Alföldi zebra ( Equus zebra burchelli ) (Herero neve: Ongolo ; Damara neve: Goreb )

A legelterjedtebb zebrafaj, marmagassága 130-135 cm, testtömege 300-320 kg (♂).
Lószerű külső megjelenés, rövid fülekkel, erős, függőlegesen álló sörénnyel. Faji jellegzetessége a széles fekete-fehér csíkozás, a fehér sávokban szürkés, vagy sárgásbarna árnyalatú, úgynevezett “árnyékcsíkokkal”. A csíkozás a nyakon a sörényre is átterjed, valamint az oldalcsíkok elvékonyodó formában a has alatt összeérnek, azonban a lábak alsó részén elhalványulnak, vagy hiányoznak.

A hátsó combokon a csíkok ferdén, esetenként közel vízszintesen futnak. A fejen a csíkok sűrűbbek, keskenyebbek, az orr-rész fekete.
A zebra szőrszínének árnyalatgazdagsága és csíkozásának változatossága igen nagy, nincs két egyforma mintázatú állat. Patái lószerűek, szélesek és lekerekítettek. A zebrák annak ellenére hogy alkalmanként hajtásokkal, lombbal, gyümölccsel is táplálkoznak, alapvetően és jellemzően fűevők. Élőhelyükön igen erősen igénybe veszik a vegetációt, mivel a friss füvet egészen rövidre, 1-2 cm-re is visszarágják. Namibiában természetes élőhelye az ország északi, északkeleti része, azonban szinte minden vadászterületen, privát vadászfarmon élnek és szaporodnak kisebb-nagyobb betelepített állományai. Kedveli a nyílt füves, vagy ritkás-ligetes szavannákat. Az alföldi zebra igen erősen vízfüggő, ezért sosem távolodik el a víztől egynapi járásnál messzebb. Igen társas vadfaj, leggyakrabban 5-20 kancából és ezek csikóiból álló csapatokban él, amelyek egy domináns csődör, vagy vezérmén felügyelete alatt állnak. Szívesen csatlakozik más vadfajok, főleg gnúk és hartebeestek csapataihoz is, amelyekkel veszély esetén kölcsönösen figyelmeztetik egymást. A fiatal mének “agglegénycsapatot” alkotnak. Párzási időben a hímek heves és zajos küzdelmeket vívnak egymással, melynek során rúgásokkal, vagy két lábra állva a mellső láb szúró, kapáló vágásaival, valamint borzalmas sebeket ejtő harapásokkal döntik el a csapat feletti felügyelet jogát. A zebrakanca 12 havi vemhesség után egy csikót hoz a világra.
Hangadása: a lóhoz hasonló horkantás és prüszkölés, veszély esetén a mének éles füttyöt, majd ugatásszerű “Kwaha — Kwa-ha-ha…” nyerítést hallatnak. Ellenségei az oroszlán, a vadkutyák, a foltos hiéna, valamint a gepárd és a leopárd.
A zebra — az európai közhiedelemmel ellentétben — egy igen óvatos, figyelmes és nehezen megközelíthető vad, emelett hihetetlenül szívós és kitartó. Trófeája a bőr, amely a sokat verekedő csődöröknél sokszor sérülések, harapásnyomok miatt nem olyan szép, mint a kancáké. A zebráról az utóbbi évtizedekben vált bizonyossá, hogy a szamárral kereszteződik. Az alföldi zebra Namibiában kiemelten védett, de korlátozottan vadászható, mivel állományai stabilak és eredeti élőhelyén kívül is elterjedt.

Az alföldi zebrán jól láthatók a halványabb “árnyékcsíkok”, a has alá futó csíkoltság és az alsó lábszárak csíkmentessége. A közelebbi állat egy vemhes kanca.