megelőzésére.
(4) A jogosult a vadgazdálkodási üzemterv elkészítéséről a körzeti
vadgazdálkodási tervnek az adott vadászterületre vonatkozó előírásai szerint
köteles gondoskodni.
(5) A jogosult felel a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak
végrehajtásáért.
Vtv. 45. § (1) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmazza:
a) a vadászterület azonosító adatait;
b) az élőhely általános jellemzését;
c) a vadászterületen található vadállomány jellemzőit;
d) a vadállomány-szabályozás helyi irányelveit;
e) a vad takarmányozására, a vadföldgazdálkodásra vonatkozó előírásokat;
f) a vad és élőhelyének védelmével, továbbá a természet- és tájvédelemmel
kapcsolatos kötelezettségeket.
(2) A vadgazdálkodási üzemtervet - az erdőt érintő rész vonatkozásában az
erdészeti hatóság, a védett természeti terület vonatkozásában a
természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vadászati
hatóság hagyja jóvá.
(3) Ha a vadgazdálkodási üzemterv elkészítésekor nem ismert a
vadállomány, valamint ha az élőhely állapotában bekövetkezett változás ezt
indokolja, a vadászati hatóság kérelemre vagy hivatalból - az erdőt érintő rész
vonatkozásában az erdészeti hatóság, a védett természeti terület vonatkozásában
a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a
vadgazdálkodási üzemterv módosításáról határoz.
Vtv. 46. § (1) A vadgazdálkodási üzemterv előírásai akkor is érvényben
maradnak, ha a jogosult személyében változás következik be. Az új jogosult
köteles a vadgazdálkodási üzemtervben foglalt előírások végrehajtásáról - annak
érvényességi idején belül - gondoskodni.
(2) A vadgazdálkodási üzemterv elkészítésének részletes szabályait a
miniszter rendeletben állapítja meg.
Vhr. 28. § (1) Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú
vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező,
a vadgazdálkodási tervezés szakértői névjegyzékébe felvett személy készíthet.
(2) A vadgazdálkodási tervezésre jogosult szakértők
névjegyzékét - a kiadott engedélyek számának megadásával - a minisztérium
hivatalos lapjában évenként teszi közzé.
(3) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmi
követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza.
Az éves
vadgazdálkodási terv
Vtv. 47. § (1) A jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles
legalább a tárgyév február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászterület éves
vadgazdálkodási tervét elkészíteni, és azt a vadászati hatósághoz jóváhagyás
végett benyújtani.
(2) Az éves vadgazdálkodási terv tartalmazza:
a)
b) vadfajonként az elejthető, elfogható vadlétszámot;
c) a vadászterületen vadászat céljából szabadon engedhető mesterségesen
tenyésztett vad faját és darabszámát;
d) a vad vagy a vadhús értékesítési, illetve vadászrészként történő
juttatási tervét;
e) a vad takarmányozásával kapcsolatos feladatokat.
f)
(3) Az éves vadgazdálkodási tervet a vadászati hatóság hagyja jóvá.
(4) A vadgazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályait a
miniszter rendeletben állapítja meg.
Vhr. 29. § (1) Az éves vadgazdálkodási tervet
legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai
gyakorlattal rendelkező személy készíthet.
(2) Az éves vadállománybecslést és vadgazdálkodási
tervet minden év február 15. napjáig kell az illetékes vadászati hatósághoz
benyújtani.
(3) Az éves vadállománybecslés és vadgazdálkodási
terv részletes követelményeit a 7. számú
melléklet tartalmazza.
(4) Az éves vadgazdálkodási terv mezei nyúl és fácán
hasznosítására vonatkozó részét a vadászati hatóság a tárgyév szeptember 30-ig
hivatalból felülvizsgálja, és amennyiben a terv elkészítésekor nem ismert
változás következett be a mezei nyúl és a fácán hasznosítható állományában vagy
az élőhely állapotában, akkor az éves vadgazdálkodási tervet hivatalból
módosítja.
Vhr. 30. § (1) Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz
százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság előzetesen,
kérelemre engedélyezheti.
(2) Az apróvad hasznosításának tíz százalékot
meghaladó mértékű elmaradása kivételével az előzetesen nem engedélyezett
eltérés - ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó 16.
számú melléklet szerinti előírásokat - a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a
vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
(3) Az éves vadgazdálkodási terv készítése
jóváhagyása során kárveszély esetén figyelembe kell venni a nem az adott
vadászterületen szaporodó, de ott megjelenő és vadkárt okozó váltóvadat is. Az
éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a
vadászati hatóság a trófeás vad korosztályi viszonyait és hasznosítását,
valamint a tervezett törzsállomány és szaporulat mellett a váltóvad
mennyiségét, illetve arányát is vizsgálja.
Vhr. 31. § (1) A vadgazdálkodási-vadászati
képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza.
(2) Aki éves vadgazdálkodási tervet készít - az első
alkalommal - köteles benyújtásakor az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti
képzettségét igazolni.
Országos
Vadgazdálkodási Adattár
Vtv. 48. § (1) A vadgazdálkodás, a vad és élőhelye védelmének országos
szintű szabályozása érdekében a miniszter állami feladatként Adattárat tart
fenn és működtet.
(2) Az Adattár tartalmazza:
a) a körzeti vadgazdálkodási tervek adatait;
b) a vadászterületek azonosítására szolgáló adatokat;
c) a jogosultak nevét (cégét), címét (székhelyét);
d) a vadgazdálkodási üzemtervek adatait;
e) az éves vadgazdálkodási tervek adatait;
f) vadfajonként a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változásokat;
g) a trófeabírálat adatait.
Vtv. 49. § (1) A vadgazdálkodásnak, a vad és élőhelye védelmének e
törvény szerinti tervezése, irányítása és ellenőrzése az Adattár adatainak
felhasználásával történik.
(2) Az Adattár a jogosult, a vadászterület igazolt földtulajdonosai,
valamint földhasználói számára - a rájuk vonatkozó rész tekintetében -, továbbá
az egyénileg nem azonosítható adatok bárki számára nyilvánosak. A miniszter az
adatszolgáltatást rendeletben feltételekhez, illetőleg igazgatási szolgáltatási
díj (a továbbiakban: díj) fizetéséhez kötheti. Az Adattár adatairól kiállított
igazolás közokiratnak minősül.
(3) A miniszter az adatgyűjtés alapján évenként tájékoztatót tesz közzé
az ország vadállományának helyzetéről.
Hivatásos vadász
alkalmazása
Vtv. 50. § (1) Hivatásos vadász csak vadászkamarai tag lehet.
(2) A jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási
tervben foglaltak szakszerűségének biztosítása, továbbá a vad és élőhelyének
védelme érdekében vadászati szakszemélyzetként köteles a szakirányítási
feladatok ellátására vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett
háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban meghatározott
képesítéssel és vadászlőfegyver tartási engedéllyel rendelkező, az Országos
Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) által nyilvántartásba vett
hivatásos vadász igénybevételéről önállóan vagy más jogosulttal közösen
gondoskodni.
(3) A vadászati hatóság a (2) bekezdésben foglaltak alól - így különösen,
ha a vadászterület természeti adottságai ezt indokolják - felmentést adhat.
(4) A vadászati hatóság, amennyiben a vad és élőhelyének szakszerű
védelme ezt különösen indokolttá teszi, felsőfokú végzettségű hivatásos vadász
igénybevételét is előírhatja, míg tízezer hektárt meghaladó vagy különleges
rendeltetésű vadászterület esetén felsőfokú végzettségű hivatásos vadász
igénybevétele kötelező.
(5) Hivatásos vadász igénybevételének minősül, ha a jogosult megfelelő
képesítéssel rendelkezik, és a kamaránál hivatásos vadászként nyilvántartásba
vették.
Vtv. 51. § (1) A hivatásos vadász a működési helye szerint illetékes
vadászati hatóság előtt a miniszter által rendeletben meghatározott szövegű
esküt tesz. Az eskü letételét követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt
nyilvántartásba veszi, részére azonos sorszámú szolgálati igazolványt és
jelvényt és hitelesített szolgálati naplót ad át.
(2) A kamara a hivatásos vadászokról a külön törvényben foglaltak szerint
nyilvántartást vezet.
(3) A hivatásos vadászok nevét, szolgálati igazolványuk számát, valamint
szolgálati helyüket kétévenként a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell
tenni.
(4)
Vhr. 32. § (1) A vadászterület vadgazdálkodásának
egészét irányító munkakörű hivatásos vadász, továbbá a 33. § (3) bekezdésében
foglaltak szerint az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, továbbá az erdő
őrzésével megbízott szakszemélyzet tagja kivételével, a Vtv. 50. § (1)
bekezdésében foglaltak szerinti igénybevételnek a hivatásos vadász szerződés
alapján történő foglalkoztatása minősül, amely legalább a heti 36 órát eléri.
(2) A hivatásos vadász működési területe - a
vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász
kivételével - a több jogosult által történő közös igénybevétel esetén sem
haladhatja meg a háromezer hektárt.
Vhr. 33. § (1) Hivatásos vadásznak minősül a
jogosultnál a 32. § (1)-(2) bekezdésekben foglaltak szerint vadgazdálkodási
szakfeladatokat ellátó személy, aki e rendelet szerint legalább középfokú
szakirányú képesítéssel rendelkezik vagy megfelel a (2) bekezdésben foglalt
feltételeknek, továbbá e minőségében hatósági esküt tett és a vadászati hatóság
hivatásos vadászként a nyilvántartásba veszi.
(2) Hivatásos vadászként alkalmazható - a vadászati
hatóság előzetes engedélye alapján - az a személy is, aki 2002. szeptember 1.
napjáig a középfokú szakirányú képesítést megszerezte vagy ugyanezen időpontig
igazolta, hogy megszakítás nélküli, legalább ötéves hivatásos vadászi
munkaviszonnyal rendelkezik.
(3) A hivatásos vadászokra előírt feltételek megléte
esetén hivatásos vadászként foglalkoztatható az őrzés feladatát ellátó halőr,
mezőőr, valamint az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja,
amennyiben a munkaköreikre megadott működési területek fekvése összefügg.
Vhr. 34. § (1) A vadászati hatóság a hatósági esküt
tett hivatásos vadászt a 9. számú
melléklet I. része szerint veszi nyilvántartásba. A 9. számú melléklet II.
része tartalmazza az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban:
vadászkamara) területi szervezetének a hivatásos vadász kamarai tagról vezetett
nyilvántartás mintáját. A hivatásos vadász esküjének szövegét és az esküokmány
formáját a 10. számú melléklet tartalmazza.
(2) A hivatásos vadász szolgálati igazolványa, az
igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvénye, valamint a szolgálati
naplója mintáját a 11. számú melléklet tartalmazza.
(3) A jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásának
megszűnését - a megszűnését követő 15 napon belül - bejelenteni a működésének
helye szerinti vadászati hatóságnak.
(4) A vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász
alkalmazásáról, szolgálati helyéről, továbbá alkalmazásának megszűnéséről - az
alkalmazást, illetve az alkalmazás megszűnését követő 15 napon belül -
tájékoztatni a működésének helye szerinti rendőrhatóságot, valamint a hivatásos
vadász lakóhelye szerint illetékes vadászkamarát.
Vhr. 35. § (1) A hivatásos vadász részére a jogosult
a (3)-(4) bekezdésekben meghatározott egyenruhát és felszerelést biztosít.
(2) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása
során jogosult a vadász hagyományoknak megfelelő egyenruha viselésére.
(3) A hivatásos vadász kötelező egyenruhája: ünnepi
öltöny, kalap, melynek kihordási ideje legfeljebb harminchat hónap, téli
terepruha, nyakkendő, sapka, sál kesztyű, nadrágszíj, melyek kihordási ideje
legfeljebb huszonnégy hónap, nyári terepruha, ing, esőkabát, zokni, cipő,
bakancs, gumicsizma, melyek kihordási ideje legfeljebb tizenkét hónap. A
hivatásos vadász ruházatán szerepel a Hivatásos Vadász feliratú embléma.
(4) A hivatásos vadász kötelező szolgálati
felszerelése a következő: a vadászterület jellegének megfelelő szolgálati
vadászlőfegyver tokkal, golyós lőfegyver esetén céltávcsővel, könnygázszóró
palack, vadásztőr, táska, távcső tokkal, kézi lámpa, egyéni sebkötöző csomag,
valamint a működési terület térképe.
(5) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása
során köteles a ruházatán a 11. számú melléklet szerinti szolgálati jelvényét
viselni, valamint a szolgálati igazolványát és naplót magánál tartani. A
szolgálati igazolvány és napló, valamint a jelvény elvesztését az illetékes
vadászati hatóságnak haladéktalanul köteles bejelenteni.
Vtv. 52. § (1) A jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazását, azt
megelőzően legalább tizenöt nappal - a szolgálati hely megjelölésével - a
vadászati hatóságnak nyilvántartásbavétel céljából bejelenteni.
(2) Amennyiben a jogosult a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó
kötelezettségének a vadászati hatóság felhívására nem vagy nem a törvényben
foglalt feltételek szerint tesz eleget, a vadászati hatóság a hivatásos vadász
alkalmazásáig felfüggesztheti a jogosult vadászterületén a vadászatot, továbbá
a szükséges munkálatokat a jogosult költségére és felelősségére elvégeztetheti.
Vtv. 53. § (1) A hivatásos vadász a vadászati jog szakszerű
gyakorlásának, illetőleg hasznosításának biztosítása érdekében:
a) szakmailag elősegíti a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási
tervben foglalt előírások teljesítését;
b) ellátja a vadállomány és élőhelyének védelmével kapcsolatos
szakfeladatokat;
c) közreműködik a vadászat rendjének, valamint a vadászetikai szabályok
megtartásában;
d) köteles az a)-c) pontokkal
kapcsolatos megállapításait, intézkedéseit a szolgálati naplóban rögzíteni.
(2) A vadászati hatóság - kérelemre vagy hivatalból - legfeljebb egy évre
bevonhatja a hivatásos vadász szolgálati igazolványát, jelvényét és szolgálati
naplóját, ha a hivatásos vadász az (1) bekezdés szerinti feladatainak
ellátásával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi.
Vhr. 36. § (1) A hivatásos vadász a szolgálati
naplóba naponta köteles a szolgálati idő kezdetét és végét, valamint a
vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos eseményeket bejegyezni, így
különösen a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekményeket, a vadállományra
vonatkozó megfigyeléseit, szolgálati tevékenységével összefüggésben elejtett
vadat és az észlelt vadkárt. A tudomására jutott vadkárt köteles a jogosultnak
haladéktalanul jelenteni. A hivatásos vadász naponta, szolgálata végén köteles
bejegyzéseit aláírásával igazolni.
(2) A hivatásos vadász a szolgálati tevékenysége
során elejtett vadat a vadászati napló és teríték nyilvántartásba is köteles
bejegyezni.
(3) A szolgálati napló ellenőrzésére a jogosulton
kívül a vadászati, valamint a rendőrhatóság jogosult.
Vtv. 54. § (1) A hivatásos vadász - amennyiben megfelel a külön
jogszabályban írt egyéb feltételeknek - a vadászatra jogosult megbízása
alapján, a vad, valamint élőhelyének védelme érdekében a vadászterületen és a
közforgalom előtt elzárt magánutakon jogosult, illetve köteles:
a) azt a személyt, aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt
veszélyezteti, személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény
abbahagyására, illetőleg a vadászterület elhagyására felszólítani;
b) a vadászterületen vagy annak közvetlen közelében tartózkodó személyt a
birtokában levő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea birtoklása
jogosultságának igazolására felszólítani, igazolás hiányában pedig a terméket
elismervény ellenében visszatartani;
c) vadvédelmi bírság fizetésének alapjául szolgáló cselekmény alapos gyanúja
esetén a személyt a személyazonosságának igazolására felszólítani, a járművet
átvizsgálni, az elkövetésül használt eszközöket - ideértve a járművet is -
elismervény ellenében visszatartani, továbbá az illetékes hatóságnál eljárást
kezdeményezni.
(2) Amennyiben a vadászterület vagy annak egy része a HM kezelésében,
illetve használatában levő területtel egybeesik, akkor - e terület
vonatkozásában - a hivatásos vadász az (1) bekezdésben szabályozott
tevékenységét csak az illetékes katonai szerv hozzájárulásával gyakorolhatja.
(3) A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint - a külön jogszabályban
meghatározott feltételekkel - szolgálati vadász- és maroklőfegyver-, továbbá
könnygázszóró használatára jogosult. A hivatásos vadász a szolgálati
maroklőfegyverét - a jogos önvédelmen túl -
csak a sebzett szarvas, dám, muflon, őz és a vaddisznó elejtésére
használhatja. A hivatásos vadász nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez
legalább 5 milliméter átmérőjű sörétet is használhat.
(4) A hivatásos vadász feladatának ellátása alkalmával köteles ruházatán
a szolgálati jelvényt viselni, továbbá az erre irányuló külön felhívás nélkül a
szolgálati igazolvánnyal magát igazolni.
Vhr. 37. § (1) A hivatásos vadász szolgálata
teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó
lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás
elhárítására - ha a támadás másként nem hárítható el - használhatja. A
fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.
(2) Ha a szolgálati lőfegyver használata
következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász köteles a sérültet a
helyszínen elsősegélyben részesíteni, és sürgős orvosi ellátásáról gondoskodni.
(3) A szolgálati lőfegyver, valamint a könnygáz
személy elleni használatáról a hivatásos vadász köteles az illetékes
rendőrhatóságnak, a vadászati hatóságnak, valamint a jogosultnak haladéktalanul
jelentést tenni, valamint a használat körülményeit szolgálati naplójába
bejegyezni.
(4) A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról,
fenyegetésről vagy jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról a jogosultat
tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok
megjelölésével az illetékes rendőrhatóságnál feljelentést tenni.
Vhr. 38. § (1) A hivatásos vadász feladatának
ellátása során az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben az alábbi
feltételek betartásával a rendőrségnél rendszeresített könnygázt alkalmazhat. A
könnygáz alkalmazását meg kell előzni:
a) a cselekmény, magatartás abbahagyására való
felhívásnak,
b) figyelmeztetésnek, hogy könnygáz alkalmazására kerül
sor.
(2) Előzetes figyelmeztetés nélkül a könnygáz csak
akkor alkalmazható, ha a késedelem a hivatásos vadász életét, testi épségét
veszélyeztetné.
(3) A könnygáz nem alkalmazható szemmel láthatóan
kiskorú, súlyos beteg vagy fogyatékos személlyel, illetve terhes nővel szemben.
(4) A könnygázt a lehető legkisebb sérelmet okozó
módon kell alkalmazni. Ha alkalmazása a célját elérte, további alkalmazásnak
nincs helye.
(5) A hivatásos vadász feladatának ellátása során a
könnygáz palackot hordtáskában viseli. A könnygáz palackot nyilvános helyen
őrizetlenül hagyni vagy idegen személy őrizetére bízni tilos.
Vhr. 39. § A hivatásos vadász nagyvad utánkeresés
során kegyelemlövéshez legalább 357 Magnum kaliberű, ötven méter távolságon
legalább 8 KO értékű lövedék kilövésére alkalmas, forgótáras rendszerű
szolgálati maroklőfegyvert vagy legalább öt milliméter átmérőjű sörétet
használhat. Ezen kívül legalább kilenc mm parabellum kaliberű szolgálati
maroklőfegyvert tarthat.
Vhr. 40. § (1) A jogosult köteles gondoskodni a
hivatásos vadász vadászjegyének kiváltásáról, illetve érvényesítéséről,
valamint a vadászati felelősségbiztosítás megkötéséről.
(2) A szolgálati lőfegyver külön jogszabályban előírt
műszaki-biztonsági vizsgálatáról a hivatásos vadász gondoskodik a jogosult
költségére.
Vhr. 41. § A hivatásos vadászt a szolgálati feladata
teljesítése során elejtett vad után lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak
öbnagysága figyelembevételével
a) az elejtett szarkáért, szajkóért és dolmányos
varjúért öt darab sörétes lőszer,
b) az elejtett borzért, nyestért tíz darab sörétes vagy
három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,
c) február 1.-október 15. közötti időszakban elejtett
rókáért huszonöt darab sörétes vagy három darab golyós lőszer, október
16.-január 31. közötti időszakban történt elejtése esetén pedig tíz darab
sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós
lőszer,
d) a jogosult által előírt állományszabályozás során
elejtett nagyvad után három darab golyós lőszer
illeti meg a jogosult költségére. A lődíj elszámolásának rendjét a
jogosult állapítja meg.
Vhr. 42. § A 34. § (3) bekezdésében, a 35. § (1)
bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében és a 41. §-okban foglalt kötelezettségek
megsértése a vadgazdálkodás szabályai megsértésének minősül.
Vtv. 55. § A feladatát ellátó, e törvény szerint alkalmazott hivatásos
vadászt a Büntető Törvénykönyv 230. §-ának c)
pontjában meghatározott, közfeladatokat ellátó polgári őrt a Büntető
Törvénykönyv 229. §-a szerinti büntetőjogi védelem illeti meg.
IV. Fejezet
A VADÁSZAT
Általános szabályok
Vtv. 56. § (1) Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel,
vagy ragadozó madárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen
történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység.
(2) A jogosult a föld tulajdonosának, használójának hozzájárulásával a
vadászathoz szükséges létesítményeket állíthat fel.
(3) A föld használójával előzetesen egyeztetett vadkárelhárító vadászat
kivételével tilos vadászni július hónap első napjától a szüret befejezéséig a
szőlőültetvény, valamint a gyümölcsös területén.
Vtv. 57. § (1) A jogosult vadászterületén évente az éves vadgazdálkodási
tervben meghatározott fajú és darabszámú vadat ejthet, illetőleg foghat el. A
vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott darabszámú, az
elejtett vad megjelölésére alkalmas, sorszámmal ellátott azonosítót (a
továbbiakban: azonosítójel) bocsát a jogosult részére. Az azonosítóért a
miniszter által rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.
(2) A vadász a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójellel
köteles a gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, a vaddisznót és az őzet - a
vad elejtését, elfogását követően haladéktalanul - megjelölni. A jogosult az
azonosítóval ellátott vad feletti rendelkezési jogot csak azt követően szerzi
meg, ha a vadász az elejtett vad azonosítójának sorszámát, fácán és nyúl
elejtése esetén az elejtett vad darabszámát az egyéni lőjegyzékbe, ragadozó
madárral vadászó az egyéni zsákmányjegyzékbe (a továbbiakban együtt: egyéni
lőjegyzék) is bevezeti.
(3) A vad jelölésének szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
Vhr. 43. § (1) Az azonosítójel az 1. § a) pontjában felsorolt vadfajok
megjelölésre szolgáló sorszámozott, egyszerhasználatos zárású műanyag szalag.
Az azonosítójeleket a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv
jóváhagyásakor, a vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki.
Az azonosítójelek kizárólag a jogosult vadászterületén és az éves
vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig
használhatók fel, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is. A jogosult a
kiadott azonosítójelek felhasználásáról a következő vadászévre szóló igényével
egyidejűleg -, illetve ellenőrzés során a vadászati hatóság felhívására -
köteles tételesen elszámolni. A jogosultnál lévő, fel nem használt
azonosítójelek érvényességét a vadászati hatóság a következő vadászévre
meghosszabbíthatja. Ha a jogosult az azonosítójelek felhasználásáról
határidőben nem tud elszámolni, mulasztása a vadgazdálkodási szabályok
megsértésének minősül.
(2) Az azonosítójelet a nagyvad hátsó lábán a csánk
fölött - a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan - a nagyvad birtokbavételét
követően azonnal be kell helyezni. A vad elszállítását csak azonosítójellel
történt megjelölését követően szabad megkezdeni.
(3) Az élő vad vadászterületről történő befogása és
szállítása, illetve a vadaskerti telepítés céljából történő befogás esetén az
azonosítójelet annak érvénytelenítésével kell felhasználni. Az így használt
azonosítójel a szállítás egyéb okmányai mellett a rendeltetés helyéig kíséri a
befogott vadat.
(4) Az azonosítójel díja darabonként száz forint,
amit a külön jogszabályban foglaltak szerint a 10032000-01031654-00000000 számú
Vadgazdálkodási bevételek központi kincstári számla javára, a vadászati
hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson
vagy átutalással kell teljesíteni.
Vhr. 44. § (1) A jogosult az azonosítójelek
használatának részletes szabályait a helyi szabályzatban köteles megállapítani,
és első alkalommal azt az éves vadgazdálkodási terv mellékleteként a vadászati
hatósághoz be kell nyújtani.
(2) A helyi szabályzat módosítását - harminc napon
belül - a vadászati hatóságnak meg kell küldeni.
(3) Társas vadászat esetén a vadászat vezetője,
egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb
a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által rendelkezésére bocsátott
azonosítójeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani, és használni.
(4) A vad vagy zsigerelt teste csak az
azonosítójellel együtt szállítható. Az azonosítójelen szereplő adatokat a
nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly módon köteles a
megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való
származása is megállapítható legyen. A behelyezett azonosítójelnek a vad
csánkján történő megőrzése a vad - egésze vagy zsigerelt teste - feldolgozásáig
kötelező.
Vhr. 45. § (1) A vadászható madárfajok elejtett
egyedeit szállítani és értékesíteni, az ország területéről kivinni, az országba
behozni, valamint az ország területén átszállítani úgy szabad, ha a madár egyik
szárnyán a vadfaj meghatározásához szükséges mértékben a tollazatot meghagyták.
(2) A vadászható madárfajok közül a böjti réce, a
kerceréce, a csörgőréce, a barátréce, a szárcsa, a balkáni gerle, a szarka, a
szajkó, a dolmányos varjú, a vetési lúd, a nagylilik és az erdei szalonka
esetében tilos azok elpusztult, illetve elejtett származékainak vagy könnyen
felismerhető részeinek eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő
tartása, valamint eladásra történő felkínálása.
Vhr. 46. § A vadászjeggyel rendelkező vadász egyéni
lőjegyzékének (zsákmányjegyzékének) mintáját a 12. számú melléklet tartalmazza. Egyéni vadászat esetén a vadász az
elejtett vad birtokba vételét követően köteles az elejtés tényét az egyéni
főjegyzékbe haladéktalanul bejegyezni, társas vadászat esetén a bejegyzési
kötelezettség a vadászat végén esedékes.
Vtv. 58. § (1) A jogosult - a vadászat formájától függetlenül - köteles a
vadászat lefolyásának utólagos ellenőrzésére alkalmas napló (a továbbiakban:
vadászati napló) vezetéséről gondoskodni.
(2) A jogosult a vadászat befejezését követően köteles az elejtett vadról
nyilvántartást vezetni (a továbbiakban: teríték-nyilvántartás).
(3) Az elfogott vad nyilvántartására a teríték-nyilvántartás szabályait
kell alkalmazni.
(4) A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetését a vadászati
hatóság ellenőrzi.
(5) A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetésének részletes
szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
Vhr. 47. § (1) Az egyéni, illetve a társas vadászati
naplót és terítéknyilvántartást a 13.
számú mellékletben foglalt minta szerint területrészenként elkülönítve kell
vezetni. Minden vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt kell naplózni,
a vadászat várható befejezésével együtt. A bejegyzett befejezési időponton túl
a vadász vadászati tevékenységet nem végezhet. Egyéni vendég- vagy bérvadászat
esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas vadászat esetében pedig
a vadászatvezető. Amennyiben a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy
bármilyen vadászati, illetve rendkívüli esemény történt akkor a vadászat végén
- egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető,
bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász - a vadászati napló
megfelelő rovatába bejegyezni, valamint a bejegyzést aláírásával hitelesíteni
köteles.
(2) A vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket, a
hivatásos vadász szolgálati naplóját, az egyéni, illetve a társas vadászati
napló és teríték-nyilvántartást és a jogosult által vezetett dokumentumokat a
vadász, illetve a jogosult - az eredeti bejegyzésekkel - az érvényessége
lejártát vagy lezárását követő legalább öt évig köteles megőrizni. A vadász,
illetve a jogosult öt munkanapon belül köteles bejelenteni a vadászati
hatóságnak, ha a felsorolt dokumentumok közül bármelyik elveszik, megsemmisül,
vagy azt tőle eltulajdonítják. A vadászati hatósághoz történő bejelentési
kötelezettség elmulasztása a vadászat rendje megsértésének minősül.
(3) A vadászati napló és teríték-nyilvántartás
vezetését a jogosulton kívül a vadászati hatóság ellenőrizheti. A vadászati
napló és teríték-nyilvántartás vezetési szabályainak megsértése a vadászat
rendje megsértésének minősül.
A vadász
Vtv. 59. § Vadász az a személy lehet, aki rendelkezik:
a) vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel;
b) az illetékes rendőrhatóság által kiállított vadászlőfegyver-tartási
engedéllyel;
c) a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság
által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel;
d) a vadászíjjal vadászó vadász esetében az illetékes rendőrhatósági
vadászíjtartási engedéllyel.
A vadászjegy és a
vadászati engedély
Vtv. 60. § (1) Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó
lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki
a) eredményes vadászvizsgát tett;
b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; továbbá
c) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes
vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik.
(2) A vadászjegyet és a névre szóló új, hitelesített egyéni lőjegyzéket a
kamara a korábban kiadott egyéni lőjegyzék érvénytelenítését követően állítja ki.
(3) A vadászjegy érvényessége csak az egyéni lőjegyzék bemutatását
követően hosszabbítható meg.
(4) A hivatásos vadász vadászjegyét az eskü letételét követően kell
kiállítani.
Vtv. 61. § (1) A vadászjegy a Magyar Köztársaság területén jogosít
vadászatra.
(2) A vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt évente
érvényesíteni kell.
(3) A vadászjegy kiállításakor, illetőleg érvényesítésekor a miniszter
által rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.
(4) A vadászjegy kiállításának részletes szabályait a miniszter
rendeletben állapítja meg.
Vtv. 62. § (1) A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező
tizennyolcadik életévét betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati
engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt,
továbbá rendelkezik:
a) bérvadászati szerződéssel vagy vendégvadászati meghívással;
b) vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár behozatali engedéllyel, vagy
c) állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlőfegyver-, vagy
ragadozó madár tartási engedéllyel, továbbá
d) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes
vadászati felelősségbiztosítással.
(2) A vadászati engedélyt a jogosult vadászterületének helye szerint
illetékes vadászati hatóság akkor állítja ki, ha a kérelmező az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti igazolásokat előzetesen bemutatja.
(3)
Vtv. 63. § (1) A vadászati engedély az abban megjelölt jogosult
vadászterületén jogosít vadászatra.
(2) A vadászati engedélyt a vadászati hatóság legfeljebb egy évre állítja
ki.
(3) A vadászati engedély kiadásakor a miniszter által rendeletben
megállapított összegű díjat kell fizetni.
(4) A vadászati engedély kiállításának részletes szabályait a miniszter
rendeletben állapítja meg.
Vhr. 48. § (1) A vadászati felelősségbiztosítást a
vadászjegy vagy vadászati engedély érvényességének idejére kell kötni.
(2) A vadászjegy, a vadászati engedély, valamint a
vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének mintáját a 14. számú melléklet tartalmazza.
Vhr. 49. § (1) A vadászjegyet és az egyéni
lőjegyzéket az igénylő lakóhelye szerinti vadászkamara területi szervezete
állítja ki, illetve érvényesíti.
(2) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a
vadászati évre kell kiállítani, illetve érvényesíteni.
Vhr. 50. § (1) Az állami vadászjegy kiadásának és az
egyéni lőjegyzék kiállításának, érvényesítésének díja vadászati évenként
összesen tízezer forint.
(2) A vadászjegy után fizetendő
igazgatási-szolgáltatási díj ötven százalékát a megyei vadászkamara - a külön
jogszabályban foglaltak szerint - havonta, a vadászati hatósággal egyeztetett
módon köteles átutalni a 10032000-01031654-00000000 számú Vadgazdálkodási
bevételek központi kincstári számla javára.
(3) A vadászjegyet érvényesítő és az első alkalommal
vadászjegyet váltó vadászokról, hivatásos vadászokról a megyei vadászkamara a
nyilvántartás változását negyedévenként köteles megküldeni a vadászati
hatóságnak.
Vhr. 51. § (1) A vadászati engedély után fizetendő
igazgatási-szolgáltatási díj minden megkezdett harminc napra tízezer, egy évre
százezer forint, amit - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a
10032000-01031654-00000000 számú Vadgazdálkodási bevételek központi kincstári
számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben,
készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni. A kérelem
benyújtásával egy időben igazolni kell az igazgatási-szolgáltatási díj
megfizetését.
(2) A fel nem használt vadászati engedély nem
váltható vissza.
(3) A vadászati engedély elvesztése, megsemmisülése
esetén a pótlásként kiadott engedély után a teljes igazgatási-szolgáltatási
díjat meg kell fizetni.
Vhr. 52. § (1) A vadászati engedélyt a bérvadászati
szerződés vagy a meghívólevél alapján a tervezett első vadászat helye szerint
illetékes vadászati hatóság állítja ki.
(2) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász
vadászatának megkezdése előtt - a vadászati engedély kérelemben fel nem sorolt
vadászterület esetében - a jogosult köteles a bérvadászati szerződés, vagy
vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát a vadászati hatóságnak
megküldeni, valamint a vadászterület kódszámát bejegyezni a vadászati
engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe.
(3) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász
bérvadászatát - a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával - a
jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes
vadászati, valamint védett természeti terület esetében a természetvédelmi
hatósághoz.
(4) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász
apróvadra szervezett bérvadászatát - a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy
órával - a jogosult védett természeti területen kívül is köteles bejelenteni az
illetékes természetvédelmi hatósághoz.
(5) Ha a vadászati engedéllyel rendelkező bérvadász
ragadozó madárral folytat vadászatot, a kérelemhez mellékelni kell az illető ország
hatósága által a ragadozó madár tartására kiadott engedélyt, továbbá a
behozatalára külön jogszabály által kiadott engedélyt.
(6) A (2)-(5) bekezdésekben foglalt kötelezettségek
megsértése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
Vhr. 53. § Amennyiben a vadászati engedély kiadása
iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott vadászatszervező útján nyújtja
be, a vadászati hatóság kérheti a szervező vadásztatási tevékenység
folytatására való jogosultsága igazolását. A kérelemhez csatolni kell a
bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát.
Vtv. 64. § (1) A vadász
a) a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt (a továbbiakban együtt:
engedély)
b) az egyéni lőjegyzéket,
c) az e törvényben írt vadfaj vadászata esetén az azonosítójelet, továbbá
d) a vadászlőfegyver-tartási engedélyt, vagy ragadozó madárral való
vadászatra jogosító engedélyt, vagy a vadászíjtartási engedélyt
a vadászat
alkalmával köteles állandóan magánál tartani, és azt a jogosult, a hivatásos
vadász, a vadászati, illetőleg a természetvédelmi hatóság képviselőjének,
valamint a rendőri szerv felhívására bemutatni.
(2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok bármelyikének hiányában
vadászik, azt az ellenőrzésre jogosult személy a vadászatból azonnali hatállyal
kizárja.
Vtv. 65. § (1) A vadászati hatóság az engedélyt az elkövetett cselekmény
súlyától függően három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a
vadásztól:
a) akinek vadászlőfegyver vagy ragadozó madár vagy vadászíj tartására szolgáló
engedélyét az illetékes hatóság jogerősen visszavonta;
b) akinek vadászattal, illetve védett madár- vagy emlős faj egyedének
elejtésével összefüggésben jogerősen szabálysértési vagy büntetőjogi
felelősségét állapították meg;
c) aki a másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati
felelősségbiztosítással nem rendelkezik;
d) akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki.
A vadászati hatóság eljárásának részletes feltételeit a miniszter
rendeletben határozza meg.
(2) A vadászati hatóság az engedélyt
a) meghatározott feltétel teljesítéséig visszavonhatja attól a vadásztól,
aki az engedély feltételeinek az engedély érvényességi ideje alatt
bekövetkezett változás miatt nem tud eleget tenni.
b)
(3) A vadászati hatóság az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján hozott
vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozata végrehajtásáról - nem kamarai
tagok esetén is - az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezete
intézkedik.
(4) A vadászjegy egy évnél hosszabb időtartamra történt visszavonása
esetén csak a vadászvizsga újbóli letétele után adható ismételten vadászjegy.
(5) Nem kötelezhető a vadászjegy visszavonásával összefüggésben a
vadászvizsga ismételt letételére az a vadász, aki a miniszter által rendeletben
meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel
rendelkezik.
Vhr. 54. § (1) A vadászjegynek vagy a vadászati
engedélynek a Vtv. 65. § (1) bekezdés a)-b)
pontja szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz a vadász felelősségét
jogerősen megállapító szerv köteles értesíteni a vadász lakóhelye szerinti
vadászati hatóságot.
(2) A Vtv. 65. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a
vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt visszavonó határozatában a vadászati
hatóság köteles rendelkezni a visszavonás időtartamáról is.
(3) A vadászjegy visszavonásáról rendelkező
határozatban foglalt kötelezettség határidőben történő teljesítéséről, illetve
annak elmaradásáról a vadászkamara területi szervezete értesíti az első fokon
eljáró vadászati hatóságot.
Vadászvizsga
Vtv. 66. § (1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) kizárólag a kamara
által megbízott, legalább három főből álló bizottság (a továbbiakban:
bizottság) előtt lehet tenni. A bizottság egyik tagja a miniszter által
kijelölt személy. A bizottság munkájában való részvételre csak felsőfokú
vadgazdálkodási képesítéssel rendelkező személy kérhető fel.
(2) A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a
természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint - kivéve a
kizárólag vadászíjjal, illetve ragadozó madárral vadászókat - sörétes és golyós
lőfegyverrel történő gyakorlati vadászlövészetből áll. Az íjjal vadászók
gyakorlati vadászíjász, a ragadozó madárral vadászók gyakorlati solymász
vizsgát tesznek.
(3) A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot
a kamarával egyeztetve a miniszter állapítja meg, és teszi közzé a minisztérium
hivatalos lapjában.
(4) A vizsgának megfelelő szakirányú képesítés és képzettség jegyzékét a
miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) A vizsga letételekor a miniszter által rendeletben megállapított
összegű díjat kell fizetni.
Vhr. 55. § (1) A miniszter - a Vtv. 66. § (3)
bekezdésében foglaltak szerint - a vizsga tartalmi feltételeit, valamint a
Vadászvizsga Szabályzatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben
teszi közzé.
(2) Vadászvizsgára tizenhét éves kortól lehet
jelentkezni a vadász lakóhelye szerinti területi vadászkamaránál.
(3) Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki
a) erdészeti, mezőgazdasági, közép- vagy felsőfokú
szakoktatási intézményben a vadászat-vadgazdálkodás tananyagát tartalmazó
tantárgyból eredményes vizsgát tett - ami a fegyverismeretre és használatra
vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekre is kiterjedt -, és ezt az oktatási
intézmény hiteles okiratban igazolja;
b) felsőfokú vadgazdálkodási szakirányú végzettséget
szerzett;
c) vadgazdálkodási technikusi oklevelet szerzett;
d) vadász-vadtenyésztő szakmunkás képesítéssel
rendelkezik.
Az a)-d) pontokban
felsorolt szakképesítések a fegyverismeretre és -használatra vonatkozó
vizsgarész letétele alól is mentesítenek.
(4) Vadászvizsgát kizárólag magyar nyelven lehet
tenni.
Vhr. 56. § A vadászvizsga díja tízezer forint. A
ragadozó madárral való vadászatra, illetve a vadász-íjászatra feljogosító
kiegészítő vizsga díja a vadászvizsga mindenkori díjának ötven százaléka. A
díjat jelentkezéskor a vadászkamara területi szervezeténél készpénzben vagy
készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni.
Vhr. 57. § (1) A vadászvizsga bizonyítvány - amit a
vadászkamara ad ki - az elméleti és a gyakorlati vizsgarészek eredményes
letételét tanúsítja. A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványokról a
vadászkamara nyilvántartást vezet (Vadászvizsga Főkönyv). Az állami
vadászvizsgáról kiadott bizonyítvány, a jelentkezés és
vadászvizsga-nyilvántartás mintáját, valamint a vadászvizsga főkönyvét a 15. számú melléklet tartalmazza.
(2) A Vadászvizsga Főkönyv nyilvántartó lapját a
vizsgát követően a vizsgabizottság tagjainak aláírásukkal kell hitelesíteni. A
Vadászvizsga Főkönyv nem selejtezhető.
(3) A vadászkamara területi szervezete az állami
vadászvizsgát tett személyek listáját a Vadászvizsga Főkönyv alapján
negyedévente megküldi a vadászati hatóságnak.
Vadászati eszközök
Vtv. 67. § (1) Vadat csak vadászati célra engedélyezett - legalább
negyvenöt centiméter csőhosszúságú - vadászlőfegyverrel lehet elejteni.
(2) Vadászíjjal történő vadászat esetében gímszarvast, dámszarvast,
muflont, vaddisznót és őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó
vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni.
(3) Vadat elfogni az e célra szolgáló hálóval, befogó karámmal, altató-,
bénítólövedékes fegyverrel, valamint a vonatkozó közösségi rendeletben nem
tiltott, illetve megengedett csapdázási módszerrel lehet.
(4) Altató-, bénítólövedékes fegyvert csak a vadászati hatóság előzetes
engedélyével, erre képesített vadász használhat.
(5) A vadászat alkalmával - az azt alkalmazó felelősségére - a vad
keresésére, felkutatására csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyet
igazoltan vadászatra képeztek. A vadászkutya fajtacsoport tenyésztésének,
nyilvántartásának, teljesítményvizsgálatának és használatának részletes
szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(6) A vadászatra jogosult köteles a vadászat alkalmával a vadászterület
jellegének megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról gondoskodni.
Tiltott vadászati
eszközök
Vtv. 68. § (1) E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek
minősül:
a) a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;
b) a számszeríj;
c) az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző;
d) a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;
e) a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat
esetén a sörétes vadászlőfegyver.
f) a hurok, horog, madárlép, verem;
g)
a
működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló.
(2) A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor folytatott
vadászata során százhúsz joule-nél nagyobb csőtorkolati energiájú golyós
vadászlőszert, illetve 0,22 kaliberű golyós, vagy annál nagyobb kaliberű golyós
vadászlőfegyvert, továbbá maroklőfegyvert is használhat.
Vhr. 58. § (1) Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből
kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel szabad elejteni. A
hivatásos vadász által - nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez -
alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től
legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.
(2) Az 1. § bb) pontjában felsorolt apróvadfajokra
vadászlőfegyverből kilőtt söréttel és golyós vadászlőfegyverrel - ideértve az
ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszert és a 0,22 kaliberű
golyós vadászlőfegyvert - is lehet vadászni. Vaddisznóra, rókára, borzra,
aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt
golyóval is lehet vadászni.
(3) Működése vagy felhasználása körülményei folytán
szelektív vadbefogó hálóval kizárólag a zárttéri tenyésztésből származó
kibocsátott fácán, továbbá a mezei és üregi nyúl, a róka, a gímszarvas, a
dámszarvas, a muflon, valamint az őz fogható be.
(4) Nagyvadat a Vtv. 67. § (1)-(2) bekezdéseiben
meghatározott vadászati eszközzel lehet elejteni.
Vhr. 59. § (1) Vizes területeken és azok védősávjában
az ólomsörét használata 2005. augusztus 15. napjától vadászat során tilos.
Amennyiben védősáv nem kerül hatósági kijelölésre, a vizes terület
határterületén vízivad vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal
érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizes területnek
tekintendő
a) az 5. számú melléklet III. részében felsorolt
terület, és
b) az a halastó vagy egyéb olyan földterület, amelyet
állandó jelleggel víz borít, és a vízimadarak rendszeres tartózkodási helyéül
szolgál.
(3) A vadászati hatóság hivatalból, vagy a
természetvédelmi hatóság kezdeményezése alapján a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vizes
területeket és azok védősávját, valamint a tilalom tényét a vadgazdálkodási
üzemtervben állapítja meg.
(4) A vadászati hatóság indokolt esetben a vizes
terület védősávjaként - a természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása
alapján - legfeljebb 100 méter szélességű földterületet jelölhet ki.
Vhr. 60. § (1) A vadászati hatóság külön engedélyével
meghatározott célra tudományos kísérlet, lakott területről történő eltávolítás
és egyéb humán-, illetve állat-egészségügyi célból vadbefogásra olyan kábító és
bénító vegyszert, valamint lőszert lehet alkalmazni, amely a vad életét és
testi épségét nem veszélyezteti. Tudományos kutatás céljából a vadászati
hatóság a vadászati módok, illetve a vadászati idények alól felmentést adhat.
(2) A Vtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján róka,
dolmányos varjú, szarka és szajkó elpusztítására védett állatot nem
veszélyeztető szelektív hatású vegyszer is alkalmazható.
Vhr. 61. § (1) A vadászeb fajtacsoportba a
vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad
vadászatára, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták
tartoznak.
(2) A vadászaton jellemzően használt fajták (a
továbbiakban: vadászkutyafajták) vadászati alkalmassági vizsgaszabályzatát (a
továbbiakban: VAV szabályzat) a vadászkutyafajták elismert ebtenyésztő
szervezetei és a vadászkamara együttes javaslata alapján a minisztérium hagyja
jóvá, és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.
(3) A vadászkutyafajták vadászati alkalmassági
követelményeit a VAV szabályzatban, amennyiben indokolt, fajtánként az apró- és
nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell
meghatározni. A VAV szabályzatnak tartalmaznia kell a minősítést végző
teljesítménybíró kijelölésének szabályait, valamint a vadászkutyafajták
alkalmassági vizsgájának és nyilvántartásának rendjét.
(4) Vadászkutyafajták vadászati alkalmassági
vizsgáját a vadászkamara területi szervezetei, valamint az elismert ebtenyésztő
szervezetek rendezhetik, feltéve, hogy eleget tesznek a vizsgáztatásra e
rendeletben, továbbá a (2) bekezdés szerinti VAV szabályzatban előírt
követelményeknek.
(5) A (4) bekezdés szerinti vizsgával kapcsolatos
nyilvántartási feladatokat a vadászkamara látja el, ennek keretében az adott
évben eredményes vizsgát tett vadászkutyákról jelentést készít, amelyről a
tárgyévet követő év február 15-ig tájékoztatja a minisztériumot. A jelentés
megyénként, vadászkutyafajtánként és vizsgatípusonként tartalmazza az adott
évben eredményes vizsgát tett vadászkutyák számát.
(6) A vadászkutyafajták külön jogszabály szerinti
munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati kiképzettség felmérésére is
ki kell terjednie. Amennyiben ez a vizsga vagy vizsgarész megfelel a VAV
szabályzatban foglaltaknak, az egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati
alkalmasságát is.
Vhr. 62. § (1) Vadászkutyák vadászati alkalmassági
vizsgáján csak az a személy végezhet minősítést, aki teljesítménybírói
igazolvánnyal és érvényes vadászjeggyel rendelkezik.
(2) A vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáin
biztosítani kell, hogy a VAV szabályzatban megadott munkateljesítmény
feltételeknek megfelelő, az adott fajtakörbe tartozó egyéb fajtájú vagy
fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek. Az eredményes vizsgát tett
vadászkutya azonosítható egyedi jelöléséről a vadászkutya tulajdonosa köteles
gondoskodni.
(3) A vadászkamara területi szervezete köteles a
megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító sorszámozott, vadászati
alkalmassági vizsga igazolványt (a továbbiakban: VAV igazolvány) kiállítani,
amelyben fel kell tüntetni a vadászkutya egyedi jelölését. Ha a vadászkutya
vadászati alkalmassági vizsgáját az elismert ebtenyésztő szervezet rendezi,
köteles a bírálati lap egy példányát haladéktalanul megküldeni a vadászkamara
területi szervezetének, amely ez alapján kiállítja és a vadászkutya tulajdonosa
részére kiadja a VAV igazolványt. A VAV igazolvány mintáját a 24. számú melléklet tartalmazza.
(4) A minősítést végző személyekből álló bizottság a
vizsga napján összesítőt készít a 24. számú melléklet szerint. A
vizsgáztatásról és a VAV igazolványokról a vadászkamara területi szervezetei
nyilvántartást vezetnek, melyhez az elismert ebtenyésztő szervezet a
vadászkutya alkalmassági vizsga összesítő egy példányát 8 napon belül megküldi
a vadászkamara területi szervezetének.
Vhr. 63. § (1) A vadászaton - a vaddisznó
hajtóvadászata kivételével - az alkalmazott vadászati módnak megfelelő,
vadászati alkalmassági vizsgát igazoltan teljesített vadászkutya használható. A
vadászat során a vadászkutya vezetője a VAV igazolványt, illetve az ezzel
egyenértékű munkavizsga bizonyítványt köteles magánál tartani, és azt a
vadászat ellenőrzésére feljogosított személy felhívására bemutatni.
(2) A vadászkutya vezetője köteles a vadászterületen
folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét, biztonságát nem
veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát ellátni, a kotorékeb
kivételével. E kötelezettség elmulasztása a vadászat rendje megsértésének
minősül.
(3) A jogosult köteles gondoskodni a vadászkutyát
tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető hivatásos vadász részére a
kutyatartás igazolt költségeinek legalább ötven százalékának megtérítéséről.
Vhr. 64. § (1) Vadászterületen vadászkutya vadászati
alkalmassági vizsgája továbbá a külön jogszabály szerinti
teljesítményvizsgálata és minősítése céljából - a képesség- és tenyészvizsga,
illetve a mezei verseny kivételével - verseny, illetve vizsga augusztus
1.-február 28. között rendezhető. A február 28.- augusztus 1. közötti
időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb gyakoroltatásához kizárólag
tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.
(2) A vadászterületen az (1) bekezdés szerinti
rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászeb gyakoroltatásához a jogosult
előzetes hozzájárulása is szükséges. A vadászeb gyakoroltatásához a
vadászterületen külön területrész is kijelölhető.
(3) Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos.
Vérebverseny kizárólag előre meghatározott időpontban lefolytatott hajtó-,
illetve terelővadászat után rendezhető meg.
A vadászat rendje
Vtv. 69. § (1) Vadászni csak a törvény által nem tiltott módon és csak a
vadászat rendjének megfelelően lehet.
(2) A jogosult felelős a vadászat rendjének megtartásáért. A hatósági
vadászaton a vadászat rendjének megtartásáért a vadászati hatóság felel.
(3) A vadász saját felelősségére vesz részt a vadászaton, köteles azonban
megtartani a vadászat rendjéért felelős által meghatározott szabályokat.
(4) A vadászaton akár a vadász kísérőjeként, akár hajtóként saját
felelősségére csak olyan személy vehet részt, akinek vadászaton való
részvételéhez a jogosult előzetesen hozzájárult, és akivel a jogosult a
vadászat rendjét előzetesen ismertette.
(5) A HM kezelésében, illetve használatában levő területen csak az illetékes
katonai szervvel előzetesen egyeztetett időpontban lehet vadászni.
(6) A vadászaton nem vehet részt az alkohol, valamint a vadászati
képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt álló, továbbá az a személy,
aki egyébként nincs a biztonságos vadászathoz alkalmas állapotban.
(7) A vadászaton való részvételből haladéktalanul ki kell zárni azt a
személyt, akinek egészségi, vagy tudati állapotában felismerhető módon olyan
változás következett be, ami a vadászat biztonságos lefolytatását akadályozza.
Vhr. 65. § (1) A vadász a vadászat megkezdése előtt
köteles a jogosultnál az előírt rendben jelentkezni. Egyéni vadászat esetén -
ha ettől eltérő helyi szabályt nem állapítanak meg - a jogosultnál való
jelentkezésnek minősül a vadászatnak a vadászati napló vezetésére meghatározott
szabályok szerinti bejegyzése is. A vadász e rend szerinti jelentkezésével a
jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászati
módok esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit
ismertetni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni.
(2) A jogosult a vadászat részletes rendjét a
vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani
és a helyi szabályzatot a vadászati napló és teríték-nyilvántartás mellé is
bejegyezni, illetve csatolni.
(3) A vadász a jogszabályokban foglaltakon kívül
köteles a helyi szabályzatban foglaltakat megtartani, valamint a jogosult által
felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérő vadásznak a vadászat rendjére
vonatkozó utasításait követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve
utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni vadászat esetén a jogosult vagy
a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja.
Vhr. 66. § (1) Társas vadászati mód esetén a
vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a
vadászatvezető irányítja. A biztonságos vadászat lefolytatása érdekében kiadott
vadászat vezetői utasítás megszegése a vadászat rendje megsértésének minősül.
(2) A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles
legkésőbb szeptember 30-áig az illetékes vadászati hatóságnak,
rendőrhatóságnak, valamint - a természetvédelem alatt álló területre
vonatkozóan - a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges
változást - legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően - bejelenteni.
(3) A társas
nagyvad vadászatról hajtásonként külön legalább 1:20 000 léptékű hajtástérképet
kell készíteni. A hajtástérkép egy példányát a vadászat megkezdése előtt át
kell adni a lőállásokban helyet foglaló valamennyi vadásznak, a
vadászatvezetőnek, a hajtás- és szárnyvezetőknek, a felvezetőknek, a vadászaton
gépjárművel közlekedőknek, a vadösszeszedőknek és az utánkeresőknek.
(4) A
hajtástérképnek tartalmaznia kell:
a) valamennyi
lőálláson álló vadász helyzetét (ugyanazon a lapon),
b) a lőállásra
felállított vadász helyzetét a tilos lőirányok egyértelmű feltüntetésével,
c) a hajtás
irányát,
d) a szükséges
biztonsági rendszabályok leírását,
e) a
vadászatvezető, illetve a felvezető(k) elérhetőségét.
(5) Amennyiben a
hajtástérkép nem tartalmazza a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket,
illetve, ha a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a biztonságos vadászat
feltételei nem állnak fenn, a társasvadászat megrendezését megtiltja.
(6)
A helyi szabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetén - amennyiben az a
Vtv. alapján nem minősül jogosulatlan vadászatnak, vagy a vadászat rendje
megsértésének - a vadászatra jogosult járhat el.
Vhr. 67. § (1) A vadászatvezető, illetőleg a
kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a
vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel.
(2) A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg
vadászó személyeknek a közvetlen (együtt tartózkodó) kíséretéről köteles
gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi
ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérőként a jogosult elsősorban
a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve - ha a körülmények ezt nem teszik
lehetővé - e feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható.
Az egyénileg vadászó, meghatározott fajú és számú vad vadászatára jogosító
bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé közvetlen kísérőszemélyt
kell állítani. Társas vadászati mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének
megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a kíséret meghatározott
területrészen irányított is lehet.
(3) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász a
vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő
magatartásról. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű
vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a jogosult hozzájárulásával, illetve arra
adhat le lövést, amelynek elejtésére a vadászatvezető vagy a kísérővadász
előzetesen engedélyt adott. Aki a vadászat során nem engedélyezett vadat ejt
el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve társasvadászaton a
vadászatvezetőnek bejelenteni.
(4) A jogosult évente legalább egy alkalommal köteles
balesetvédelmi oktatást tartani a vadászatra vonatkozó szabályokról; erről
jegyzőkönyvet kell felvenni. A vadászatvezető, illetve egyéni vadászat esetén a
kísérő köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani,
amit a résztvevők aláírásukkal igazolnak.
Vhr. 68. § (1) A vadászterület államhatárral határos
részének kivételével a vadászterület határától számított háromszáz méteren
belül lesvadászatot folytatni, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki
létesítmény kivételével vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót
létesíteni, működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött
megállapodás alapján szabad.
(2) Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának szándékos
zavarása, továbbá vadnak elejtés, befogás céljából más vadászterületére való
terelése, illetve hajtása.
(3) A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre
átlőni.
Vtv. 70. § (1) A vadászat formája lehet:
a) egyéni vadászat;
b) három vagy több vadász részvételével tartott vadászat (a továbbiakban:
társas vadászat).
(2) Az egyes vadfajok vadászatának formáját a miniszter rendeletben
állapítja meg.
Vhr. 69. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak
minősül:
a) a cserkelés,
b) a les,
c) a barkácsolás, és
d) a vízi járműből történő vadászat,
e) az egyéni apróvad vadászat,
f) a solymászat.
(2) Vadászterületen solymászni a jogosult
hozzájárulásával lehet. A vadászmadár betanításához szükséges röpítés és
műpedzés vadászati idényen kívül csak a jogosult által kijelölt területen
végezhető.
(3) Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával
keresőtávcső használata kötelező.
(4) Vaddisznó és róka éjszakai vadászatán a vadász
köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint
kézilámpát, továbbá - ha a vadászati hatóság az eseti használatát külön
engedélyezte - a fegyverlámpát.
Vhr. 70. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak
minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, az apróvad kereső-, illetve
hajtóvadászata amennyiben a felsorolt vadászatokon három vagy több vadász vesz
részt. Nagyvad terelővadászatának minősül a hajtóebek használata nélkül
szervezett társasvadászat.
(2) Apróvad vadászatán az 1. § ba)-bb) pontjaiban felsorolt apróvadfajok ejthetőek el, az 5. számú
melléklet előírásai szerint.
(3) Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a
gímtehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány,
továbbá az 1. § bb) pontja szerinti
apróvadfajok (a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével), valamint a
vadászati hatóság engedélyével az őzsuta és -gida.
(4) Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és az
1. § bb) pontja szerinti
apróvadfajok, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével.
(5) A társas nagyvad vadászaton részt vevő vadászok száma
- ide nem értve a hivatásos vadászokat és a hajtást irányító vadászokat - nem
haladhatja meg a 25 főt.
(6) Sík terepen egy vonalban kijelölt lőállások, illetve a
lőálláson elhelyezkedő vadászok összelövésének
lehetősége esetén kizárólag magasított lőállások
használhatók.
Vhr. 71. § (1) Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára,
szárcsára, erdei szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei
nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban
korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve
terelővadászaton a sutavad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal
történő vadászat esetén a mezei nyúlra nemcsak futtában szabad nyilazni.
(2) A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető
vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti
a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. Ha a
vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell
állítani. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat
célozva követni. A lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos
elhagyni.
(3) A lőállásokon a lőállásoktól 5-15
méteres távolságban feltűnő színű (piros vagy narancssárga) szalaggal vagy
festékkel - a természeti környezet megkímélése mellett - a tilos lőirányokat fel
kell tüntetni. A megengedett lőirányokat úgy kell meghatározni, hogy az abba az
irányba leadott lövések semmi esetre se veszélyeztessék mások életét és testi
épségét.
(4) A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve
utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a
vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat
résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után tilos
lövést leadni, kivéve - a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján - a
sebzett vad terítékre hozását. A hajtás lefújása után szabálytalanul lövést
leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni.
(5) A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos
lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A vadászat biztonságos lefolytatását
akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be kell szüntetni.
(6) Ha a
vadászati hatóság megállapítja, hogy az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott
előírások valamelyikét a jogosult megszegte, a vadászatot azonnal leállítja, és
ha úgy ítéli meg, hogy az a vadászat biztonságát veszélyezteti, további
intézkedésig a társas nagyvad vadászatok megrendezését felfüggesztheti.
Vhr. 72. § (1) Lakott területen, közforgalmú
járművön, valamint idegen vadászterületen történő áthaladáskor a
vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható. Tilos
vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt
ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag;
külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.
(2) A töltött vadászlőfegyver a vadászat során
biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható. A
vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor
a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az
még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A
vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver
elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a
vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver
gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő
áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver
meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat
befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász
számára is láthatóvá tenni.
(3) A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást
az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem
szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és folyamatos
fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.
Vhr. 73. § (1) Vízen történő vadászatra csak az a
kézi erővel hajtott vízi jármű - csónak - használható, amely
a) kifogástalan műszaki állapotú,
b) a vadászlőfegyverrel való lövéshez egyensúlyt
biztosít, valamint
c) rendelkezik rögzített ülőhellyel. Vízi járműből való
vadászat alkalmával a járművön - a vezetőjén kívül - egy vadász vadászkutyával
tartózkodhat.
(2) Vaddisznó vadászatánál hajtóként az a személy
alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál pedig a 14.
életévét betöltötte. Nagyvad társasvadászata során a hajtóknak és az őket
irányító mozgó vadászoknak a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő
színű mellényt, a vadászat többi résztvevőjének pedig a természeti környezettől
eltérő feltűnő színű szalagot, vagy jelzést kell viselniük, aminek biztosítása
a vadászatra jogosult kötelessége. Apróvad vadászaton töltögető feladatra csak
érvényes vadászjeggyel rendelkező és erre kioktatott személyt lehet alkalmazni.
(3) Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és
terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.
(4) Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a
hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a vadászat során a vad támadása miatt
valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére
sietni.
Vhr. 74. § (1) Minden vadászházban elsősegélynyújtó
felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell
vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti
pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden
vadász köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal
kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek
megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.
(2) Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal
elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi
ellátásáról. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt
kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell.
Vhr. 75. § (1) Ha a lőfegyverrel okozott vadászati
baleset társas, vagy legalább kettő egymással kapcsolatot tartó vadász egyéni
vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő vadász
köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset
előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell
állítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg
helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset alkalmával a vad
mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt
helyzetét, illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit,
valamint azt, hogy ki adott le lövést.
(2) A vadászatvezető a baleset körülményeit írásban
rögzíti, és vázrajzon szemlélteti, melyben jelölnie kell a vadászoknak a
sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb - a későbbi vizsgálathoz
szükséges - adatot.
(3) Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával
a közelben tartózkodtak és a baleset helye irányába adtak le lövést, a
kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A
vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonosa nevének
megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni.
(4) A rendőrhatóság megérkezése után a helyszínen
bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet
előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles
tájékoztatást adni.
(5) Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott
személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni az
illetékes rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a
baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelen levők személyi
azonosító adatait, valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét
és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.
Vtv. 71. § (1) A vadászat rendje megsértésének minősül az alábbi
vadászat:
a) légi járműből, vadászható madárfajok
esetén a motoros járműből vagy járműről, vadászható emlősfajok esetén mozgó
motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként öt kilométert meghaladó
sebességgel közlekedő vízi járműből,
b) a vízivad vadászatának kivételével a lesgödörből,
c) a vízivad vadászatának kivételével a vízi járműről,
d) mesterséges fényforrás, továbbá a
fényszóró engedély nélküli használatával
e) a gímszarvasra, a dámszarvasra, az őzre, illetőleg a muflonra
hajtóvadászat keretében történő vadászat, továbbá
f) a falkavadászat,
g) az érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a
szomszédos vadászterület határától számított háromszáz méteren belüli
lesvadászat,
h) vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat,
amikor a vad menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen
korlátozott,
i) a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a
csillagászati napnyugtát egy órával követő és a csillagászati napkeltét egy
órával megelőző időpontok közötti vadászat (a továbbiakban: éjszakai vadászat).
j) vadászati tilalmi időben, vadászati
kíméleti területen, a vadászati tilalom hatósági elrendelése ellenére
folytatott vadászat,
k)
a
jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli - a vadászati
hatóság engedélye nélküli - vadászat.
(2) A vadászat rendje megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel
történő vadászat:
a) az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver;
b) a sörétes vadászlőfegyverrel a két
tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő (félautomata) vagy önműködő (automata)
sörétes vadászlőfegyver;
c) a vaddisznó vadászata esetén - a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető
golyóval történő vadászat kivételével - a sörétes vadászlőfegyver;
d) a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a
kétezer ötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre
történő vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú
vadászlőszer;
e) az elektronikus optikai eszköz;
f) a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz;
g) a vad megtévesztésére alkalmas
mesterséges(anyag, valamint vak és megcsonkított élő csali állat;
h)
az
áramütést előidéző elektromos eszközök;
i)
az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek;
j)
tükör és más vakító eszköz, továbbá gázok és kifüstölés;
k) elektronikus
képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas
célzóeszközök;
l) mérgezett vagy
altató csalétkek;
m) vadászható
emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív
csapdázási módszer, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem
szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi
eltűnését eredményező csapdázási eszköz, illetve eljárás és módszer.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben
foglaltakon kívül a vadászat rendje megsértésének minősül, ha a vadász megsérti
az azonosító jel használatára vonatkozó, a törvényben, illetve külön
jogszabályban meghatározott rendelkezéseket
(4) A vadászati hatóság engedélyezheti
a) ha a vadkár másként nem hárítható el, a vaddisznó,
b) ha állat-egészségügyi, humánegészségügyi vagy vagyonvédelmi indokok ezt
szükségessé teszik, a róka
fényszóróval
történő éjszakai vadászatát.
Vhr. 75/A. § (1) A Vtv. 71. § (2) bekezdésének b) pontja szerint vadászat rendje megsértésének
minősül a két tölténynél nagyobb tárkapacitású (amelyben egyidejűleg háromnál
több lőszer tartható) félautomata (öntöltő) sörétes vadászlőfegyver tárreduktor
nélküli használata.
(2) A Vtv. 71. § (2) bekezdésének e) pontja szerint nem minősül elektronikus
optikai eszköznek a céltávcsőben célzás megkönnyítése céljából elektronikusan
megvilágított irányzék.
Vtv. 72. § (1) Vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor
szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások
életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés
előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.
(2) Sebzett vagy elejtett vadnak a szomszédos vadászterületen történő
kereséséről az érintett jogosultat értesíteni kell. Az érintett jogosult csak
különösen indokolt esetben tagadhatja meg a sebzett vagy elejtett vad
keresését.
(3) A vadászat rendjének részletes szabályait a miniszter a
természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja
meg.
Trófeabírálat
Vtv. 73. § (1) A jogosult legkésőbb a vadfaj vadászati idényét követő
harminc napon belül köteles a vad elejtésének helye szerint illetékes vadászati
hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni a vadászati idényben vadászjeggyel
rendelkező vadász által elejtett gímszarvas, dámszarvas, az őz agancsát,
valamint a muflon csigáját.
(2) A jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által a január
hónap első napja és augusztus hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat
centiméternél hosszabb agyarát legkésőbb szeptember utolsó napjáig, a
szeptember hónap első napja és december hónap utolsó napja között elejtett
vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát pedig legkésőbb a következő
év január hónap utolsó napjáig a vad elejtésének helye szerint illetékes
vadászati hatóságnál trófeabírálat céljából bemutatni.
(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdés szerinti vadat vadászati engedéllyel
rendelkező vadász ejti el, a jogosult a vad trófeáját annak elejtésétől
számított harminc napon belül trófeabírálat céljából a vad elejtésének helye
szerint illetékes, vagy a miniszter által rendeletben megjelölt vadászati
hatóságnál köteles bemutatni.
(4) A trófeabírálat céljából történő bemutatási kötelezettség kiterjed az
(1)-(2) bekezdés szerinti vadfajok elhullott egyedének trófeájára is. Ebben az
esetben a jogosult trófeabemutatási kötelezettségének az elhullott vad
birtokbavételétől számított harminc napon belül köteles eleget tenni.
(5) A vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotban levő trófea
bírálatát végzi el.
(6)
Vtv. 74. § (1) A vadászati hatóság csak annak a vadnak a trófeabírálatát
végezheti el, amely egyedi azonosítójelének számát a vadászjeggyel vadászó
vadász egyéni lőjegyzékébe, valamint a jogosult által vezetett
teríték-nyilvántartásba bevezették.
(2) A vadászati hatóság a trófeabírálat eredményéről a vad elejtője
részére igazolást ad. A jogosult - ideértve az elhullott vad trófeáját is -
csak az igazolás birtokában szerezheti meg a trófea feletti rendelkezési jogot.
(3) A trófeabírálat alkalmával a szarvas, a dám, az őz, valamint a muflon
trófeáján a koponyát maradandó módon meg kell jelölni.
(4) A trófea csak a (2) bekezdés szerinti igazolással hozható forgalomba,
valamint vihető ki az ország területéről.
(5) A trófeabírálattal egyidejűleg a miniszter által rendeletben
meghatározott összegű díjat kell fizetni. A vadászati hatóság a díj
megfizetéséig visszatarthatja a (2) bekezdés szerinti igazolás kiadását.
(6) A vadászati hatóság javaslatára a minisztérium a rendkívüli értékű
trófeát nemzeti értékké nyilváníthatja, és egyidejűleg gondoskodik annak
elhelyezéséről, bemutatásáról. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát
megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos, azt az országból csak a
minisztérium engedélyével lehet kivinni.
(7) A trófeabírálati eljárásban nem vehet részt olyan személy, aki
vadkereskedelemben vagy vadászatszervezésben érdekelt, továbbá olyan vad
trófeabírálatában, amelyet olyan jogosult mutat be, amelynél saját maga vagy
közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]
érdekelt.
(8) A trófeabírálat részletes szabályait a miniszter rendeletben
állapítja meg.
Vhr. 76. § (1) A trófeabírálat megállapítja a trófea
adatait és a trófea korosztály szerinti besorolását. A trófeabírálat során a
Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati képletei az
irányadók.
(2) A gímszarvas, dámszarvas, az őz és a muflon
nagyvadfajok egyedeinek korosztály szerinti besorolását a 16. számú melléklet tartalmazza.
(3)
(4) A jogosult, illetve megbízottja a vadászati
engedéllyel rendelkező vadász által elejtett vad trófeáját bármelyik vadászati
hatóságnál bemutathatja. Ez esetben a trófeát elbíráló vadászati hatóság
harminc napon belül hivatalból jelenti a bírálat eredményét az elejtés helye
szerint illetékes vadászati hatóságnak.
Vhr. 77. § (1) A vad (vaddisznót kivéve) trófeájának
bemutatása megfelelően előkészített teljes nagykoponyával vagy szabályosan
kiskoponyára vágva szükséges.
(2) A hivatásos vadász - a jogosult által kötött
eltérő megállapodás hiányában - köteles a működési területén elejtett vad
trófeáját - a jogosult rendelkezésének megfelelően - bírálatra kikészíteni és a
bírálatig tárolni.
(3) A vadászati idényen kívül, hatósági engedéllyel
elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül
kell bírálatra bemutatni.
(4) Az állat-egészségügyi okból elejtett, elhullott
vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és lefoglalt, valamint a
gépjárművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját kötelező - a (3)
bekezdésben foglaltak szerint - bírálatra bemutatni. Az ilyen trófea bírálatát
a vadászati hatóság díjmentesen végzi.
(5) A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az
elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad
gyűjteni.
(6) A vad származékainak a jogosult hozzájárulása
nélküli gyűjtése esetén a Vtv. 84. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Vhr. 78. § A
következő nemzetközi ponthatárt elérő trófeák (a továbbiakban: C.I.C. pont):
a) gímszarvas
|
240 C.I.C. pont
|
b) dámszarvas
|
200 C.I.C. pont
|
c) muflonkos
|
220 C.I.C. pont
|
d) őzbak
|
170 C.I.C. pont
|
e) vadkan
|
130 C.I.C. pont
|
esetében a bírálatát végző vadászati hatóság köteles -
az értékelését követő nyolc napon belül - a trófeát a minisztériumnak nemzeti
értékké való nyilvánítás céljából felülbírálatra bemutatni.
Vhr. 79. § (1) A vadászati hatóság a trófea
bemutatását a 17. számú melléklet szerinti
trófea bírálati jegyen aláírással és bélyegzővel igazolja. A vadászati hatóság
az elbírált trófeán - a vaddisznóagyar és a vadászati engedéllyel elejtett vad
trófeája kivételével - a jobb oldali agancstövet, illetve a szarvcsapot
mechanikus befúrással is megjelöli.
(2) A trófea kivitelénél a vadászati hatóság által
igazolt trófeabírálati jegyet a vámhatóságnak, illetve a trófea származásának
ellenőrzésére jogosult szerv felhívására be kell mutatni. Az elhullott vagy
egyéb nem közvetlen elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs
kiviteléhez a vadászati hatóság a 18.
számú melléklet II. részében foglalt kiviteli engedélyét kell bemutatni.
(3) A vadászati hatóság a jogszerűen elejtett trófeás
vad éremhatárt elérő trófeájáról az elejtő nevére kiállított oklevelet és érmet
is átad.
(4) A trófea bírálatáért a bemutatásra kötelezettnek
igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni a 18. számú melléklet I. részében
foglaltak szerint. A trófeabírálat díját - a külön jogszabályban foglaltak
szerint - a 10032000-01031654-00000000 számú Vadgazdálkodási bevételek
központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon
készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.
Vhr. 80. § (1) Elhullott vagy állat-egészségügyi ok
miatt elejtett vad trófeabírálata kérelméhez a hatósági állatorvos által külön
jogszabály szerint kiadott igazolást kell csatolni.
(2) A gépjárművel való ütközés miatt elhullott vad
trófeabírálatához a balesetről készült jegyzőkönyvet is csatolni kell.
Vhr. 81. § (1) A minisztérium a Vtv. 74. § (6)
bekezdése szerint nemzeti értékké nyilvánított trófea rendelkezési jogának
korlátozásáról a nemzeti értékké nyilvánító határozatában intézkedik.
(2) A nemzeti értékké nyilvánított trófea
elhelyezéséről, kiállításon történő bemutatásáról a minisztérium gondoskodik.
(3) A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a
jogosult a rendelkezési jogának korlátozása arányában kártalanítást igényelhet,
amelynek megfizetését a külön jogszabály szerinti számláról kell teljesíteni.
Amennyiben a nemzeti értékké nyilvánított trófeát bérvadászati szerződés
keretében ejtették el, a szerződésben szereplő összeg mértékéig igényelhető a
kártalanítás.
V. Fejezet
FELELŐSSÉG A
VADKÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT
A vadkár
Vtv. 75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni
a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon
által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl
és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben,
valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a
továbbiakban együtt: vadkár).
(2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára
jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek
vadászterületéről a vad kiváltott.
(3) A jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó
tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a
vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt.
A vadászati kár
Vtv. 76. § A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen
a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági
terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az
erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben,
valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár).
A vad
elpusztításával okozott kár
Vtv. 77. § Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy
bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog
gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.
A kár megelőzése
Vtv. 78. § (1) A jogosult a károk megelőzése érdekében köteles:
a) amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról
gondoskodni;
b) a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját
értesíteni;
c) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld
használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;
d) szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani.
(2) A jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának
hozzájárulásával vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel.
(3) A vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld használója az
akadályoztatás mértékével arányos kártalanításra tarthat igényt.
(4) A jogosult a mezőgazdálkodáson, illetőleg az erdőgazdálkodáson kívül
okozott károk megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél,
illetőleg fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál,
valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg
közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút
létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője - amennyiben a jogosult a
létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés
költségeit vállalja - köteles a kezdeményezésnek helyt adni.
Vtv. 79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott
károk megelőzése érdekében:
a) köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni;
b) köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a
vadászatra jogosultat értesíteni;
c) köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával
gondoskodni;
d) jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál
állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
(2) A föld használóját az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek
teljesítésével összefüggésben a rendes gazdálkodás körét meghaladó
közreműködésért ellenszolgáltatás illeti meg. Amennyiben a föld használója e
törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési
kötelezettségének nem tesz eleget, vagy alapos ok nélkül nem járul hozzá ahhoz,
hogy a jogosult a vadkárok elhárításához szükséges létesítményeket, berendezéseket
felállítsa, az ebből eredő vadkárt a föld használójának a terhére kell
figyelembe venni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a
halgazdálkodási tevékenységet folytatókra is.
Vtv. 80. § (1) Ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy
erdőgazdálkodási tevékenység folytatását, az élőhelyen található termékeket,
terményeket, a mesterséges vizek halállományát, a vadászterület biológiai
életközösségét, valamint a védett természeti területet jelentősen veszélyezteti,
kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a vadászati hatóság - erdőt érintően
az erdészeti hatóság, természetvédelmi területet érintően a természetvédelmi
hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a károsult kérelmére,
illetőleg az erdészeti vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, vagy
hivatalból kötelezi a jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott
határidőn belüli csökkentésére vagy a szükséges védőintézkedések megtételére.
(3) A vadászati hatóság a károsult kérelmére a vadállomány csökkentéséről
tizenöt napon belül határoz. A szakhatósági hozzájárulásról öt munkanapon belül
kell határozatot hozni. A vadászati hatóság elrendelheti határozatának azonnali
végrehajtását is.
(4) Ha a jogosult az (1) bekezdés szerinti vadállomány-szabályozási
kötelezettségének nem, vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz eleget,
a vadászati hatóság a vadászatra jogosult költségére határozatban hatósági
vadászatot rendelhet el. A vadászati hatóság elrendelheti határozatának
azonnali végrehajtását. A határozatban meg kell jelölni az elejtendő vad faját,
valamint darabszámát.
A kár megállapítása
Vtv. 81. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár
megtérítését a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó
kártételtől - számított harminc napon belül lehet igényelni. A határidő
elmulasztása esetén igazolásnak van helye.
(2) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapítását a
miniszter által - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben -
jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a
továbbiakban: szakértő) végezheti.
(3) Amennyiben a
felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a
károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt a
károsult kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat
jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli ki.
(4) A jegyző - a szakértő vadkárbecslése alapján - az érintettek közötti
egyezséget, illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja.
(5) Az a fél, aki a jegyző által kirendelt szakértő kármegállapítását nem
fogadja el, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított harminc napon belül polgári
peres úton kérheti a kár megállapítását. A határidő elmulasztása jogvesztéssel
jár.
(6) A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési
eljárás - ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is -
költségeinek megfizetésére - eltérő megállapodás hiányában - a Polgári
perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
Vhr. 82. § (1) A Vtv. 75. § (1) bekezdésében foglalt
vadkár öt százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell
számolni.
(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdésének alkalmazásában
mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése
következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági
kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve
szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének
arányában kell meghatározni.
(3)
Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő
időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
a) őszi gabona
|
október 1.-augusztus 15.
|
b) tavaszi gabona
|
április 1.-augusztus 1.
|
c) kukorica
|
április 15.-november 30.
|
d) burgonya
|
április 15.-október 15.
|
e) napraforgó, szója
|
április 15.-szeptember 30.
|
f) borsó
|
március 1.-augusztus 30.
|
g) szőlő, gyümölcsös
|
egész évben
|
Vhr. 83. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban
okozott kárbecslést közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább
ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.
(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdése alkalmazásában
erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása,
túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a
csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá
az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását
okozó károsítás. Az így keletkezett vadkárigény legkésőbb az erdőtelepítés,
illetve az erdőfelújítás befejezését követő ötödik év végéig érvényesíthető. A
károsított csemetére vegetációs időszakonként egy alkalommal érvényesíthető
kárigény. A kár pénzértékben történő megállapításához a külön jogszabály
szerint számítandó újraerdősítési költséget kell alapul venni.
(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a
települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a
vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek
rendelkezésére bocsátja.
(4) A kárbecslés időpontjáról és helyéről - az azon
való részvétel céljából - a jegyző az érdekelteket értesíti.
(5) A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a
kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt
a vadkár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő
terhére kell figyelembe venni.
Vhr. 84. § (1) A kárbecslésről jegyzőkönyvet kell
készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését,
címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár
mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár megelőzési kötelezettségének
milyen módon tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben
megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg
képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.
(2) A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és gyümölcsöst
is) és az erdei vadkárok becsléséhez a szakértő által alkalmazott jegyzőkönyv
mintáját a 19. számú melléklet tartalmazza.
A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a jelen levő feleknek (képviselőinek) kell
aláírniuk.
(3) A szakértő köteles a kárbecslésről készült
jegyzőkönyveket haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői
vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján kísérli meg a felek között az
egyezség létrehozását, illetve megállapítja az egyezség létrejöttének hiányát.
VI. Fejezet
A VADVÉDELMI
HOZZÁJÁRULÁS, A VADGAZDÁLKODÁSI, VALAMINT A VADVÉDELMI BÍRSÁG
A vadvédelmi
hozzájárulás
Vtv. 82. § (1) A jogosult a vadállomány őrzésével, védelmével kapcsolatos
állami feladatok ellátásához való hozzájárulásként a vadászati hatóság
határozata alapján vadvédelmi hozzájárulást köteles fizetni.
(2) A vadvédelmi hozzájárulás mértékének alapja a vadászati hatóság által
jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben szereplő elejtési és befogási
darabszám a következők szerint:
a) mezei nyúl esetében darabonként száz forint, fácán esetében darabonként
ötven forint,
b) nagyvad esetében darabonként ezer forint.
(3) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervet csak akkor hagyja
jóvá, ha a jogosultnak nincs vadvédelmi hozzájárulási hátraléka, vagy ha a
vadvédelmi hozzájárulás, illetőleg a hátralék megfizetésére legfeljebb egy évre
halasztást engedélyezett.
(4) A vadvédelmi hozzájárulás megfizetésének részletes szabályait a
miniszter rendeletben állapítja meg.
Vhr. 85. § (1) Vadvédelmi hozzájárulást a jogosultnak
évenként két egyenlő részletben március 31-éig és november 30-áig az éves
vadgazdálkodási terv alapján kell fizetni.
(2) A vadvédelmi hozzájárulás vadgazdálkodási évre
vonatkozó tényleges összegét a tárgyévet követő március 31-éig a hasznosított
vadállomány mennyisége alapján kell megállapítani.
(3) A vadvédelmi hozzájárulás összege csökkenthető a
mesterséges tenyésztésből származó és a vadászterületre kiengedett fácán
mennyisége arányában megállapított összeg huszonöt százalékával.
A vadgazdálkodási
bírság
Vtv. 83. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási
bírságot köteles fizetni a jogosult akkor, ha
a)
b) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadat a vadászati
hatóság engedélye nélkül, vadászati idényen kívül, vadászati tilalom vagy
vadászati korlátozás idején ejtik el, vagy fogják be;
c) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget
trófeabírálat céljából történő trófeabemutatási kötelezettségének;
d) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton jogosulatlan
személy vadászik;
e) nem tesz eleget a vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az
élőhely védelmével kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettségeinek;
f) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget a
vadgazdálkodási üzemterv, éves vadgazdálkodási terv készítésének, a
teríték-nyilvántartási, valamint vadászati napló vezetési kötelezettségének;
g) a vadgazdálkodási szabályokat megsérti;
h) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadászat rendjét
megsértik.
(2)
(3) A vadgazdálkodási bírság mértéke:
a)
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti
esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke trófeás vad esetében a trófea
értékétől függően egyedenként legalább húszezer, legfeljebb kétmillió forint,
míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként
legalább tízezer, legfeljebb kétszázezer forint lehet,
c) az (1) bekezdés c) pontja
szerinti esetben trófeánként ötvenezer forint,
d) az (1) bekezdés d)-h) pontjai
szerinti esetekben a cselekmény súlyától függően legalább százezer és
legfeljebb kétmillió forint lehet. Ezekben az esetekben a vadgazdálkodási
bírság ismételten is kiszabható.
(4)
Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok
megsértésének minősül, ha a jogosult:
a)
nem
veszi át a vadászati hatóságtól az azonosító jeleket, illetve nem készíti el a
felhasználásukra vonatkozó részletes szabályokat, a vadászévre kiadott
azonosító jelek felhasználásáról határidőben nem számol el a vadászati
hatóságnak, vagy a jogosultság megszűnését követő 15. napig az azonosító
jelekkel nem számol el, és a társas, egyéni vadászati naplót,
teríték-nyilvántartást, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját nem
adja le a vadászati hatóságnak;
b)
amennyiben
a jogosult személyében, valamint a vadászterület határában az üzemtervi ciklust
követően nem történt változás, és az új üzemtervi ciklus megkezdését követő 15.
napig nem kéri a társas, illetve egyéni vadászati napló és a
teríték-nyilvántartás, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója vadászati
hatóságnál történő lezárását és ismételt érvényesítését;
c) a vadászterületnek nem minősülő
területen vagy a vadasparkban tartott nagyvadat hatósági engedély nélkül a
vadaskertbe kihelyezi, valamint a hatósági engedéllyel vadaskertbe kihelyezett
nagyvad megjelölésére vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, továbbá vadászterületnek
nem minősülő területről vagy vadasparkból származó nagyvadat szabad
vadászterületre helyez ki;
d)
az
éves vadgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;
e)
a
hivatásos vadász alkalmazása során
ea)
az
alkalmazás megszűnését 15 napon belül nem jelenti be a vadászati hatóságnak,
eb)
a
hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság
felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget;
f)
elmulasztja
a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe bejegyezni a
vadászterület kódszámát.
A vadvédelmi bírság
Vtv. 84. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot
köteles fizetni:
a) a vadászterületnek minősülő föld használója, ha nem tesz eleget a
vadállományban okozott kár megelőzésével kapcsolatos kötelezettségének;
b) a vadász, ha a vadászat rendjét megsérti;
c) aki a vadat szándékosan kínozza;
d) a vadász, ha az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vad
elejtése céljából nem teszi meg a szükséges intézkedéseket;
e) aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy
pusztítja el;
f) aki a vadat tiltott módon zaklatja;
g) aki jogosulatlanul vadászik;
h) aki a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet akadályozza.
i) a vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, a
hivatásos vadász szolgálati naplója elvesztését, megsemmisülését vagy azok tőle
való eltulajdonítását 5 munkanapon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati
hatóságnak;
j) aki a vadászkutya
vezetőjeként a vadászat megkezdésekor a jogszabályban előírt megkülönböztető
jelzéssel a vadászkutyát nem látja el.
(2) Az (1) bekezdés
a)-f) és i)-j) pontjai esetében a vadvédelmi bírság mértéke legalább
tízezer forint, legfeljebb kétszázezer forint lehet. A
vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható.
(3) Az (1) bekezdés g) és h) pontjai szerinti esetben a vadvédelmi
bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer
és legfeljebb egymillió forint lehet.
(4) A törvény alkalmazásában jogosulatlan vadászatnak minősül a 64. § (1)
bekezdésében felsorolt igazolások hiányában történő, továbbá a jogosult
hozzájárulása nélküli vadászat, valamint az, ha a vadász az általa elejtett
vadat e törvénynek megfelelően nem jelöli meg, vagy nem jegyzi be az egyéni
lőjegyzékbe.
Vhr. 86. § (1) A Vtv. 84. §-ának (3) bekezdésében
foglalt vadvédelmi bírságot a vad egyedének a 20. számú mellékletben foglalt vadfajok és a hullott agancs
vadgazdálkodási értékének jegyzéke figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Vadgazdálkodással, vadászattal összefüggő
szabálysértési vagy büntetőügyben indult eljárásról az eljáró szerv, továbbá az
érintett vadászatra jogosult köteles a cselekmény helye szerint illetékes
vadászati hatóságot írásban tájékoztatni.
Vtv. 85. § (1) A vadvédelmi hozzájárulást, a vadgazdálkodási, illetve a
vadvédelmi bírságot (a továbbiakban együtt: bírság) a külön jogszabályban
meghatározott számlára kell befizetni.
(2) A határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó
köztartozás.
Vhr. 87. § A vadvédelmi hozzájárulás, a
vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság összegét - külön jogszabály szerint a
10032000-01031654-00000000 számú Vadgazdálkodási bevételek központi kincstári
számla javára, a vadászati hatóság határozatában meghatározott módon
készpénzátutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.
VII. Fejezet
A VADÁSZATI
IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
Vadászati igazgatás
Vtv. 86. § (1) A vadászati igazgatással összefüggő egyes irányítási,
szervezési, valamint hatósági feladatokat:
a) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter,
b) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,
c) területi szervként a vadászati felügyelőségek
látják el.
(2) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek részére egyenruhát,
az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt, a vadászati hatóság
alkalmazásában álló vadászati felügyelők részére pedig szolgálati vadász- és
maroklőfegyvert is biztosítani kell.
Eljárási szabályok
Vtv. 87. § (1) Az e törvény szerint indult hatósági eljárás során az
államigazgatási eljárás szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) A vadászati felügyelőség hatáskörébe tartozó ügyekben - a
vadgazdálkodási és vadvédelmi bírság kiszabása, továbbá a vadászjegy és a
vadászati engedély visszavonása kivételével - felettes szervként a minisztérium
jár el. A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírság kiszabása, továbbá a vadászjegy
és a vadászati engedély visszavonása esetében másodfokon a megyei (fővárosi)
földművelésügyi hivatal vezetője jár el.
(3) A vadászati felügyelőség illetékességi területét a miniszter
rendeletben állapítja meg. Amennyiben a vadászterület két vagy több vadászati
felügyelőség illetékességi területén található, az a vadászati felügyelőség az
illetékes, amelynek területén a vadászterület nagyobbik hányada található. Vita
esetén az eljárásra illetékes szervet a miniszter jelöli ki.
(4) A kizárás szabályait kell alkalmazni a vadászati, az erdészeti,
valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselővel
szemben, aki olyan jogosult hatósági ügyében jár el, melynél akár tagként
(érdekeltként), akár vendégvadászként vadászik, továbbá a trófeabírálati
eljárásban részt vevő személynél, ha e személy a jogosultnál mint vadász
érdekelt, vagy ha hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] által elejtett trófea bírálatát kellene elvégezni.
Vtv. 88. § Amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, vadászati
hatósági ügyben első fokon a vadászati felügyelőség vezetője jár el.
Vtv. 89. § (1) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, valamint
a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati felügyelő, feladatainak
ellátása során jogosult:
a) külön térítés fizetése nélkül magánúton közlekedni, a vadászterületet
bejárni, ott helyszíni szemlét, vizsgálatot tartani;
b) a jogosulttól, a vadásztól felvilágosítást, adatot, igazolást kérni,
valamint a vadászati jog hasznosításával kapcsolatban iratokba,
nyilvántartásokba betekinteni;
c) a vadászterületen megfigyelést végezni;
d) a vadat veszélyeztető, vagy annak számító tevékenység abbahagyását,
illetve a tevékenységtől való tartózkodást elrendelni;
e) a vadállomány egészségi állapotát veszélyeztető beteg, sérült vagy
elhullott vad elszállítását elrendelni;
f) a vadászati hatóság nevében hozott határozatát - utólagos írásbafoglalási
kötelezettség mellett - szóban is megadni;
g) jogosulatlan vadászat vagy vadászati eszköz jogosulatlan használata
esetén a vadászathoz használt eszközt - ideértve a gépjárművet is - elismervény
ellenében visszatartani;
h) a vadászati jog gyakorlásával összefüggő szabálysértés vagy bűncselekmény
alapos gyanúja esetén az illetékes hatóságnál a vadászati felügyelőség
vezetőjének megbízása alapján eljárást kezdeményezni;
i) a vadászat rendjére vonatkozó szabályok betartását ellenőrizni.
(2) Az e törvény alapján kérelemre indult vadászati hatósági eljárásban a
miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell
az ügyfélnek fizetnie. A díjat a miniszter által megállapított számlára kell
befizetni.
Vhr. 88. § (1) A vadászati hatósági feladatokat
ellátó személy a szolgálati fegyverét előzetes felszólítás és figyelmeztető
lövés leadása után, az életet vagy testi épséget közvetlenül fenyegető támadás
elhárítására - ha a támadás másként nem hárítható el, az elkövető személlyel
szemben az arányosság követelményeinek betartásával - használhatja. A
fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem mértékét.
(2) A vadászati hatósági feladatot ellátó személy a
munkavégzés során köteles a hivatalos személyre utalást kifejező szolgálati
jelvényt viselni, illetve felhívásra köteles magát a szolgálati igazolvánnyal
és jelvénnyel is igazolni. A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek
okmányainak mintáját a 21. számú
melléklet tartalmazza.
Vhr. 89. § (1) A vadászati, az erdészeti, valamint a
természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselő nem járhat el olyan
vadászatra jogosult hatósági ügyében, ahol az eljárás kezdetét megelőzően, egy
éven belül a vadászatra jogosult által meghívott vendégvadászként vagy tagként
vadászott.
(2) A kérelemre indult vadászati hatósági eljárásban,
- ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a 22. számú melléklet szerinti igazgatási-szolgáltatási díjat kell
fizetni.
(3) A jogorvoslati kérelem díját vissza kell
téríteni, ha a jogorvoslati eljárásban felülvizsgált államigazgatási határozat
vagy intézkedés a kérelmező hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek
bizonyult. A visszatérítésről a jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult
vadászati hatóság rendelkezik.
(4) A kérelem visszavonása vagy elutasítása esetén a
díjat nem lehet visszatéríteni.
Vhr. 90. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.
törvény
a) 5. §-ában foglaltakat a díjmentesség megállapítása
tekintetében,
b) 31. § (1) bekezdésének első mondatában, valamint 31.
§ (2)-(7) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek körének
megállapítása tekintetében,
c) 32. §-ában foglaltakat a jogorvoslati eljárás
illetékének visszatérítése tekintetében,
d) 82. §-ában foglaltakat a mulasztási bírság
tekintetében,
alkalmazni kell azzal, hogy illetékhivatal helyett minisztériumot,
illeték helyett díjat kell érteni.
(2) A díjfizetés ellenőrzése során az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 111. §-a és 112. § (2) bekezdése
szerint kell eljárni.
A földművelésügyi
és vidékfejlesztési miniszter feladatai és hatásköre
Vtv. 90. § (1) A vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének
védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő szervezési, irányítási,
szabályozási és egyes hatósági feladatait a kormányzati munkamegosztás
keretében - együttműködve az ügykör szerint illetékes miniszterekkel - a
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter látja el.
(2) A miniszter hatósági jogkörében eljárva:
a) védett természeti terület esetében a természetvédelemért felelős
miniszterrel, a HM kezelésében, illetve használatában levő terület esetében a
honvédelmi miniszterrel egyetértésben engedélyezi a vadászterület vadaskert
létesítése céljából történő bekerítését;
b) a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben engedélyezi
vadaspark létesítését;
c) a rendkívüli értéket képviselő trófeát nemzeti értékké nyilvánítja.
(3) A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének
védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő irányítási, valamint szabályozási
feladatkörében:
a) kidolgozza a vadászati jog hasznosításának hosszú távú fejlesztési
irányelveit, és gondoskodik ezek megvalósításáról;
b) a vadászati jog hasznosításával összefüggésben jogszabályokat készít elő,
illetve alkot;
c) a vadászati jog hosszú távú hasznosítási irányelveivel összhangban
kidolgozza az ezzel összefüggő támogatások rendszerét, és gondoskodik a támogatásoknak
a külön jogszabályban foglaltak szerinti felhasználásáról;
d) létrehozza a vadászati hatósági és egyéb szervezési feladatait ellátó
szerveket, valamint meghatározza feladatkörüket;
e) ellátja a nemzetközi vadászati együttműködésből adódó kormányzati
feladatokat, és kapcsolatot tart a nemzetközi vadászati szervekkel;
f) ellátja a Kormány által vagy a külön jogszabályban részére meghatározott
feladatokat.
(4) A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének
védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő szervezési feladatkörében:
a) kijelöli a vadgazdálkodási körzeteket, és az érintett miniszterekkel
egyetértésben kiadja a körzeti vadgazdálkodási terveket;
b) gondoskodik az Adattár működtetéséről.
Vhr. 91. § Az Országos Vadgazdálkodási Adattárból
történő adatszolgáltatás módját és a fizetendő díjtételeket a 23. számú melléklet tartalmazza.
Vhr. 92. § (1) A minisztérium a külön jogszabályban
meghatározottak szerint megalapítja a Magyar Vadgazdálkodásért (a
továbbiakban: állami elismerés) elnevezésű állami elismerést.
(2) Az állami elismerésben részesülhet a
vadgazdálkodási ágazat szakmai gyakorlatában tevékenykedő természetes személy.
Az állami elismerést évenként legfeljebb két fő kaphatja meg.
(3) Az állami elismerés díja bruttó kettőszázötvenezer
forint, amely az FVM Vadgazdálkodási tevékenységek számláról teljesítendő. Az
állami elismerés díja a Központi Statisztikai Hivatal által közölt infláció
mértékével helyesbítendő.
(4) Az állami elismerést a minisztérium javaslata
alapján a miniszter adományozza meghatározott feltételrendszer alapján.
Vtv. 91. § (1) Vad élő egyedének, valamint ivarsejtjének és embriójának
behozatalához és kiviteléhez - a külön jogszabályokban foglalt engedélyeken túl
- minisztérium előzetes szakmai hozzájárulása is szükséges.
(2) Vad, vadhús felvásárlásakor, feldolgozásakor, forgalomba hozatalakor
a beszerzési forrásról a miniszter által rendeletben előírt módon naprakész
nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését a vadászati, az
állat-egészségügyi, az élelmiszer-ellenőrzési, valamint a népegészségügyi
hatóság jogosult ellenőrizni.
Vhr. 93. § A vad, vadhús kereskedelmi felvásárlója a
tevékenységét köteles bejelenteni a telephelye és a begyűjtő helye szerint
illetékes vadászati hatóságnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a cég
tevékenységét igazoló okiratok másolatait, vadfajonként a vad beszállításának
jellemző térségét és körét, a vadhús tárolására, feldolgozására vagy
felhasználására vonatkozó adatokat (darabszám és tömeg), valamint nyilatkozatot
arról, hogy a felvásárló biztosítja az ellenőrzés lehetőségét a vadászati
hatóság részére.
Vtv. 92. § A miniszter a vadászati igazgatással összefüggő egyes
szervezési feladatait a vadászati felügyelőségek útján lát el. A vadászati
felügyelőségek szervezési feladatkörükben:
a) nyilvántartást vezetnek a vadászterületekről, a jogosult nevéről
(cégéről), címéről (székhelyéről), valamint a vadászati jog haszonbérleti
szerződésekről;
b) gondoskodnak a vadászvizsga megszervezéséről;
c) nyilvántartást vezetnek a hivatásos vadászokról;
d) a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggésben
statisztikai adatokat gyűjtenek, illetve szolgáltatnak;
e) összeállítják és közzéteszik a vadkárbecslői szakértői névsort;
f) ellátják az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban írt
feladatokat;
g) irányítják az alkalmazásukban álló vadászati felügyelők vad- és
élőhelyvédelmi tevékenységét.
Az Országos
Vadgazdálkodási Tanács
Vtv. 93. § (1) A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó, a vad
védelmét, a vadgazdálkodást, a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő
kérdésekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos
Vadgazdálkodási Tanácsot, valamint területi vadgazdálkodási tanácsokat (a
továbbiakban: Vadgazdálkodási Tanács) hoz létre.
(2) A Vadgazdálkodási Tanács tevékenységével elősegíti a vadgazdálkodói
érdekeltség és a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához fűződő közérdek
közötti összhang megteremtését.
(3) A Vadgazdálkodási Tanács a miniszter felkérése alapján véleményt
nyilvánít a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő szakmai
kérdésekben, valamint jogszabálytervezetekről.
Vtv. 94. § A Vadgazdálkodási Tanács tagjait az illetékes kormányzati,
érdekképviseleti és szakmai szervezetek, valamint a tudomány képviselői közül a
miniszter kéri fel, és gondoskodik a Vadgazdálkodási Tanács működési
feltételeiről.
Vhr. 94. § (1) Az Országos Vadgazdálkodási Tanács (a
továbbiakban: OVT), valamint a területi vadgazdálkodási tanácsok tagjait a
miniszter bízza meg.
(2) Az OVT a minisztérium mellett, a területi
vadgazdálkodási tanács pedig a területi vadászati hatóság mellett működik. A
tanácsok tagjainak felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük.
Feladatuk vadgazdálkodási szakmai kérdésekben állásfoglalások és ajánlások
kialakítása, illetve megtétele. A tanács döntéseit egyszerű szótöbbséggel
hozza, ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) Az OVT tizenkét főből áll; tagjai: a minisztérium
négy, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egy képviselője, valamint a
vadászat és vadgazdálkodás érdek-képviseleti, köztestületi szervezetének
egy-egy képviselőjéből együttesen legfeljebb három fő, továbbá négy fő
megbízott szakember a vadgazdálkodás felsőfokú oktatási-kutatási intézményei
képviseletében.
(4) A területi vadgazdálkodási tanács tizenkét főből
áll; tagjai: a területi vadászati hatóság kettő, az erdészeti és a
természetvédelmi hatóság egy-egy képviselője, valamint a vadászat és
vadgazdálkodás érdek-képviseleti, köztestületi szervezetének egy-egy
képviselőjéből együttesen legfeljebb négy fő, továbbá négy fő megbízott
szakember az adott térség vadgazdálkodási szakértői képviseletében. A tanács
elnöke és titkára a vadászati hatóság egy-egy képviselője.
Az állami feladatok
pénzügyi fedezete
Vtv. 95. § (1) Az e törvény szerinti állami feladatok - beleértve a
vadászati igazgatás működését is - ellátásához az alábbi pénzügyi források
használhatók fel:
a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására előirányzott pénzösszeg;
b) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díj;
c) a vadvédelmi hozzájárulás;
d) a vadgazdálkodási bírság;
e) a vadvédelmi bírság.
(2) A vadvédelmi hozzájárulást elsősorban a vadállomány őrzésével, a
vadászati joggal kapcsolatos állami feladatok ellátására kell fordítani.
(3) A vadgazdálkodási bírságot, a vadvédelmi bírságot elsősorban a vad és
élőhelye védelmének támogatására kell fordítani.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a vadgazdálkodási
hozzájárulás, a vadgazdálkodási bírság, valamint a vadvédelmi bírság e törvény
szerinti mérték alapulvételével - a Központi Statisztikai Hivatal által
közzétett hivatalos inflációs ráta alapján - a költségvetési törvény
kihirdetését követő hatvan napon belül rendeletben közzétegye.
Vhr. 95. § A hatósági vadászat költségeinek
megelőlegezésére a Vtv. 82. § szerinti vadvédelmi hozzájárulás is
felhasználható. A hatósági vadászat megtérült költségét a jogosulttal történő
elszámolást követően a 10032000-01031654-00000000 számú Vadgazdálkodási
bevételek központi kincstári számla javára kell visszafizetni.
VIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
Vtv. 96. § (1) Ez a törvény 1997. március 1. napjával lép hatályba azzal,
hogy a vadászati hatóság az átmeneti rendelkezések alkalmazásakor vadászterület
kialakításáról az e törvényben foglaltak alapján határoz.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:
a) az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvénynek az
1970. évi 28. törvényerejű rendelettel és az 1995. évi XXI. törvény 23-24.
§-ával megállapított 32-36. §-a, és a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint
a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet 3. §-a hatályát
veszti;
b)
c)
Átmeneti
rendelkezések
Vtv. 97. § (1) Az államot a nem a tulajdonában levő vadászterületen
megillető vadászati jog e törvény hatálybalépésével megszűnik. A vadászati jog
e törvény alapján külön térítés, valamint adó- vagy illetékfizetés nélkül válik
a vadászterületnek minősülő föld tulajdonjogának attól el nem választható
részévé.
(2) Az államot megillető vadászati jog átengedéséről szóló
megállapodások, határozatok, valamint haszonbérleti szerződések 1997. március
1. napjával érvényüket vesztik.
Vtv. 98. § (1) A vadászati hatóság a vadászterület határának e törvény
előírásai szerinti megállapítására vonatkozó, az erdészeti és a
természetvédelmi hatósággal, az érintett települési önkormányzatok jegyzőivel,
továbbá a földtulajdonosok, a földhasználók, az erdőgazdálkodók, valamint a
vadászok érdekképviseleti szerveivel előzetesen egyeztetett javaslatáról -
annak térképi megjelölésével - 1996. augusztus 1. és szeptember 1. között a
saját, valamint az érintett települések hirdetőtábláján hirdetményt tesz közzé.
Ezt követő kilencven napon belül az érintett tulajdonosok - e törvénynek a
társult vadászati jogra vonatkozó szabályai alkalmazásával meghozott
döntésükkel - önálló vadászterület kialakítását vagy a javaslatban szereplő
vadászterület-határ módosítását kezdeményezhetik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása jogvesztő. Amennyiben
a határidőn belül kifogást nem terjesztettek elő, a vadászati hatóság határozatban
megállapítja a vadászterület határát.
(3) Amennyiben az érintett tulajdonosok a vadászati hatóság által a
vadászterület kialakítására tett javaslat módosítását kezdeményezik, erről a
vadászati hatóság legkésőbb 1997. február 1-jéig határoz.
(4) A vadászterület határát első alkalommal megállapító határozat ellen
fellebbezésnek nincs helye, annak megváltoztatását vagy megsemmisítését
közvetlenül a bíróságtól lehet kérni. A vadászati hatóság közérdekből a
vadászterület kialakításáról szóló határozatát azonnal végrehajthatóvá
nyilváníthatja. Amennyiben a bíróság a vadászati hatóság határozatának
végrehajtását nem függeszti fel, a bírósági eljárás során a vadászterület
határának vadászati hatóság által közzétettek szerinti módosítására kerülhet
sor.
Vtv. 99. § (1) A törvény hatálybalépésekor meglevő vadászati célú kerítés
fennmaradását 1997. szeptember 1-jéig lehet az illetékes vadászati hatóságnál
kezdeményezni. Az e határnapot követően benyújtott kérelem új kerítés
létesítésére irányuló kérelemnek minősül. A vadászati célú kerítés
fennmaradására kiadott engedélyt - a törvényben foglalt feltételek teljesítése
esetén - a vadaskertet, illetve a vadasparkot létesítő engedélynek kell
tekinteni.
(2) E törvény kihirdetése és 1997. március 1. napja közötti időszakban
csak 1997. március 1-jéig érvényes határozott idejű haszonbérleti szerződést
lehet kötni.
(3) E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit azokra a
jogosultakra kell alkalmazni, akik 1997. február hónap utolsó napján érvényes
haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek, vagy az államot megillető vadászati
jogot üzemi kezelésben hasznosították. Amennyiben több jogosult gyakorolhatja
az előhaszonbérletre vonatkozó kedvezményt, úgy e jogosultak - eltérő
megállapodás hiányában - az általuk hasznosított terület nagysága alapján
megállapított sorrendben élhetnek az új vadászterületre vonatkozó
előhaszonbérleti joggal.
(4) Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények,
berendezések tulajdonjogának, illetve használatának kérdésében 1997. március 1.
napjáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések létesítője a
jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel a
föld tulajdonosa, jogszerű használója, illetőleg a jogosulttal szemben.
(5) E törvénynek a vadászvizsga letételére vonatkozó előírásait a törvény
hatálybalépését követően kell alkalmazni. A törvényben foglalt eset kivételével
nem kötelezhető a vadászvizsga ismételt letételére az, aki a korábbi
jogszabályok alapján érvényes vadászvizsgát tett.
(6) E törvénynek a vadászjegy, valamint a vadászati engedély kiadására
vonatkozó szabályait a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell. A
korábbi jogszabályok alapján kiadott vadászjegy, valamint vadászati engedély
1997. december 31-én érvényét veszti.
(7) A korábbi jogszabályok alapján kiállított egyéni lőjegyzéket a
vadászjegynek az e törvény alapján történő kiállításáig egyéni
zsákmányjegyzéknek kell tekinteni.
Felhatalmazás
Vtv. 100. § (1) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter arra, hogy
a) a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint
b) a törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti időszakra vonatkozó
átmeneti szabályokat
rendeletben
állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a vadászíj-tartás szabályait
rendeletben megállapítsa.
Vhr. 96. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő
15. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vad védelméről, a
vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának
szabályairól szóló 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet, valamint az azt módosító
7/1998. (II. 13.) FM rendelet, 11/2000. (III. 27.) FVM rendelet, 90/2001. (XI.
7.) FVM rendelet és 76/2002. (VIII. 23.) FVM rendelet.
(2) E rendeletben foglaltakat a hatálybalépésének
napját követően indult vadászati hatósági eljárások során kell alkalmazni.
(3) A módosított 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet
alapján a vadászati hatóság nyilvántartásába vett vadászatra jogosultak e
rendelet hatálybalépésének napjától számított 6 hónapon belül kötelesek pótolni
a 2. § (2) bekezdésének a) pontja
szerint a többlethasználati díj megfizetésének rendjére vonatkozó
megállapodást, valamint az e) pontja
szerint a működési szabályzat két tanúval hitelesített példányát.
(4) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak
való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a
vadon élő madarak védelméről, 6-9. cikk;
b) a Bizottság 91/244/EGK irányelve (1991. március 6.) a
79/409/EGK tanácsi irányelv módosításáról, 1. cikk;
c) a Tanács 94/24/EK irányelve (1994. június 8.) a
79/409/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról, 1. cikk;
d) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a
természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről,
14-15. cikk.
1. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
MINTA
(Kiállítandó 3 példányban,
melyből 2 példány a hatóságot illeti.)
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
...................................................... MEGYEI
VADÁSZATI HATÓSÁG
NYILVÁNTARTÁSI LAP
Kérelem a vadászatra
jogosultak hatósági nyilvántartásba vételéhez
Vadászatra jogosult neve:
............................................................................................................
címe: .........................................................................................................................................
adószáma:
.................................................................................................................................
bírósági bejegyzés száma:
.........................................................................................................
Tulajdonosok képviselőjének neve:
.............................................................................................
lakóhelye:
..................................................................................................................................
adóazonosító jele:
.....................................................................................................................
Vadászterület határát megállapító határozat száma:
....................................................................
A vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának
módja: ...............................................
A Vtv. 13. § (1) bekezdése szerinti társult vadászati
jog gyakorlása:
Társult vadászati jog hasznosítása haszonbérlet útján:
haszonbérlő (vadászatra jogosult) megnevezése:
........................................................................
Kelt:
.....................................................
.....................................
kérelmező aláírása
Csatolt dokumentumok: száma ............. db
felsorolása:
2. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
MINTA
MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről
A ..... vadászati
hatóság, .......... számú jogerős határozatában megállapított/kijelölt
__-______-_-_-_
vadászterület földtulajdonosai ..... év .......... hó ..... napján hozott
.............. határozatukban a vadászati közösség működéséhez az alábbi
szabályzatot elfogadták:
1. A fenti vadászterület tulajdonosainak vadászati
közössége - a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996.
évi LV. törvény 12. § (1)-(2) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelően - a
tulajdonosok képviselőjének törvényben biztosított jogosultságára figyelemmel
képviselőjéül
........................................-t (név)
................................... (székhelye/lakóhelye)
megválasztotta.
A képviselő teljes körű meghatalmazása a vadászati
közösség határozatainak keretein belül kiterjed különösen a vadászatra
jogosulttal való megállapodás megkötésére, a vadászati közösség vadászati
jogából származó hasznok, valamint terhek tulajdonosokkal történő elszámolására
és az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételére, a közösség külön
meghatalmazás nélküli képviseletére a vadászati jog gyakorlásával és
hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek
előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.
2. A vadászati közösség
...................................................................................................................................................
megbízási díj ellenében megbízza a képviselőjét a közösség vadászati
jogából eredő ügyei teljes körű intézésére. A képviselő lemondása esetén
mindaddig köteles az ügyekben való eljárásra, amíg a gyűlés újabb képviselőt
nem választ.
(forint összegű/a pénzügyi beszámolók
elfogadásakor meghatározott összegű)
3. A földtulajdonosok vadászati közössége
határozatának megfelelően a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módja
és feltételei teljes körű rögzítése (ideértve a vadászati jog haszonbérbe adása
esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendje meghatározását is)
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
4. A vadászterületen vadászatra jogosult:
megnevezése:
.....................................................................................................................
székhelye, címe:
.................................................................................................................
cégbejegyzés adatai (dátuma, bejegyző bíróság, végzés száma):
......................................
(A képviselő a működési szabályzat keretei között
hozhatja létre a megállapodást, amely a jelen működési szabályzathoz
mellékletként kapcsolódik.)
5. A vadászterület vadászati közössége az őt
megillető vadászati jog vadászatra jogosult által történő hasznosítása
biztosítékául
........................................................................................
A mellékkötelezettséget a vadászatra jogosulttal
kötött megállapodás rögzíti.
(mellékkötelezettséget nem köt
ki/mellékkötelezettséget köt ki)
(bankgarancia/óvadék/kezességi
nyilatkozat zálogjog vagy jogvesztés kikötése)
6. A vadászati közösség földtulajdonos tagjait a
vadászati jogukból keletkező teher, illetve abból származó haszon a
vadászterület egészéhez viszonyítottan ............................. illeti
meg, mely kiegészül a közösség, illetve a képviselője működése során felmerült
költségek arányos viselésével.
(tulajdoni hányad arányában/tulajdoni
hányad arányában és többlethasználati díj tulajdoni részre eső hányada
arányában)
7. Az egyes földtulajdonosokat megillető kifizetésre
kizárólag a vadászati közösség képviselője, önállóan jogosult. A kifizetések
jelentkezésre vagy a működési szabályzatban meghatározott egyéb módon
történnek.
8. A vadászati közösség az elszámolások rendjét
meghatározta, amelynek során a képviselő köteles az általa kezelt bevételekkel,
illetve a közösség nevében tett kifizetésekkel a földtulajdonosok gyűlése előtt
elszámolni. Az elszámolás a következő időszakban esedékes:
(Az elszámolás az adott időszakról írásban
összeállított részletes szöveges és pénzügyi beszámolóból, valamint a további
döntésekhez előkészített javaslatokból áll. Az írásos beszámoló - legkésőbb a
gyűlésen - a megjelent vagy az azt kérő minden tulajdonos, illetve képviselője
számára hozzáférhető. Ugyanezen körben biztosítani kell a vadászati közösség és
képviselője irataiba, könyvelésébe való betekintés lehetőségét is. A
tulajdonosi gyűlés és a képviselő, illetve bármely érdekelt tulajdonos a
beszámoló vagy bármely dokumentum elkészítésére, vizsgálatára szakértőt vehet
igénybe. Ennek költsége - utóbbi esetben a gyűlés hozzájárulásával - a közösség
működése körében elszámolható.)
(minden pénzügyi év végét követő
..... napon belül/meghatározott időszakonként)
9. A vadászati közösség a vadászati jogából eredő
pénzforgalmát elkülönülten, pénzintézetnél vezeti:
A bank, bankfiók megnevezése és címe:
.....................................................................................
számlaszáma:
...............................................................................................................................
A működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben
az érintettek a Polgári Törvénykönyvben foglaltakat tekintik irányadónak.
k. m. f.
......................................
képviselő
Hitelesítők:
..................................................
..................................................
3. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
A VADASKERT
LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM
TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló
kérelmet a minisztériumhoz címzetten, de a vadászterülethez tartozó vadaskert
fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani. A kérelem
tartalmazza:
- a vadaskert(ek) létesítésének indokait és célját
(röviden);
- a létesítendő vadaskert(ek) legfontosabb adatait
(terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány stb.), az alább megadottak
szerint;
- a mellékleteket.
A kérelemhez mellékletként csatolni kell:
1. A bekerítésre tervezett földterületek
ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes
felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és
előzetes hozzájárulását a vadaskert létesítéséhez;
2. A vadaskert létesítésének tervdokumentációját a
következők szerint:
a) a vadaskert létesítésének célja,
b) a természeti adottságok, a terület leírása,
c) a tervezett létesítmények, berendezések,
d) a vadászati évenként tervezett: vadaskerti
törzsállomány, szaporulat és/vagy vadászatra behelyezett állomány,
állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar bontásban) és vadászati módok,
e) a kert működési feltételei (takarmányozási
technológia, takarmányféleségek),
f) vadaskerti nyilvántartások (vadaskerti napló,
állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló),
g) állat-egészségügyi irányelvek (leggyakoribb
állat-egészségügyi problémák, személy- és járműforgalom),
h) a vadászterület és a tervezett vadaskert térképi
megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések
nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre, továbbá az
érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata,
i) ábrák, táblázatok;
3. Az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi
és élelmiszer-ellenőrző állomás véleményét.
4. A védett természeti terület esetében a területileg
illetékes környezetvédelmi hatóságnál külön jogszabály szerint kezdeményezett
környezeti hatásvizsgálat eredményeként kiadott környezetvédelmi engedélyt.
4. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
MINTA
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
........................................................ MEGYEI
VADÁSZATI HATÓSÁG
A VADÁSZTERÜLETEK
NYILVÁNTARTÁSA
Vadászterület
azonosító száma
(kódszám)
|
Neve, helye
|
Rendeltetése
(megnevezve)
|
Terület nagysága
|
Vadgazdálkodási
körzet száma
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A VADÁSZTERÜLETEK 11
SZÁMKARAKTERŰ AZONOSÍTÓ KÓDSZÁMA TARTALMA
Megye
|
|
Vadászterület
sorszáma
|
|
Rendel-
tetése
|
|
Jogo-
sultság
módja
|
|
Szer-
vezeti
formája
|
|
|
-
|
|
|
|
|
|
|
-
|
|
-
|
|
-
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megye: a vadászterület elhelyezkedése megyék szerint,
2-20-ig a KSH sorszámoknak megfelelően.
Vadászterület
számjele (4+2 karakter): országosan és
megyénként észak-déli irányban, nyugatról kelet felé haladva egyesével és
emelkedő sorrendben számozott.
A
vadászterület számjelét kiegészítő két karakter 00-09-ig felhasználható
tartalék kódszám, a vadászterület esetleges megosztása esetére.
Megye
kódszáma
|
Megye
megnevezése
|
Vadászterület
számjele
kezdőértéke
|
02
|
Baranya
|
5001
|
03
|
Bács-Kiskun
|
6001
|
04
|
Békés
|
9501
|
05
|
Borsod-Abaúj-Zemplén
|
6501
|
06
|
Csongrád
|
8001
|
07
|
Fejér
|
4001
|
08
|
Győr-Moson-Sopron
|
1001
|
09
|
Hajdú-Bihar
|
9001
|
10
|
Heves
|
7001
|
11
|
Komárom-Esztergom
|
|