AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A
TANÁCS 852/2004/EK RENDELETE
(2004. április 29.)
az élelmiszer-higiéniáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ
EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai
Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére és 152. cikke
(4) bekezdése b) pontjára,
tekintettel a Bizottság
javaslatára[1],
tekintettel az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],
a Régiók Bizottságával
folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében
megállapított eljárásnak megfelelően[3],
mivel:
(1) Az élelmiszerjog egyik
alapvető célja az emberi élet és egészség magas szintű védelme, ahogyan azt a
178/2002/EK rendelet[4]
megállapította. A fenti rendelet megállapítja továbbá a nemzeti és a közösségi
élelmiszerjog egyéb egységes alapelveit és fogalommeghatározásait, beleértve az
élelmiszerek Közösségen belüli szabad mozgásának célját is.
(2) Az
élelmiszer-higiéniáról szóló, 1993. június 14-i 93/43/EGK tanácsi irányelv[5]
megállapította az élelmiszer-higiénia általános szabályait és azokat az
eljárásokat, amelyekkel e szabályok betartását ellenőrizni lehet.
(3) A tapasztalat azt
mutatja, hogy e szabályok és eljárások szilárd alapot biztosítanak az
élelmiszerbiztonság szavatolásához. A közös agrárpolitikával összefüggésben
számos irányelvet fogadtak el a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek
előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó különleges egészségügyi
előírások megállapítására. Ezek az egészségügyi előírások csökkentették az
érintett termékekre vonatkozó kereskedelmi akadályokat, és ezzel a
közegészségügy magas szintű védelmének biztosítása mellett hozzájárultak a
belső piac létrehozásához.
(4) Ezen előírások és
eljárások közös elveket tartalmaznak a közegészségügy tekintetében, különösen a
gyártók és a hatáskörrel rendelkező hatóságok felelősségével, a létesítmények
szerkezeti, működési és higiéniai követelményeivel, a létesítmények
engedélyezésére vonatkozó eljárásokkal, a tárolásra, a szállításra és az
állat-egészségügyi jelölésekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatban.
(5) Ezek az elvek
valamennyi élelmiszer higiénikus előállításának közös alapját képezik,
beleértve a Szerződés I. mellékletében felsorolt állati eredetű termékeket is.
(6) Az említett közös alap
mellett bizonyos élelmiszerek esetén különleges higiéniai szabályokra van
szükség. E szabályokat az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai
szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet[6]
határozza meg.
(7) Az új általános és
különleges higiéniai szabályok elsődleges célja, hogy biztosítsa az
élelmiszerbiztonság tekintetében a fogyasztóvédelem magas szintjét.
(8) Egységes
megközelítésre van szükség az élelmiszerbiztonság szavatolása érdekében, az
elsődleges termeléstől egészen a forgalomba hozatalig vagy kivitelig. Az
élelmiszerláncban minden élelmiszeripari vállalkozónak biztosítania kellene,
hogy az élelmiszerbiztonság ne kerüljön veszélybe.
(9) A közösségi
szabályokat nem kell alkalmazni sem a magáncélú házi felhasználásra szánt
elsődleges termelésre, sem pedig a magáncélú házi fogyasztást célzó házi
élelmiszerkészítésre, kezelésre vagy tárolásra. Ezen kívül azokat csak a
vállalkozásokra kellene alkalmazni, amelyek fogalma feltételezi a tevékenységek
bizonyos folyamatosságát, valamint a szervezettség bizonyos fokát.
(10) Az elsődleges termelés
szintjén jelentkező élelmiszer-eredetű veszélyeket e rendelet céljai elérésének
biztosítása érdekében azonosítani, és megfelelően szabályozni kellene. Abban az
esetben azonban, ha az alaptermékeket az azokat előállító élelmiszeripari vállalkozó
kis mennyiségben közvetlenül a végső felhasználónak vagy a helyi
kiskereskedelmi egységnek szállítja, helyénvaló a közegészségügyet a nemzeti
joggal védeni, különösen a termelő és a fogyasztó szoros kapcsolata miatt.
(11) A veszélyelemzés,
kritikus szabályozási pontok (HACCP) elveinek alkalmazását az elsődleges
termelésben általánosan még nem lehet megvalósítani. A származási gazdaság
szintjén azonban a helyes gyakorlatról szóló útmutatókkal kell ösztönözni a
megfelelő higiéniai gyakorlat alkalmazását. Ezeket az útmutatókat szükség
szerint az elsődleges termelésre vonatkozó különleges higiéniai szabályokkal
kell kiegészíteni. Helyénvaló, hogy az elsődleges termelésre és az azzal
összefüggő műveletekre vonatkozó higiéniai követelmények eltérjenek a többi
műveletekre vonatkozóktól.
(12) Az élelmiszerbiztonság
több tényező eredménye: a jogszabályoknak meg kell állapítaniuk a minimális
higiéniai követelményeket; hatósági ellenőrzéseket kell bevezetni, hogy
ellenőrizzék, az élelmiszeripari vállalkozók teljesítik-e a követelményeket,
továbbá az élelmiszeripari vállalkozóknak a HACCP elvein alapuló
élelmiszerbiztonsági programokat és eljárásokat kell kialakítaniuk és
működtetniük.
(13) A HACCP elvein alapuló
eljárások sikeres végrehajtása megköveteli az élelmiszeripari alkalmazottak
teljes együttműködését és elkötelezettségét. Az alkalmazottaknak ezért képzésen
kell részt venniük. A HACCP-rendszer olyan eszköz, amely segíti az
élelmiszeripari vállalkozókat az élelmiszerbiztonság magasabb szintjének
elérésében. A HACCP-rendszert nem lehet az önszabályozás egy módszereként
értelmezni, és nem léphet a hatósági ellenőrzések helyébe.
(14) Bár a HACCP elvein
alapuló eljárások kialakításának követelményét nem lehet kezdetben az
elsődleges termelésre alkalmazni, a Bizottság által e rendelet végrehajtását
követően elvégzett felülvizsgálat egyik eleme az erre a területre való
kiterjesztés megvalósíthatósága lesz. Helyénvaló ugyanakkor, hogy a tagállamok
az elsődleges termelés szintjén ösztönözzék a vállalkozókat az ilyen elvek
lehető legnagyobb mértékű alkalmazására.
(15) A HACCP-re vonatkozó
követelményeknek figyelembe kell venniük a Codex
Alimentarius-ban szereplő alapelveket. Megfelelő rugalmasságot kell
biztosítaniuk, hogy minden helyzetben alkalmazhatóak legyenek, a
kisvállalkozásokat is beleértve. Különösen azt szükséges felismerni, hogy
bizonyos élelmiszeripari vállalkozásokban nem lehetséges a kritikus
szabályozási pontok meghatározása, és egyes esetekben a helyes higiéniai
gyakorlat a kritikus szabályozási pontok felügyeletének helyébe léphet. A
„kritikus határértékek” megállapításának követelménye ehhez hasonlóan nem
jelenti azt, hogy minden esetben számszerű határérték rögzítésére van szükség.
Ezen felül a dokumentumok megőrzésére vonatkozó követelménynek megfelelően
rugalmasnak kell lennie, hogy ne hárítson indokolatlan terhet a
mikrovállalkozásokra.
(16) A rugalmasság alkalmas
arra, hogy lehetővé tegye a hagyományos módszerek folyamatos használatát az
élelmiszerek termelésének, feldolgozásának vagy forgalmazásának bármely
szakaszában, valamint a létesítmények szerkezeti követelményeivel kapcsolatban.
A rugalmasság különösen fontos a különleges földrajzi korlátokkal bíró régiók
esetében, beleértve a Szerződés 299. cikke (2) bekezdésében említett legkülső
régiókat. A rugalmasság azonban nem veszélyeztetheti az élelmiszer-higiéniai
célkitűzéseket. Ezen felül, mivel a higiéniai szabályokkal összhangban
előállított összes élelmiszer szabad forgalomba kerül a Közösségben, a
tagállamok rugalmasságát lehetővé tevő eljárásnak teljesen átláthatónak kell
lennie. A rendeletnek elő kell írnia, hogy szükség esetén a nézeteltéréseket a
178/2002/EK rendelet által létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi
Állandó Bizottságon belül kell megvitatni és feloldani.
(17) A higiéniai szabályok
alkalmazását olyan célok kitűzése vezérelheti, mint a kórokozók számának
csökkentése vagy a teljesítményszabványok bevezetése. Ezért szükséges a
vonatkozó eljárásokat meghatározni. E célkitűzések kiegészítenék a meglevő
élelmiszerjogot, például az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok
ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993.
február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletet[7],
amely előírja az egyes szennyező anyagokra vonatkozó felső tűréshatárok
meghatározását, és a 178/2002/EK rendeletet, amely megtiltja a nem biztonságos
élelmiszerek forgalomba hozatalát és egységes alapot biztosít az
elővigyázatosság elvének használatához.
(18) A műszaki és tudományos
fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottság és a tagállamok között szoros
és hatékony együttműködést kell biztosítani az Élelmiszerlánc- és
Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében. Ez a rendelet figyelembe veszi
a WTO egészségügyi és növény-egészségügyi megállapodásában meghatározott
nemzetközi kötelezettségeket, és a Codex
Alimentarius-ban szereplő nemzetközi élelmiszerbiztonsági szabványokat.
(19) A létesítmények
nyilvántartásba vétele, valamint az élelmiszeripari vállalkozók együttműködése
szükséges ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok a hatósági
ellenőrzéseket hatékonyan tudják végrehajtani.
(20) Az élelmiszerbiztonság
szavatolásának alapvető eleme az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők
nyomon követhetősége az élelmiszerláncon belül. A 178/2002/EK rendelet
szabályokat tartalmaz az élelmiszerek és élelmiszer-összetevők nyomon
követhetőségének biztosítására, és előírja a végrehajtási szabályok
elfogadására vonatkozó eljárást, a fenti elveknek az egyes ágazatok
tekintetében történő alkalmazása érdekében.
(21) A Közösségbe behozott élelmiszereknek
a 178/2002/EK rendeletben megállapított általános követelményeknek, vagy a
közösségi szabályokkal egyenértékű szabályoknak kell megfelelniük. Ez a
rendelet a Közösségbe behozott élelmiszerekkel kapcsolatban bizonyos különleges
higiéniai követelményeket határoz meg.
(22) A Közösségből harmadik
országokba kivitt élelmiszereknek meg kell felelniük a 178/2002/EK rendeletben
megállapított általános követelményeknek. Ez a rendelet a Közösségből kivitt
élelmiszerekkel kapcsolatban bizonyos különleges higiéniai követelményeket
határoz meg.
(23) Az
élelmiszer-higiéniáról szóló közösségi jogszabályoknak tudományosan
megalapozottaknak kell lenniük. E célból szükség esetén konzultálni kell az
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal.
(24) Mivel ez a rendelet a
93/43/EGK irányelv helyébe lép, ez utóbbit hatályon kívül kell helyezni.
(25) Az
e rendeletben meghatározott követelményeket addig nem kell alkalmazni, amíg az
új élelmiszer-higiéniai jogszabályok valamennyi eleme hatályba nem lép.
Helyénvaló előírni, hogy legalább 18 hónap teljen el az új szabályok
hatálybalépése és alkalmazása között, hogy a hatáskörrel rendelkező
hatóságoknak és az érintett ágazatoknak legyen idejük azokhoz alkalmazkodni.
(26) Az e rendelet
végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási
hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999.
június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[8]
összhangban kell elfogadni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Hatály
(1) Ez a rendelet az élelmiszeripari vállalkozásokra vonatkozó
általános szabályokat állapítja meg az élelmiszer-higiénia terén, figyelembe
véve különösen a következő elveket:
a) az élelmiszerbiztonság
elsődleges felelősségét az élelmiszeripari vállalkozó viseli;
b) az élelmiszerbiztonság
szavatolására a teljes élelmiszerláncon keresztül szükség van, kezdve az
elsődleges termeléstől;
c) a szobahőmérsékleten
biztonságosan nem tárolható élelmiszerek, különösen a fagyasztott élelmiszerek
esetében fontos a hűtési lánc fenntartása;
d) a HACCP elvein alapuló
eljárások általános alkalmazásának a helyes higiéniai gyakorlattal együtt meg
kell erősítenie az élelmiszeripari vállalkozók felelősségét;
e) a helyes gyakorlatról
szóló útmutatók értékes eszközök, amelyekkel az élelmiszerlánc minden szintjén
segíteni lehet az élelmiszeripari vállalkozókat az élelmiszer-higiéniai
szabályok betartásában és a HACCP-elvek alkalmazásában;
f) szükség van a
tudományos kockázatértékelésen alapuló mikrobiológiai kritériumok és
hőmérséklet-szabályozási követelmények bevezetésére;
g) biztosítani kell, hogy
a behozott élelmiszerek legalább a Közösségben előállított élelmiszerek
higiéniai szabványainak vagy azokkal egyenértékű szabványoknak feleljenek meg.
Ezt a rendeletet az
élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának minden
szakaszára, valamint a kivitelre kell alkalmazni a részletesebb
élelmiszer-higiéniai követelmények sérelme nélkül.
(2) Ezt a rendeletet nem lehet alkalmazni a következőkre:
a) a magáncélú házi használatra történő elsődleges termelés;
b) a magáncélú házi
fogyasztású élelmiszerek házi készítése, kezelése vagy tárolása;
c) a termelők azon
tevékenysége, amellyel kis mennyiségű alaptermékkel közvetlenül látják el a
végső felhasználót, vagy a végső felhasználót közvetlenül ellátó helyi
kiskereskedelmi létesítményeket;
d) a begyűjtőközpontok és
cserzőüzemek, amelyek kizárólag azért tartoznak az élelmiszeripari vállalkozás
kategóriájába, mert zselatin vagy kollagén előállításához szükséges
nyersanyagok kezelését végzik.
(3) A tagállamok a nemzeti joggal összhangban megállapítják a
(2) bekezdés c) pontjában említett tevékenységekre vonatkozó szabályokat.
Ezeknek a nemzeti szabályoknak biztosítaniuk kell e rendelet célkitűzéseinek
elérését.
2. cikk
Fogalommeghatározások
(1) E rendelet alkalmazásában:
a) „élelmiszer-higiénia”,
a továbbiakban „higiénia”: azon intézkedések és feltételek, amelyek a veszélyek
ellenőrzéséhez és valamely élelmiszer emberi fogyasztásra való alkalmasságának
az élelmiszer szándékolt felhasználásának figyelembevételével történő
biztosításához szükségesek;
b) „alaptermékek”:
elsődleges termelésből származó termékek, beleértve a termőföldből,
állattenyésztésből, vadászatból és halászatból származó termékeket;
c) „létesítmény”: az élelmiszeripari vállalkozás bármely
egysége;
d) „hatáskörrel
rendelkező hatóság”: egy tagállam azon központi hatósága, amely hatáskörrel rendelkezik e
rendelet követelményei teljesítésének biztosítására, vagy bármely más hatóság,
amelyre a fenti központi hatóság ezt a hatáskört átruházta; adott esetben ide
tartozik valamely harmadik ország megfelelő hatósága is;
e) „egyenértékű”:
különböző rendszerek tekintetében, ugyanazon célkitűzések elérésére képes;
f) „szennyeződés”: valamely veszély megléte vagy bevitele;
g) „ivóvíz”: az emberi
fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi
irányelvben[9]
megállapított minimális követelményeknek megfelelő víz;
h) „tiszta tengervíz”:
természetes, mesterséges vagy tisztított tengervíz vagy édesvízzel kevert
tengervíz, amely nem tartalmaz mikroorganizmusokat, káros anyagokat vagy mérgező
tengeri planktont olyan mennyiségben, amely közvetve vagy közvetlenül képes
befolyásolni az élelmiszer egészségügyi minőségét;
i) „tiszta víz”: hasonló minőségű tiszta tengervíz és
édesvíz;
j) „egyedi csomagolás”:
az élelmiszerek olyan csomagolóanyagba vagy tárolótartályba történő
behelyezése, amely közvetlenül érintkezik a szóban forgó élelmiszerrel,
valamint maga az egyedi csomagoláshoz használt anyag vagy tárolótartály;
k) „gyűjtőcsomagolás”:
egy vagy több egyedi csomagolással ellátott élelmiszer második tárolótartályba
történő helyezése, valamint maga az utóbbi tárolótartály;
l) „légmentesen zárt
tárolótartály”: veszélyek bejutásának megakadályozására tervezett és szánt
tárolótartály;
m) „feldolgozás”: az
eredeti terméket lényegesen megváltoztató bármely tevékenység, beleértve a
melegítést, füstölést, pácolást, érlelést, szárítást, marinírozást, kivonást,
extrudálást vagy e folyamatok valamely kombinációját;
n) „feldolgozatlan
termékek”: olyan élelmiszerek, amelyeken még nem végeztek feldolgozást, és ide
tartoznak a szétválasztott, részekre osztott, elvágott, szeletelt,
kicsontozott, darált, megnyúzott, őrölt, vágott, tisztított, darabolt,
kifejtett, tört, hűtött, fagyasztott, mélyfagyasztott vagy kiolvasztott
élelmiszerek;
o) „feldolgozott termék”:
a feldolgozatlan termékek feldolgozásából származó élelmiszerek. Ezek a
termékek tartalmazhatnak olyan összetevőket, amelyek az előállításukhoz
szükségesek, vagy különleges tulajdonságokat adnak nekik.
(2) A 178/2002/EK rendeletben megállapított
fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell.
(3) E rendelet mellékleteiben a „szükség szerint”, „adott
esetben”, „megfelelő” és „elegendő” kifejezések jelentése e rendelet
célkitűzéseinek elérése érdekében értelemszerűen szükség szerint, adott
esetben, megfelelő, illetve elegendő.
II. FEJEZET
AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALKOZÓK KÖTELEZETTSÉGEI
3. cikk
Általános kötelezettségek
Az élelmiszeripari
vállalkozók biztosítják, hogy az élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és
forgalmazásának az ellenőrzésük alá tartozó valamennyi szakasza megfeleljen az
e rendeletben megállapított vonatkozó higiéniai követelményeknek.
4. cikk
Általános és különleges higiéniai követelmények
(1) Az I. mellékletben felsorolt elsődleges termelést és az
ahhoz kapcsolódó műveleteket végző élelmiszeripari vállalkozók betartják az I.
melléklet A. részében megállapított általános higiéniai rendelkezéseket és a
853/2004/EK rendeletben előírt bármely különleges követelményt.
(2) Az élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és
forgalmazásának bármely szakaszát az (1) bekezdés alkalmazási körébe tartozó
szakaszokat követően végző élelmiszeripari vállalkozók betartják a II.
mellékletben megállapított általános higiéniai követelményeket és a 853/2004/EK
rendeletben előírt bármely különleges követelményt.
(3) Az élelmiszeripari vállalkozók adott esetben elfogadják a
következő különleges higiéniai intézkedéseket:
a) az élelmiszerekre
vonatkozó mikrobiolológiai kritériumok betartása;
b) e rendelet
célkitűzéseinek elérése érdekében meghatározott célok teljesítéséhez szükséges
eljárások;
c) az élelmiszerekre
vonatkozó hőmérséklet-szabályozási követelmények betartása;
d) a hűtési lánc fenntartása;
e) mintavétel és laboratóriumi vizsgálat.
(4) A (3) bekezdésben említett kritériumokat, követelményeket és
célokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell
elfogadni.
A kapcsolódó mintavételi és
laboratóriumi vizsgálati módszereket ugyanazon eljárással összhangban
állapítják meg.
(5) Amennyiben ez a rendelet, a 853/2004/EK rendelet és ezek
végrehajtási intézkedései nem határoznak meg mintavételi vagy laboratóriumi
vizsgálati módszereket, az élelmiszeripari vállalkozók az egyéb közösségi vagy
nemzeti jogszabályokban megállapított megfelelő módszereket alkalmazhatják,
vagy ilyen módszerek hiányában a referenciamódszer használatával elért
eredményekkel egyenértékű eredményeket biztosító módszereket alkalmazhatnak, ha
azokat a nemzetközileg elismert szabályokkal vagy vizsgálati
eljárásokkal összhangban
tudományosan jóváhagyták.
(6) Az élelmiszeripari vállalkozók az e rendelet szerinti
kötelezettségeik betartásához a 7., 8. és 9. cikkben előírt útmutatókat
használhatják segítségként.
5. cikk
Veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok
(1) Az élelmiszeripari vállalkozók a HACCP alapelvein alapuló
folyamatos eljárást vagy eljárásokat vezetnek be, alkalmaznak és tartanak fenn.
(2) A HACCP (1) bekezdésben említett alapelvei a következőkből
állnak:
a) azon veszélyek
azonosítása, amelyeket meg kell előzni, ki kell zárni vagy elfogadható szintre
kell csökkenteni;
b) a kritikus
szabályozási pontok meghatározása azon lépésnél vagy azon lépéseknél, ahol a
szabályozás a veszély megelőzéséhez, kizárásához vagy elfogadható szintre
csökkentéséhez elengedhetetlen;
c) a kritikus
szabályozási pontokon az elfogadhatóság és elfogadhatatlanság
különválasztásához szükséges kritikus határértékek megállapítása az azonosított
veszélyek megelőzéséhez, kizárásához vagy elfogadható szintre csökkentéséhez;
d) hatékony felügyeleti
eljárások létrehozása és alkalmazása a kritikus szabályozási pontokon;
e) helyesbítő
tevékenységek meghatározása, amikor a felügyelet jelzi, hogy a kritikus
szabályozási pont nincs szabályozva;
f) rendszeresen
végrehajtandó eljárások létrehozása az a)–e) pontban vázolt intézkedések
hatékony működésének igazolására;
és
g) az élelmiszeripari
vállalkozás jellegének és méretének megfelelő olyan dokumentumok és
nyilvántartások létrehozása, amelyek igazolják az a)–f) pontban vázolt intézkedések
hatékony alkalmazását.
Ha bármilyen változtatást
hajtanak végre a terméken, a folyamaton vagy bármelyik lépésben, az
élelmiszeripari vállalkozók felülvizsgálják az eljárást, és elvégzik a
szükséges változtatásokat.
(3) Az (1) bekezdést csak azon élelmiszeripari vállalkozókra
kell alkalmazni, amelyek az élelmiszerek termelésének, feldolgozásának vagy
forgalmazásának bármilyen szintjéhez kapcsolódó műveleteket végeznek az I.
mellékletben felsorolt elsődleges termelést és az ahhoz kapcsolódó műveleteket
követően.
(4) Az élelmiszeripari vállalkozók:
a) a hatáskörrel
rendelkező hatóság
által előírt módon, figyelembe véve az élelmiszeripari vállalkozás jellegét és
méretét, bizonyítékokat mutatnak be a hatáskörrel
rendelkező hatóságnak
az (1) bekezdés betartására vonatkozóan;
b) biztosítják, hogy az e
cikkel összhangban kialakított eljárásokat leíró dokumentumok mindig
naprakészek legyenek;
c) megfelelő időtartamig
megőriznek minden egyéb dokumentumot és nyilvántartást.
(5) Az e cikk végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezéseket
a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet
megállapítani. Az ilyen rendelkezések bizonyos élelmiszeripari vállalkozók
számára megkönnyíthetik e cikk végrehajtását, különösen a HACCP-elvek alkalmazásáról
szóló útmutatókban meghatározott eljárások használatának előírásával, az (1)
bekezdés betartása érdekében. Az ilyen rendelkezések meghatározhatják azt az
időtartamot, amely alatt az élelmiszeripari vállalkozók a (4) bekezdés c)
pontjával összhangban megőrzik a dokumentumokat és nyilvántartásokat.
6. cikk
Hatósági ellenőrzések, nyilvántartásba vétel és engedélyezés
(1) Az élelmiszeripari vállalkozók az egyéb alkalmazandó
közösségi jogszabályokkal, vagy ezek hiányában a nemzeti joggal összhangban együttműködnek
a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal.
(2) Különösen minden élelmiszeripari vállalkozó értesíti a
megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóságot, az utóbbi által
előírt módon, az ellenőrzése alá tartozó, az élelmiszerek termelésének,
feldolgozásának vagy forgalmazásának bármely szakaszát végző valamennyi
létesítményről, e létesítmények nyilvántartásba vétele céljából.
Az élelmiszeripari
vállalkozók biztosítják továbbá, hogy a hatáskörrel
rendelkező hatóság
mindig naprakész információval rendelkezzen a létesítményekről, beleértve azt
is, hogy értesítést küldenek a tevékenységek bármely lényeges változásáról és a
meglévő létesítmények esetleges bezárásáról.
(3) Az élelmiszeripari vállalkozók azonban biztosítják, hogy a
létesítményeket a hatáskörrel rendelkező hatóság legalább egy
helyszíni szemlét követően engedélyezi, amennyiben engedélyezés szükséges:
a) a létesítmény helye szerinti tagállam nemzeti joga
érelmében;
b) a 853/2004/EK rendelet értelmében;
vagy
c) a 14. cikk (2)
bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott határozat értelmében.
Valamely tagállam, amely az
a) pontban előírtak szerint a nemzeti joga értelmében a területén elhelyezkedő
bizonyos létesítmények engedélyezését megköveteli, tájékoztatja a Bizottságot
és a többi tagállamot a vonatkozó nemzeti szabályokról.
III. FEJEZET
A HELYES GYAKORLATRÓL SZÓLÓ ÚTMUTATÓK
7. cikk
Az útmutatók kidolgozása, terjesztése és használata
A tagállamok a 8. cikkel
összhangban ösztönzik a higiéniára és a HACCP-elvek alkalmazására vonatkozó
helyes gyakorlatról szóló nemzeti útmutatók kidolgozását. A közösségi
útmutatókat a 9. cikkel összhangban kell kidolgozni.
A nemzeti és közösségi
útmutatók terjesztését és használatát egyaránt ösztönözni kell. Az
élelmiszeripari vállalkozók azonban önkéntes alapon használhatják ezeket az
útmutatókat.
8. cikk
Nemzeti útmutatók
(1) A helyes gyakorlatról szóló nemzeti útmutatók kidolgozásakor
azokat az élelmiszeripari vállalkozások kategóriáinak megfelelően kell
kidolgozni és terjeszteni:
a) egyeztetve azon felek
képviselőivel, akiknek az érdekeit ez jelentősen befolyásolhatja, például a hatáskörrel
rendelkező hatóságokkal
és a fogyasztói csoportokkal;
b) tekintettel a Codex
Alimentarius vonatkozó magatartási szabályzataira;
és
c) amennyiben azok az I.
mellékletben felsorolt elsődleges termelést és az ahhoz kapcsolódó műveleteket
érintik, tekintettel az I. melléklet B részében meghatározott ajánlásokra.
(2) Nemzeti útmutatókat a 98/34/EK[10]
irányelv II. mellékletében említett nemzeti szabványügyi testület felügyelete
alatt lehet kidolgozni.
(3) A tagállamok értékelik a nemzeti útmutatókat a következők
biztosítása érdekében:
a) azokat az (1) bekezdéssel összhangban dolgozzák ki;
b) tartalmuk alkalmazható
legyen azon ágazatokra, amelyekre vonatkoznak;
és
c) a 3., 4. és 5. cikk
tiszteletben tartására a vonatkozó ágazatokban és az élelmiszerek tekintetében
útmutatóként megfelelőek legyenek.
(4) A tagállamok továbbítják a Bizottsághoz a (3) bekezdés
követelményeinek megfelelő nemzeti útmutatókat. A Bizottság az ilyen
útmutatókra vonatkozóan nyilvántartási rendszert hoz létre és működtet, és azt
a tagállamok rendelkezésére bocsátja.
(5) A 93/43/EGK irányelv alapján összeállított, a helyes
gyakorlatról szóló útmutatókat e rendelet hatálybalépését követően is
alkalmazni kell, feltéve, hogy összeegyeztethetők annak célkitűzéseivel.
9. cikk
Közösségi útmutatók
(1) A higiéniára vagy a HACCP-elvek alkalmazására vonatkozó
helyes gyakorlatról szóló közösségi útmutatók kidolgozása előtt a Bizottság
konzultál a 14. cikkben említett bizottsággal. E konzultáció célja az ilyen
útmutatók ügyének, alkalmazási körének és tárgyának megvitatása.
(2) A közösségi útmutatók elkészítésekor a Bizottság biztosítja,
hogy azok kidolgozása és terjesztése a következők szerint történjen:
a) az európai
élelmiszerágazat megfelelő képviselőivel egyeztetve, vagy azokon keresztül,
beleértve a kis- és középvállalkozásokat és más érdekelt feleket, például a
fogyasztói csoportokat;
b) olyan felekkel
együttműködve, akiknek az érdekeit ez jelentősen befolyásolhatja, beleértve a hatáskörrel
rendelkező hatóságokat;
c) tekintettel a Codex
Alimentarius vonatkozó magatartási szabályzataira;
és
d) amennyiben azok az I.
mellékletben felsorolt elsődleges termelést és az ahhoz kapcsolódó műveleteket
érintik, tekintettel az I. melléklet B részében meghatározott ajánlásokra.
(3) A 14. cikkben említett bizottság értékeli a közösségi
útmutatók tervezetét a következők biztosítása érdekében:
a) azokat a (2) bekezdéssel összhangban dolgozzák ki;
b) tartalmuk az egész
Közösségben alkalmazható legyen azon ágazatokra, amelyekre vonatkoznak;
és
c) a 3., 4. és 5. cikk
tiszteletben tartására a vonatkozó ágazatokban és az élelmiszerek tekintetében
útmutatóként megfelelőek legyenek.
(4) A Bizottság rendszeresen felkéri a 14. cikkben említett
bizottságot, hogy a (2) bekezdésben említett testületekkel együttműködésben
vizsgálja felül az e cikkel összhangban elkészített közösségi útmutatókat.
A felülvizsgálat célja azt
biztosítani, hogy az útmutatók kivitelezhetők maradjanak, és figyelembe vegyék
a technológiai és tudományos fejlődést.
(5) Az e cikkel összhangban elkészített közösségi útmutatók
címeit és hivatkozásait az Európai Unió
Hivatalos Lapja C sorozatában teszik közzé.
IV. FEJEZET
BEHOZATAL ÉS KIVITEL
10. cikk
Behozatal
A behozott élelmiszerek
higiéniája tekintetében a 178/2002/EK rendelet 11. cikkében említett
élelmiszerjog vonatkozó követelményei tartalmazzák az e rendelet 3–6. cikkében
meghatározott követelményeket.
11. cikk
Kivitel
A kivitt vagy újrakivitt
élelmiszerek higiéniája tekintetében a 178/2002/EK rendelet 12. cikkében
említett élelmiszerjog vonatkozó követelményei tartalmazzák az e rendelet 3–6.
cikkében meghatározott követelményeket.
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
12. cikk
Végrehajtási intézkedések és átmeneti rendelkezések
A végrehajtási intézkedések
és az átmeneti rendelkezések a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással
összhangban állapíthatók meg.
13. cikk
Az I. és II. melléklet módosítása és kiigazítása
(1) Az I. és II. mellékletet a 14. cikk (2) bekezdésében
említett eljárással összhangban lehet kiigazítani vagy naprakésszé tenni, a
következők figyelembevételével:
a) az I. melléklet B.
része (2) bekezdésében meghatározott ajánlások felülvizsgálatának
szükségessége;
b) az 5. cikknek
megfelelő HACCP-alapú rendszerek alkalmazásából nyert tapasztalatok;
c) a technológiai
fejlesztések és azok gyakorlati következményei, valamint a fogyasztók elvárásai
az élelmiszerek összetétele tekintetében;
d) a tudományos vélemények, különösen az új
kockázatértékelések;
e) az élelmiszerekre vonatkozó mikrobiológiai és hőmérsékleti
kritériumok.
(2) Figyelembe véve a vonatkozó kockázati tényezőket, a 14. cikk
(2) bekezdésében említett eljárással összhangban eltéréseket lehet
megállapítani az I. és II. melléklettől, különösen az 5. cikk végrehajtásának
kisvállalkozások számára történő elősegítése érdekében, feltéve, hogy az ilyen
eltérések nem befolyásolják e rendelet célkitűzéseinek elérését.
(3) A tagállamok – az e rendelet
célkitűzései elérésének veszélyeztetése nélkül – e cikk (4)–(7) bekezdésével összhangban
a II. mellékletben megállapított követelményeket kiigazító nemzeti
intézkedéseket fogadhatnak el
(4) a) A (3)
bekezdésben említett nemzeti intézkedések célja:
i. a
hagyományos módszerek folyamatos használatának lehetővé tétele az élelmiszer, előállításának,
feldolgozásának vagy forgalmazásának bármely szakaszában;
vagy
ii. a különleges
földrajzi korlátokkal bíró régiókban elhelyezkedő élelmiszeripari vállalkozások
igényeinek kielégítése.
b) Azokat egyéb esetekben
csak a létesítmények kivitelezésére, tervezésére és felszerelésére kell
alkalmazni.
(5) Az a tagállam, amely a (3) bekezdés szerint nemzeti
intézkedéseket kíván elfogadni, értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.
Az értesítés:
a) részletes
leírást ad a tagállam által kiigazítandónak tartott követelményekről, valamint
a tervezett kiigazítás jellegéről;
b) leírja az érintett élelmiszereket és létesítményeket;
c) magyarázatot ad a
kiigazítás okairól, adott esetben beleértve a végrehajtott veszélyelemzés és az
annak biztosítására meghozandó intézkedések összefoglalóját, hogy a kiigazítás
ne veszélyeztesse e rendelet célkitűzéseit;
és
d) megad minden vonatkozó információt.
(6) A többi tagállamnak az (5) bekezdésben említett értesítés
kézhezvételétől számítva három hónap áll rendelkezésére, hogy írásban
észrevételeket küldjön a Bizottságnak. A (4) bekezdés b) pontjából eredő
kiigazítások esetén ezt az időszakot bármely tagállam kérésére négy hónapra
kell meghosszabbítani. A Bizottság konzultálhat, és – amennyiben egy vagy több
tagállamtól írásos észrevételt kap – konzultálnia kell a tagállamokkal a 14.
cikk (1) bekezdésében említett bizottság keretében. A Bizottság a 14. cikk (2)
bekezdésével említett eljárással összhangban határozhat arról, hogy az
előirányzott intézkedések – szükség esetén a megfelelő módosításokkal – végrehajthatók-e. A Bizottság adott esetben
az (1) vagy (2) bekezdéssel összhangban általános intézkedéseket javasolhat.
(7) Valamely tagállam a II. melléklet előírásait kiigazító
nemzeti intézkedéseket csak a következők szerint fogadhat el:
a) a (6) bekezdéssel
összhangban elfogadott határozatnak megfelelően;
vagy
b) ha a (6) bekezdésben
említett időszak lejárta után egy hónappal a Bizottság nem tájékoztatta a
tagállamokat arról, hogy írásbeli észrevételeket kapott, vagy hogy a (6)
bekezdéssel összhangban határozat elfogadását szándékozik javasolni.
14. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi
Állandó Bizottság segíti.
(2) E bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat
5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a 8. cikkének rendelkezéseire.
Az 1999/468/EK rendelet 5.
cikke (6) bekezdésében meghatározott időszak három hónap.
(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.
15. cikk
Konzultáció az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal
A Bizottság konzultál az
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal az e rendelet hatálya alá tartozó
bármely olyan kérdésben, amely jelentős hatással lehet a közegészségügyre, és
különösen azt megelőzően, hogy a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban
kritériumokat, követelményeket vagy célokat javasolna.
16. cikk
Jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
(1) A Bizottság legkésőbb 2009. május 20-ig jelentést nyújt be
az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(2) A jelentés áttekinti a különösen e rendelet alkalmazása
során szerzett tapasztalatokat, és mérlegeli, hogy kívánatos és kivitelezhető
lenne-e előírni az 5. cikk követelményeinek kiterjesztését azon élelmiszeripari
vállalkozókra, amelyek az I. mellékletben felsorolt elsődleges termelést és az
ahhoz kapcsolódó műveleteket végzik.
(3) A Bizottság adott esetben megfelelő javaslatokkal látja el a
jelentést.
17. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) A 93/43/EGK irányelv e rendelet alkalmazásának napjától
hatályát veszti.
(2) A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat
az e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni.
(3) A 93/43/EGK irányelv 3. cikke (3) bekezdése és 10. cikke
alapján elfogadott határozatok azonban mindaddig hatályban maradnak, amíg azok
helyébe az e rendelettel vagy a 178/2002/EK rendelettel összhangban elfogadott
határozatok nem lépnek. Az e rendelet 4. cikke (3) bekezdésének a)–e) pontjában
említett kritériumok vagy követelmények meghatározásáig a tagállamok
fenntarthatják az ilyen kritériumokat vagy követelményeket meghatározó, a
93/43/EGK irányelvvel összhangban elfogadott nemzeti szabályaikat.
(4) Az élelmiszerek hatósági ellenőrzéseinek szabályait
megállapító új közösségi jogszabályok alkalmazásáig a tagállamok minden
megfelelő intézkedést megtesznek az e rendeletben vagy az e rendelet szerint
megállapított kötelezettségek teljesítésének biztosítására.
18. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való
kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 18 hónappal
azt követően kell alkalmazni, hogy a következő jogi aktusok hatályba léptek:
a) a 853/2004/EK rendelet;
b) az Európai Parlament
és a Tanács 2004. április 29-i 854/2004/EK rendelete az emberi fogyasztásra
szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó
különös szabályok megállapításáról[11];
és
c) az Európai Parlament
és a Tanács 2004. április 21-i 2004/41/EK irányelve az emberi fogyasztásra
szánt egyes állati eredetű termékek előállítására és
forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi
feltételekről szóló egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről[12].
Ezt a rendelet azonban
legkorábban 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes
egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2004.
április 29-én.
az Európai Parlament részéről az elnök P. COX |
a Tanács részéről az elnök M. McDOWELL |
I. MELLÉKLET
ELSŐDLEGES TERMELÉS
A. RÉSZ: AZ ELSŐDLEGES
TERMELÉSRE ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ műveletekre
VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS HIGIÉNIAI RENDELKEZÉSEK
I. Hatály
1. Ezt a mellékletet az
elsődleges termelésre és a következő kapcsolódó műveletekre kell alkalmazni:
a) az alaptermékek
szállítása, tárolása és kezelése a termelés helyén, feltéve, hogy ez lényegesen
nem változtatja meg azok jellegét;
b) élő állatok
szállítása, amennyiben az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges;
és
c) növényi eredetű
termékek, halászati termékek és vadak esetén olyan alaptermékek, amelyek
jellege lényegesen nem változott, a termelés helyéről valamely létesítménybe
történő eljuttatásának szállítási műveletei.
II. Higiéniai
rendelkezések
2. Amennyire lehetséges,
az élelmiszeripari vállalkozóknak biztosítaniuk kell az alaptermékek
szennyeződéssel szembeni védelmét, tekintettel az alaptermékeken később végzett
bármely feldolgozásra.
3. A (2) bekezdésben
meghatározott általános kötelesség ellenére az élelmiszeripari vállalkozóknak
be kell tartaniuk az elsődleges termelés és az ahhoz kapcsolódó műveletek során
fellépő veszélyek ellenőrzésére vonatkozó megfelelő közösségi és nemzeti
jogszabályi rendelkezéseket, beleértve a következőket:
a) a levegőből, talajból,
vízből, takarmányból, műtrágyából, állatgyógyászati készítményekből, növényvédő
szerekből és biocidekből származó szennyeződések ellenőrzésére, valamint a
hulladék tárolására, kezelésére és ártalmatlanítására vonatkozó intézkedések;
és
b) az állategészségügyre
és állatjólétre, valamint a növényegészségügyre vonatkozó azon intézkedések,
amelyek kihatnak az emberi egészségre, beleértve a zoonózisok és a
zoonózis-kórokozók felügyeletére és ellenőrzésére szolgáló programokat.
4. Az állatokat tartó,
betakarító vagy vadászó, illetve állati eredetű alapterméket előállító
élelmiszeripari vállalkozóknak adott esetben meg kell tenniük a megfelelő
intézkedéseket a következők érdekében:
a) az elsődleges
termeléssel vagy a kapcsolódó műveletekkel kapcsolatban használt létesítmények,
ezen belül a takarmány tárolására és kezelésére használt létesítmények tisztán
tartása, és – amennyiben a tisztítást követően szükséges – megfelelő módon
történő fertőtlenítése;
b) a berendezések,
tárolók, ládák, járművek és hajók tisztán tartása, és – amennyiben a tisztítást
követően szükséges – megfelelő módon történő fertőtlenítése;
c) amennyire lehetséges,
a vágásra szánt állatok, és szükség szerint a termelésre szánt állatok
tisztaságának biztosítása;
d) az ivóvíz vagy tiszta
víz használata, amennyiben az a fertőzés megelőzése érdekében bármikor
szükséges;
e) annak biztosítása,
hogy az élelmiszert kezelő személyzet egészségi állapota jó, és részt vesz az
egészségügyi kockázatokról szóló képzésen;
f) amennyire lehetséges,
az állatok és kártevők okozta szennyeződések megakadályozása;
g) a hulladék és a
veszélyes anyagok olyan tárolása és kezelése, hogy megakadályozzák a
szennyeződést;
h) az emberekre
élelmiszerekkel átvihető járványos betegségek behurcolásának és elterjedésének
megakadályozása, beleértve az óvintézkedéseket új állat bevitelekor, és az
ilyen járványok gyanítható kitörésének jelentése az illetékes hatóságoknak;
i) az állatokból vett
mintákon, vagy más, az emberi egészség szempontjából fontos egyéb mintákon
végzett vonatkozó laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek figyelembevétele;
és
j) takarmány-adalékanyagok
és állatgyógyászati készítmények helyes használata, a vonatkozó jogszabályokban
előírtak szerint.
5. A növényi termékeket
előállító vagy betakarító élelmiszeripari vállalkozóknak adott esetben meg kell
tenniük a megfelelő intézkedéseket a következők érdekében:
a) a berendezések,
tárolók, ládák, járművek és hajók tisztán tartása, és –amennyiben a tisztítást
követően szükséges – megfelelő módon történő fertőtlenítése;
b) szükség szerint a
növényi termékek higiénikus előállítási, szállítási és tárolási feltételeinek
biztosítása, valamint azok tisztaságának biztosítása;
c) az ivóvíz vagy tiszta
víz használata, amennyiben az a fertőzés megelőzése érdekében bármikor
szükséges;
d) annak biztosítása,
hogy az élelmiszert kezelő személyzet egészségi állapota jó, és részt vesz az
egészségügyi kockázatokról szóló képzésen;
e) amennyire lehetséges,
az állatok és kártevők okozta szennyeződések megakadályozása;
f) a hulladék és a
veszélyes anyagok olyan tárolása és kezelése, hogy megakadályozzák a
szennyeződést;
g) az állatokból vett
mintákon, vagy más, az emberi egészség szempontjából fontos egyéb mintákon
végzett vonatkozó laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek figyelembevétele;
és
h) a növényvédő szerek és
a biocidek helyes használata, a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint.
6. Az élelmiszeripari
vállalkozók megfelelő helyreigazító intézkedéseket tesznek, ha a hatósági
ellenőrzések során azonosított problémákról tájékoztatást kapnak.
III. Nyilvántartások
vezetése
7. A veszélyek
szabályozására bevezetett intézkedésekre vonatkozóan az élelmiszeripari
vállalkozás jellegével és méretével arányosan az élelmiszeripari vállalkozóknak
megfelelő módon és megfelelő időtartamig nyilvántartásokat kell vezetniük és
meg kell azokat őrizniük. Az élelmiszeripari vállalkozóknak kérésre az
illetékes hatóságok, illetve az átvevő élelmiszeripari vállalkozók
rendelkezésére kell bocsátaniuk az ezen nyilvántartásokban szereplő vonatkozó
információt.
8. Az állatokat tenyésztő
vagy állati eredetű alaptermékeket előállító élelmiszeripari vállalkozóknak
különösen a következőkről kell nyilvántartást vezetniük:
a) az állatok etetésére
használt takarmány jellege és eredete;
b) az állatoknak adott
állatgyógyászati készítmények vagy egyéb kezelések, a beadás dátumai és az
élelmezés-egészségügyi várakozási idő;
c) az állati eredetű
termékek biztonságát esetleg befolyásoló betegségek előfordulása;
d) az állatokból vett
mintákon vagy más, az emberi egészség szempontjából fontos, diagnosztikai célra
vett mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei;
és
e) az állatokon vagy
állati eredetű termékeken végzett vizsgálatokról szóló vonatkozó jelentések.
9. A növényi termékeket
előállító vagy betakarító élelmiszeripari vállalkozók különösen a következőkről
vezetnek nyilvántartást:
a) a növényvédő szerek és biocidek
használata;
b) a növényi eredetű
termékek biztonságát esetleg befolyásoló kártevők vagy betegségek előfordulása;
és
c) a növényekből vett
mintákon vagy más, az emberi egészség szempontjából fontos mintákon végzett
laboratóriumi vizsgálatok eredményei.
10. Az élelmiszeripari
vállalkozókat a nyilvántartások vezetésében más személyek, például
állatorvosok, agronómusok és mezőgazdasági technikusok segíthetik.
B. RÉSZ: AJÁNLÁSOK A HELYES
HIGIÉNIAI GYAKORLATRÓL SZÓLÓ ÚTMUTATÓKHOZ
1. Az e rendelet 7–9.
cikkében említett nemzeti és közösségi útmutatóknak az elsődleges termelésben
és a kapcsolódó műveletekben a veszélyek ellenőrzésére vonatkozó helyes
higiéniai gyakorlatról útmutatást kell tartalmazniuk.
2. A helyes higiéniai
gyakorlatról szóló útmutatóknak megfelelő információt kell tartalmazniuk az
elsődleges termelés és a kapcsolódó műveletek során esetleg felmerülő
veszélyekről, valamint a veszélyek szabályozására szolgáló tevékenységekről,
beleértve a közösségi és a nemzeti jogszabályokban vagy a nemzeti és közösségi
programokban meghatározott vonatkozó intézkedéseket. Az ilyen veszélyek és
intézkedések közé tartozhat például:
a) a szennyeződések
ellenőrzése, mint a mikotoxinok, nehézfémek és radioaktív anyagok;
b) a víz, szerves
hulladék és műtrágya használata;
c) a növényvédő szerek és
biocidek helyes és megfelelő használata, valamint azok nyomon követhetősége;
d) az állatgyógyászati
készítmények és takarmány-adalékanyagok helyes és megfelelő használata,
valamint azok nyomon követhetősége;
e) a takarmány készítése,
tárolása, használata és nyomon követhetősége;
f) az elhullott állatok,
a hulladék és a szemét megfelelő ártalmatlanítása;
g) az emberekre
élelmiszerekkel átvihető járványos betegségek behurcolásának és elterjedésének
megakadályozását szolgáló védintézkedések, és bármilyen kötelezettség ezek
bejelentésére az illetékes hatóságok felé;
h) eljárások, gyakorlatok
és módszerek annak biztosítására, hogy az élelmiszert megfelelő higiéniai
feltételek szerint állították elő, kezelték, csomagolták, tárolták és
szállították, beleértve a hatékony tisztítást és a kártevők elleni védekezést;
i) a vágásra szánt
állatok és a termelésre szánt állatok tisztaságára vonatkozó intézkedések;
j) a nyilvántartások vezetésére
vonatkozó intézkedések.
II. MELLÉKLET
A VALAMENNYI ÉLELMISZERIPARI VÁLLALKOZÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS HIGIÉNIAI
KÖVETELMÉNYEK
(KIVÉVE, HA AZ I. MELLÉKLET ALKALMAZANDÓ)
BEVEZETÉS
Az V–XII. fejezetet az
élelmiszerek előállításának, feldolgozásának és értékesítésének minden
szakaszára alkalmazni kell, és a többi fejezetet a következőkre kell
alkalmazni:
– az I. fejezetet
valamennyi élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyre, kivéve azokat, amelyekre
a III. fejezetet kell alkalmazni,
– a II. fejezetet
valamennyi helyiségre, ahol az élelmiszereket készítik, kezelik vagy
feldolgozzák, kivéve az étkezésre szolgáló helyiségeket és azokat a
helyiségeket, amelyekre a III. fejezetet kell alkalmazni,
– a III. fejezetet azon
helyiségre, amelyet a fejezet címsorában felsoroltak,
– a IV. fejezetet valamennyi szállításra.
I. FEJEZET
(A III. fejezetben felsoroltaktól eltérő) élelmiszer-előállító és
-forgalmazó helyre vonatkozó általános követelmények
1. Az
élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyet tisztán, műszakilag és egyéb
szempontból megfelelő állapotban kell tartani.
2. Az élelmiszer-előállító
és -forgalmazó helyek elrendezése, tervezése, elhelyezése és mérete:
a) lehetővé teszi a
megfelelő karbantartást, tisztítást és/vagy fertőtlenítést, megakadályozza vagy
minimalizálja a légi úton történő szennyeződést, és elegendő munkaterületet
biztosít minden művelet higiénikus elvégzéséhez;
b) védelmet nyújt a
szennyeződés felgyülemlése, a mérgező anyagokkal való érintkezés, az idegen
anyag élelmiszerbe kerülése, a pára és a nemkívánatos penészbevonat felületre
való képződése ellen;
c) lehetővé teszi a
helyes élelmiszer-higiéniai gyakorlat alkalmazását, beleértve a szennyeződések
elleni védelmet, és különösen a kártevők elleni védekezést;
és
d) szükség szerint az
élelmiszerek megfelelő hőmérsékleten tartását célzó, megfelelő kapacitású,
ellenőrzött hőmérsékletű kezelési és tárolási feltételeket biztosít, és
lehetővé teszi e hőmérsékletek figyelemmel kísérését, és szükség szerint
rögzítését.
3. Kellő számú vízöblítéses illemhelyet kell biztosítani, amelyek
jól üzemelő vízelvezető berendezéshez csatlakoznak. Az illemhelyek nem
nyílhatnak közvetlenül abba a helyiségbe, ahol az élelmiszert kezelik.
4. Kellő számú,
megfelelően elhelyezett és kézmosásra kialakított mosdókagylónak kell
rendelkezésre állnia. A kézmosásra szolgáló mosdókagylókat hideg és meleg
folyóvízzel kell üzemeltetni, megfelelő tisztítóanyagokkal és higiénikus
kézszárítási lehetőséggel is el kell azokat látni. Adott esetben az
élelmiszerek mosását a kézmosásra szolgáló berendezéstől elkülönítetten kell
megoldani.
5. Megfelelő és elégséges
természetes vagy mechanikus szellőzésről kell gondoskodni. El kell kerülni,
hogy a mechanikusan továbbított, szennyezett levegőt szállító légáram a tiszta
levegővel ellátott részre kerüljön. A szellőző rendszert úgy kell kialakítani,
hogy a szűrőket és más, időnkénti tisztítást és cserét igénylő részeket könnyen
el lehessen érni.
6. Az illemhelyeket megfelelő természetes vagy mechanikus szellőzéssel
kell ellátni.
7. Az
élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyet megfelelő természetes és/vagy
mesterséges világítással kell ellátni.
8. A vízelvezető
berendezéseknek a kívánt célnak meg kell felelnie. Úgy kell azokat megtervezni
és megépíteni, hogy a szennyeződés kockázatát el tudják kerülni. Amennyiben az
elvezető csatornák részben vagy teljesen nyitottak, azokat úgy kell
kialakítani, hogy a szennyvíz ne folyjon szennyezett területről tiszta
területre vagy annak irányába, különösen olyan területekre vagy olyan területek
irányába, amelyekben a végső felhasználó számára nagy kockázatot jelentő élelmiszerek
kezelését végzik.
9. A személyzet részére
szükség szerint megfelelő öltözőt kell rendelkezésre bocsátani.
10. A tisztító- és
fertőtlenítőszereket nem szabad olyan területeken tárolni, ahol élelmiszerek
kezelését végzik.
II. FEJEZET
Különleges követelmények olyan helyiségekben, ahol élelmiszer
készítését, kezelését vagy feldolgozását végzik (kivéve az étkezésre szolgáló
helyiségeket és a III. fejezetben meghatározott üzemeket)
1. Az élelmiszerek
készítésére, kezelésére vagy feldolgozására használt helyiségekben (kivéve az
étkezésre szolgáló helyiségeket és a III. fejezetben meghatározott
helyiségeket, de beleértve a szállítóeszközökben található helyiségeket) a
kialakításnak és az elrendezésnek lehetővé kell tennie a helyes
élelmiszer-higiéniai gyakorlat alkalmazását, beleértve a szennyeződések elleni
védelmet a műveletek között és során. Különösen:
a) a padlófelületeket ép
állapotban kell tartani, könnyen tisztíthatónak, és szükség szerint
fertőtleníthetőnek kell lenniük. Ez megköveteli a folyadékot nem áteresztő, nem
nedvszívó, mosható és nem mérgező anyagok alkalmazását, kivéve, ha a
hatáskörrel rendelkező hatóság elfogadja az élelmiszeripari vállalkozás
véleményét, hogy más anyag is megfelelő. Adott esetben, ott a felületet úgy
kell kiképezni, hogy a padlóról a felületi víz elvezethető legyen;
b) a falfelületeket ép
állapotban kell tartani, könnyen tisztíthatónak, és szükség szerint fertőtleníthetőnek
kell lenniük. Ez megköveteli a nem áteresztő, nem nedvszívó, mosható és nem
mérgező anyagok alkalmazását, a sima felületet a műveletek által megkívánt
magasságig, kivéve, ha az illetékes hatóság elfogadja az élelmiszeripari
vállalkozás véleményét, hogy más anyag is megfelelő;
c) a mennyezetet (vagy
ahol nincs mennyezet, a tető belső felületét) és a függő szerkezeteket úgy kell
építeni és kidolgozni, hogy meggátolják a szennyeződés felgyülemlését és
csökkentsék a páraképződést, a nemkívánatos penészképződést és idegen anyagnak
a termékbe hullását;
d) az ablakokat és egyéb
nyílászárókat úgy kell kialakítani, hogy a szennyeződés felgyülemlését
meggátolják. A szabadba nyíló ablakokat, szükség szerint, tisztítás céljából
könnyen leszerelhető rovarhálóval kell ellátni. Ha a nyitott ablak
szennyeződéshez vezethet, az ablakokat az élelmiszer-előállítás ideje alatt
rögzített módon, zárva kell tartani;
e) az ajtóknak könnyen
tisztíthatónak, és szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lenniük. Ez
megköveteli a sima, nem nedvszívó felületek alkalmazását, kivéve, ha a
hatáskörrel rendelkező hatóság elfogadja az élelmiszeripari vállalkozás
véleményét, hogy más anyag is megfelelő;
és
f) az élelmiszerek
kezelésére szolgáló területeken a felületeket (beleértve a gépek felületeit
is), különösen az élelmiszerekkel érintkező felületeket, jó állapotban kell
tartani és azoknak könnyen tisztíthatónak, illetve szükség szerint
fertőtleníthetőnek kell lenniük. Ez megköveteli sima, mosható, korrózióálló és
nem mérgező anyagok alkalmazását, kivéve, ha az illetékes hatóság elfogadja az
élelmiszeripari vállalkozás véleményét, hogy más anyag is megfelelő.
2. Szükség szerint, a
munkaeszközök és -berendezések tisztításához, fertőtlenítéséhez és tárolásához
megfelelő berendezéseket kell biztosítani. E berendezéseknek korróziónak
ellenálló, könnyen tisztítható anyagból kell készülniük, megfelelő hideg- és
melegvíz-ellátással kell rendelkezniük.
3. Szükség szerint
gondoskodni kell az élelmiszerek megfelelő mosásáról. Valamennyi, élelmiszerek
mosására használt mosogatót vagy más ilyen eszközt el kell látni a VII.
fejezetben meghatározott követelményeknek megfelelő hideg és/vagy meleg
ivóvízzel, és azokat tisztán, és szükség szerint fertőtlenítve kell tartani.
III. FEJEZET
Mozgó és/vagy ideiglenes előállító- és forgalmazó helyekre (mint
például sátrak, árusítóhelyek, mozgóárusok járművei), elsődlegesen
magánlakóházként használt, de forgalomba hozatal céljából élelmiszerek
rendszeres készítésére használt helyiségekre, valamint árusító automatákra
vonatkozó követelmények
1. A fenti
létesítményeket és automatákat, amennyiben ésszerűen megvalósítható, úgy kell
elhelyezni, tervezni, összeállítani, tisztán és jó karban tartani, hogy
elkerüljék különösen az állatok és kártevők által okozott szennyeződés
kockázatát.
2. Különösen, szükség szerint:
a) megfelelő eszközöket
kell biztosítani a kielégítő személyi higiénia fenntartásához (beleértve a
higiénikus kézmosáshoz és kézszárításhoz szükséges eszközöket, a higiénikus
illemhelyeket és öltözőhelyiségeket);
b) az élelmiszerrel
érintkezésbe kerülő felületeket jó állapotban kell tartani, könnyen
tisztíthatónak, és szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lenniük. Ez
megköveteli a sima, mosható, nem mérgező anyagok alkalmazását, kivéve, ha a
hatáskörrel rendelkező hatóság elfogadja az élelmiszeripari vállalkozás
véleményét, hogy más anyag is megfelelő;
c) megfelelő berendezést
kell biztosítani a munkaeszközök és -berendezések tisztításához, és szükség
szerint fertőtlenítéséhez;
d) amennyiben az élelmiszereket
az élelmiszeripari műveletek részeként tisztítják, gondoskodni kell arról, hogy
ez higiénikus módon történjen;
e) megfelelő hideg
és/vagy meleg ivóvízzel való ellátást kell biztosítani;
f) megfelelő
intézkedéseknek és/vagy eszközöknek kell rendelkezésre állnia a veszélyes
és/vagy fogyasztásra alkalmatlan (folyékony vagy szilárd) anyagok és hulladékok
tárolására és eltávolítására;
g) megfelelő
intézkedéseknek és/vagy eszközöknek kell rendelkezésre állnia a megfelelő
tárolási hőmérsékleti feltételek fenntartására és folyamatos ellenőrzésére;
h) az élelmiszert úgy
kell elhelyezni, hogy szennyeződésének kockázatát az ésszerűen megvalósítható
mértékig el lehessen kerülni.
IV. FEJEZET
Szállítás
1. Az élelmiszerek
szállítására használt szállító járműveket, illetve szállítótartályokat tisztán,
jó állapotban kell tartani, az élelmiszerek szennyeződésének elkerülése végett,
és szükség esetén ezeket úgy kell tervezni és összeszerelni, hogy megfelelően
tisztíthatóak és/vagy fertőtleníthetőek legyenek.
2. A járművek tartályait
és/vagy a szállítótartályokat élelmiszer szállításán kívül más szállítására nem
szabad használni, amennyiben ez szennyeződéshez vezetne.
3. Ha a szállítójárműben
és/vagy a szállítótartályban az élelmiszeren kívül egyidejűleg más árut is
szállítanak, vagy pedig egyidejűleg többféle élelmiszert szállítanak, akkor
szükség szerint hatékony elválasztást kell biztosítani a termékek között.
4. Folyékony, granulált
vagy porszerű ömlesztett élelmiszereket élelmiszer szállítására fenntartott
tartályokban és/vagy szállítótartályokban/tartálykocsikban lehet szállítani. E
szállítótartályokon jól látható és kitörölhetetlen módon, egy vagy több
közösségi nyelven fel kell tüntetni, hogy élelmiszer-szállításra szolgálnak,
vagy a szállítótartályokat „kizárólag élelmiszer szállítására” felirattal kell
ellátni.
5. Ha a szállítójárművet
és/vagy a szállítótartályt élelmiszeren kívül valamely más áru szállítására,
vagy pedig többféle élelmiszer szállítására használták, az egyes szállítmányok
közt a rakteret hatékonyan meg kell tisztítani a szennyeződések kockázatának
elkerülése érdekében.
6. Az élelmiszereket a
szállítójárművekben és/vagy a szállítótartályokban úgy kell elhelyezni és
védeni, hogy a szennyeződés kockázatát a legkisebbre csökkentsék.
7. Szükség szerint az
élelmiszerek szállítására szolgáló járműveknek és/vagy szállítótartályoknak
alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az élelmiszereket megfelelő hőmérsékletét
tartsák, valamint hogy lehetővé tegyék e hőmérsékletek figyelemmel kísérését.
V. FEJZET
Berendezésekre vonatkozó követelmények
1. Minden tárgyat,
felszerelést és berendezést, amely élelmiszerrel kerül kapcsolatba:
a) hatékonyan meg kell
tisztítani, és szükség szerint fertőtleníteni kell. A tisztítást és
fertőtlenítést olyan gyakorisággal kell elvégezni, hogy a szennyeződés
bármilyen kockázata elkerülhető legyen;
b) úgy kell kialakítani,
olyan anyagból kell készíteni, és úgy kell rendben- és karbantartani, hogy
bármilyen szennyeződés kockázata a legkisebb legyen;
c) a vissza nem váltható
tartályok és csomagolások kivételével úgy kell összeállítani, olyan anyagokból
kell készíteni, és úgy kell rendben- és karbantartani, hogy alaposan
tisztíthatók, és szükség szerint fertőtleníthetők legyenek;
és
d) úgy kell elhelyezni,
hogy a berendezés és a környező terület megfelelő tisztítására lehetőség legyen.
2. A berendezéseket
szükség szerint az e rendelet célkitűzéseinek teljesítését biztosító, megfelelő
ellenőrző berendezésekkel kell ellátni.
3. Amennyiben a
berendezések és tárolótartályok korróziójának elkerüléséhez vegyi
adalékanyagokat kell alkalmazni, azokat a helyes gyakorlatnak megfelelően kell
alkalmazni.
VI. FEJEZET
Élelmiszer-hulladék
1. Az
élelmiszer-hulladékot, a nem ehető melléktermékeket és egyéb hulladékot a
felgyülemlésük elkerülése érdekében a lehető leggyorsabban el kell távolítani
azokból a helyiségekből, amelyekben élelmiszer található.
2. Az
élelmiszer-hulladékot, nem ehető melléktermékeket és egyéb hulladékot zárható
szállítótartályban kell elhelyezni, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság
elfogadja az élelmiszeripari vállalkozás véleményét, hogy más fajta
szállítótartály vagy kiürítő rendszer is megfelelő. E szállítótartályoknak
megfelelő kialakításúaknak, jó állapotban lévőknek, és szükség esetén könnyen
tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell len.iük.
3. Gondoskodni kell az
élelmiszer-hulladék, a nem ehető melléktermékek és egyéb hulladék tárolásáról
és ártalmatlanításáról. A hulladéktároló helyeket úgy kell megtervezni és
üzemeltetni, hogy azok tisztán tarthatóak, és szükség szerint állatoktól és
kártevőktől mentesek legyenek.
4. Valamennyi hulladékot
az e célra alkalmazott közösségi jogszabályokkal összhangban, higiénikus és
környezetbarát módon kell megsemmisíteni, és az nem jelenthet közvetlen vagy
közvetett szennyező forrást.
VII. FEJEZET
Vízellátás
1. a) Megfelelő ivóvíz-ellátásnak kell
rendelkezésre állnia, amelyet használni kell, ha ez az élelmiszerek
szennyeződése megakadályozásának biztosításához szükséges.
b) A nem darabolt
halászati termékekhez tiszta vizet lehet használni. Tiszta tengervizet lehet
használni az élő kéthéjú kagylókhoz, tüskésbőrűekhez, zsákállatokhoz és tengeri
csigákhoz; a külső mosáshoz tiszta vizet is lehet használni. Ilyen víz
használata esetén ennek ellátáshoz megfelelő berendezéseknek kell rendelkezésre
állniuk.
2. Amennyiben nem ivóvizet
használnak, például tűzoltásra, gőztermelésre, fagyasztásra és egyéb hasonló
célra, annak különálló, megfelelően azonosított rendszerben kell keringenie. A
nem ivóvíz nem érintkezhet, vagy nem folyhat vissza ivóvíz-rendszerekbe.
3. A feldolgozásban vagy
összetevőként használt újrahasznosított víz nem jelenthet fertőzésveszélyt.
Annak az ivóvízzel megegyező minőségűnek kell lennie, kivéve, ha a hatáskörrel
rendelkező hatóság meggyőződött arról, hogy a víz minősége az élelmiszer kész
formájának egészséges voltára nincs hatással.
4. Az élelmiszerekkel
érintkezésbe kerülő vagy azt esetleg szennyező jeget ivóvízből kell készíteni,
vagy amennyiben nem darabolt halászati termékek hűtésére használják, tiszta
vízből. A jeget olyan körülmények közt kell készíteni, kezelni és tárolni,
amelyek azt a szennyeződéstől megóvják.
5. A közvetlenül az
élelmiszerrel kapcsolatban használt gőz nem tartalmazhat olyan anyagot, amely
az egészségre veszélyt jelenthet vagy várhatóan a termék szennyeződését
eredményezi.
6. Amennyiben légmentesen
zárt tárolótartályban levő élelmiszerekre hőkezelést alkalmaznak, biztosítani
kell, hogy a hőkezelés után a tárolótartályok hűtésére használt víz ne
jelentsen fertőző forrást az élelmiszerre nézve.
VIII. FEJEZET
Személyi higiénia
1. Minden személy, aki az
élelmiszerrel érintkező területen dolgozik, köteles magas fokú személyi
higiéniát fenntartani és megfelelő, tiszta öltözetet, és szükség szerint
védőöltözetet viselni.
2. Nem kezelhet
élelmiszereket, és semmilyen minőségben nem léphet be egyetlen, élelmiszerek
kezelésére szolgáló területre sem olyan személy, aki élelmiszerek útján
valószínűleg átvihető betegségben szenved, vagy annak hordozója, vagy például
elfertőződött sebe, bőrfertőzése, gennyes sebe vagy hasmenése van, amennyiben a
közvetlen vagy közvetett fertőzés veszélye fennáll. Az ily módon érintett és
élelmiszeripari vállalkozásban alkalmazott, és az élelmiszerrel valószínűleg
érintkezésbe kerülő bármely személynek azonnal jelentenie kell az
élelmiszeripari vállalkozó felé betegségét vagy a tüneteket, illetve lehetőség
szerint azok okát.
IX. FEJEZET
Az élelmiszerekre alkalmazandó rendelkezések
1. Az élelmiszeripari
vállalkozó nem vehet át élő állatokon kívül olyan nyersanyagot vagy
összetevőket, vagy a termékek feldolgozása során felhasznált bármilyen más
anyagot, amelyről tudott vagy alaposan feltételezhető, hogy parazitákkal,
kórokozó mikroorganizmusokkal, illetve mérgező, bomló vagy idegen anyagokkal
oly mértékben szennyezett, hogy a késztermék még az élelmiszeripari vállalkozó
által higiénikusan alkalmazott válogatás és/vagy készítő vagy feldolgozó
eljárások elvégzése után is alkalmatlan lenne emberi fogyasztásra.
2. A valamely
élelmiszeripari vállalkozásban tárolt nyersanyagokat és minden összetevőt
megfelelő körülmények közt kell tárolni, hogy káros bomlásukat és
szennyeződésüket el lehessen kerülni.
3. Az élelmiszert a
termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában óvni kell bármilyen
szennyeződéstől, amely az élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlanná, az
egészségre ártalmassá vagy olyan módon szennyezetté teheti, hogy az előállt
állapotban ésszerűtlen volna fogyasztását elvárni.
4. Megfelelő eljárásokat
kell bevezetni a kártevők elleni védekezésre. Megfelelő eljárásokat kell
bevezetni annak megakadályozására, hogy a háziállatok élelmiszerek
előállítására, kezelésére vagy tárolására használt helyiségekbe bejussanak
(vagy, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság ezt különleges esetekben
engedélyezi, annak megakadályozására, hogy az ilyen bejutás szennyeződéshez
vezessen).
5. Az olyan
nyersanyagokat, összetevőket, köztes termékeket és késztermékeket, amelyeken
kórokozó mikroorganizmusok elszaporodása vagy méreganyagok keletkezése várható
nem lehet olyan hőmérsékleten tartani, amely egészségügyi kockázatot jelenthet.
A hűtési láncot nem lehet megszakítani. Ugyanakkor az élelmiszerek
előkészítése, szállítása, tárolása, árusításra kihelyezése és kiszolgálása alatt
végzett kezelés gyakorlati szempontjainak figyelembevétele érdekében
korlátozott időszakokra engedélyezett a hőmérséklet szabályozottságának hiánya,
amennyiben az nem jelent kockázatot az egészségre nézve. A feldolgozott
élelmiszerek előállítását, kezelését és védőcsomagolását végző élelmiszeripari
vállalkozásoknak a nyersanyagok és a feldolgozott anyagok elkülönített
tárolásához elegendően nagy, megfelelő helyiségekkel, és elegendő, különálló,
hűtött raktárral kell rendelkezniük.
6. Amennyiben az
élelmiszereket alacsony hőmérsékleten tartják vagy szolgálják fel, azokat a
hőkezelési folyamatot, vagy amennyiben nem végeznek hőkezelést, a végső
készítési szakaszt követően a lehető leggyorsabban olyan hőmérsékletre kell
hűteni, hogy az az egészségre nézve ne eredményezzen kockázatot.
7. Az élelmiszerek
kiolvasztását úgy kell elvégezni, hogy az élelmiszerben a kórokozó
mikroorganizmusok szaporodásának vagy méreganyagok képződésének kockázata a
legkisebbre csökkenjen. A kiolvasztás során az élelmiszereket olyan
hőmérsékletnek kell kitenni, amelyek az egészségre nézve nem eredményeznek
kockázatot. Amennyiben a kiolvasztási folyamatból származó elfolyó folyadék
kockázatot jelenthet az egészségre, azt megfelelően el kell vezetni. A
kiolvasztást követően az élelmiszert úgy kell kezelni, hogy az a lehető
legkisebbre csökkentse a kórokozó mikroorganizmusok szaporodásának vagy a
méreganyagok képződésének kockázatát.
8. A veszélyes és/vagy
nem ehető anyagokat, beleértve az állati takarmányt, megfelelően címkézni kell,
és elkülönített, biztonságos tárolótartályban kell tárolni.
X. FEJEZET
Az élelmiszerek egyedi csomagolására és gyűjtőcsomagolására
alkalmazandó rendelkezések
1. Az élelmiszerek egyedi
csomagolásához és gyűjtőcsomagolásához használt anyagok nem jelenthetnek
szennyező forrást.
2. Az egyedi
csomagoláshoz használt anyagokat úgy kell tárolni, hogy a szennyeződés
veszélyének ne legyenek kitéve.
3. Az egyedi csomagolási
és gyűjtőcsomagolási műveleteket úgy kell elvégezni, hogy elkerüljék a termékek
szennyeződését. Adott esetben és különösen a konzervdobozok és üvegtartályok
esetében meg kell bizonyosodni a tárolótartály szerkezeti épségéről és
tisztaságáról.
4. Az élelmiszerekhez
újból felhasznált egyedi csomagoló és gyűjtő-csomagolóanyagnak könnyen
tisztíthatónak, és szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lennie.
XI. FEJEZET
Hőkezelés
A következő követelmények
csak azon élelmiszerekre vonatkoznak, amelyeket légmentesen zárt
tárolótartályban hoznak forgalomba:
1. bármely feldolgozatlan
termék feldolgozására, vagy már feldolgozott termék további feldolgozására
alkalmazott hőkezelési folyamatnak:
a) meghatározott ideig
meghatározott szintre kell emelnie a kezelt termék minden részének
hőmérsékletét
és
b) a teljes eljárás alatt
meg kell akadályoznia a termék szennyeződését.
2. Annak biztosítása
érdekében, hogy az alkalmazott eljárás elérje a kívánt célokat, az
élelmiszeripari vállalkozónak rendszeresen ellenőriznie kell a főbb vonatkozó
paramétereket (különösen a hőmérsékletet, a nyomást, a lezárást és a
mikrobiológiai értékeket), beleértve az automata berendezések használatát is.
3. Az alkalmazott
eljárásnak meg kell felelnie a nemzetközileg elfogadott szabványoknak (például
pasztőrözés, ultramagas hőmérséklet vagy sterilezés).
XII. FEJEZET
Képzés
Az élelmiszeripari
vállalkozóknak gondoskodniuk kell a következőkről:
1. az élelmiszert kezelő
személyeket tevékenységükkel arányos módon felügyeljék, az
élelmiszer-higiéniára vonatkozó utasításokkal ellássák és/vagy képezzék;
2. az e rendelet 5.
cikke (1) bekezdésében említett eljárás kialakításáért és fenntartásáért, vagy
a vonatkozó útmutatók szerinti működésért felelős személyek megfelelő képzésben
részesüljenek a HACCP elveinek alkalmazása terén;
és
3. betartsák az egyes
élelmiszeripari ágazatokban dolgozó személyek képzési programjára vonatkozó
nemzeti jogszabályok bármely követelményét.
Dokumentum státusa = jogilag lektorált
[1] HL C 365. E, 2000.12.19., 43. o.
[2] HL C 155., 2001.5.29., 39. o.
[3] Az Európai Parlament 2002. május 15-i véleménye (HL C 180. E, 2003.7.31., 267. o.), a Tanács 2003. október 27-i közös álláspontja (HL C 48. E, 2004.2.24., 1. o.), az Európai Parlament 2004. március 30-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), és a Tanács 2004. április 16-i határozata.
[4] Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 31., 2002.2.1., 1.o.). Az 1642/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 4. o.) módosított rendelet.
[5] HL L 175., 1993.7.19., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
[6] Lásd ennek a Hivatalos Lapnak a 22. oldalát.
[7] HL L 37., 1993.2.13., 1. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.
[8] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
[9] HL L 330., 1998.12.5., 32. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.
[10] Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/34/EK irányelve a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 204., 1998.7.21., 37. o.) A legutóbb a 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.
[11] Lásd ennek a Hivatalos Lapnak a 83. oldalát
[12] HL L 157., 2004.4.30., 33. o.